Henry Ford az amerikai polgárháború idején, 1863. július 30-án született Detroithoz közel, egy farmon. Ír származású apja sikeres gazdálkodó volt, anyja holland és skandináv felmenőkkel rendelkezett. A fiatal Ford nem akart farmer maradni, a technikai problémák vonzották. Tizenkét évesen kapott apjától egy órát, amelyet újra és újra szétszedett, majd összeszerelt, és arról álmodozott, hogy egyszer majd nagy tömegben gyártott, olcsó órákat fog piacra dobni.
Tizenhét éves korára már egy detroiti gépjavítóban dolgozott, majd hazatérve farmjukon reparált mezőgazdasági gőzgépeket és járműveket épített. Hamar ráébredt arra, hogy a gőzgép nem alkalmas ezek hajtására, ezért 1887-ben készített egy négyütemű, egyhengeres benzinmotort, hogy megértse a nem sokkal előbb feltalált szerkezet működési elvét. 1890-ben kéthengeres motort készített.
1891-től a Detroit Edison Electric Company villamostársaságnál mérnök, majd főmérnök lett, így eleget keresett ahhoz, hogy saját fejlesztéseit finanszírozza. Ford 1896-ban készítette első komoly járművét: a hátsókerék meghajtású, középen kormánykarral ellátott Quadrocycle nevét onnan kapta, hogy négy biciklikeréken gördült, a Ford által épített négy lóerős motorral óránként 20 mérföldes (33 kilométeres) sebességre volt képes.
1899-ben kilépett Edison cégétől és néhány pénzember támogatásával létrehozta a Detroit Automobile Companyt, de az itt készült autók rosszabb minőségűek és drágábbak voltak, mint Ford remélte, és a cég három évvel később megszűnt. Második vállalkozását, az 1901-ben alapított Henry Ford Companyt egy év után hagyta ott, mert összekülönbözött üzlettársával, aki a céget Cadillac Automobile Companyra keresztelte át.
1902-ben műhelyében 80 lóerős versenyautót épített. A 146 km/óra sebességre képes 999-est nem is merte vezetni, inkább egy kerékpárversenyzőt ültetett a volán mögé, aki sorra nyerte a versenyeket és állította fel a sebességi rekordokat. Ford a sikert meglovagolva befektetőket szerzett, és 1903. június 16-án 28 ezer dollár tőkével megalapította a Ford Motor Companyt. A cég az A-modellnek nevezett első típusból 1200 darabot adott el, majd sorra következtek az ábécé betűi.
Az autók akkoriban rendkívül drágák voltak, és inkább a gazdagok játékszerének számítottak, Ford azonban mindenki számára elérhető kocsit akart készíteni.
Ez az álma 1908. október 1-jén valósult meg, amikor árulni kezdték a T-modellt. Az egyszerűen kezelhető, megbízható autó átformálta Amerika és az autózás képét, 1999-ben az évszázad autójának is megválasztották. Ára a Ford által elsőként bevezetett futószalagos sorozatgyártásnak köszönhetően a kezdeti 825 dollárról az idők során 260-ra csökkent, így milliók vehették meg:
Ford "kerékre tette" Észak-Amerikát.
A jármű fő tervezője a makói születésű Galamb József volt, aki részt vett az ugyancsak legendás Fordson traktor megkonstruálásában is, és azon kevesek közé tartozott, akit Henry Ford - tisztelete jeléül - a keresztnevén szólított.
1914-re minden második amerikai autót a Ford gyártotta, nyeresége tízmillió dollárra rúgott. Ford munkásainak Detroitban a legmagasabb, napi öt dolláros bért fizette, nyolcórás munkanapot, ötnapos munkahetet vezetett be.
Dolgozói részesedhettek a profitból, így érdekeltté váltak a termelékenység fokozásában és a minőség javításában, de szakszervezetet nem alakíthattak. Akadtak, akik a "fordizmusban" a szocializmus megvalósításának "amerikai útját" látták, bár a gyáros maga csak abban hitt, hogy a kapitalizmus észszerűsíthető és moralizálható.
Henry Ford ellenezte az első világháborút, főként azért, mert az erőforrások pazarlásának és a gazdasági növekedésre károsnak tartotta. 1919-ben cége összes részvényét megszerezte, és egyetlen fiát, Edselt tette meg a vállalat elnökének, de az irányítást nem engedte ki kezéből. A Ford gyorsan terjeszkedett, 1922-ben bekebelezte a Lincoln autógyárat, és külföldön is gyárakat nyitott. A spártaian egyszerű és egyszínű (csak feketében készült) T-modell felett is eljárt az idő, gyártása 1927. május 26-án szűnt meg, az utolsó, tizenötmilliomodik példányt maga Ford vezette ki a gyárkapun. Helyére az A modell, majd újabb és újabb típusok léptek, igazolva Ford megállapítását: "A legjobb autó az új autó".
Ford óriási, mintegy 700 millió dolláros vagyonra tett szert, de mindig idegenül érezte magát a milliomosok között. Fia halála után, 1943-ban formálisan is visszavette a cég vezetését, de hanyatló egészsége miatt egyre rosszabb döntéseket hozott, és 1945-ben végleg lemondott unokája, Henry Ford II. javára.
Az alapító visszavonult birtokára, Greenfieldben múzeumot alapított, ahol az első amerikai feltalálók életét és munkásságát mutatták be. Ő létesítette a környezetvédelmet és a kultúra megőrzését támogató Ford Alapítványt, amelyre halála után részvénycsomagja szállt. 1947. április 7-én, 83 évesen halt meg szülőhelyén, Dearbornban.
Henry Ford a nagyvállalati munkaszervezés egyik megalapozója volt, neki köszönhető a futószalag, a normarendszer, a szabványos szerszámok és a három műszak bevezetése.
Az eredmény: a termék árának csökkenése, a munkás bérének emelkedése és a megbízható tömegtermelés létrehozása. "Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértsük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is lássuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból" - vallotta. Henry Ford alapjában változtatta meg az amerikai átlagemberek életét, az autó a mindennapok nélkülözhetetlen eszköze lett. Ma a nevét viselő cég a világ egyik legnagyobb vállalatbirodalma, Amerika második és a világ ötödik legnagyobb autógyára.