A gazdasági társaságok vezetői eltérően látják vállalkozásuk válságállóságát, ami szorosan összefügg a társaság méretével is. Az összes válaszadó 36 százaléka jelezte, hogy sikerült növelni a bevételeit a megelőző év ugyanezen időszakához képest és ezáltal biztosított a tartalékképzés a jövőre, míg 2 százalék jelentős forgalomnövekedésről számolt be, és új üzletág indítására, vagy beruházásra, fejlesztésre is jutott náluk. Ugyanakkor a megkérdezett vezetők egyharmada úgy nyilatkozott, hogy bevételeik meghaladják ugyan a kiadásokat, de a növekedés mértéke elmarad az időarányos tervekhez képest.
A válságállóság megítélését a kutatás eredményei szerint a vállalkozás mérete erősen befolyásolja. A felmérésben részt vevő legnagyobb, 10 milliárd forint éves árbevétel feletti cégek több mint fele (55 százaléka) jelezte azt, hogy
sikerült növelni a bevételeket és így biztosított a tartalékképzés a jövőre, míg 9 százalékuk jelentős fejlődésről számolt be, és új üzletág indítására, vagy beruházásra, fejlesztésre is jutott náluk.
Ugyanakkor a 300-500 millió forint éves forgalmú társaságok esetében már csak 27 százalék volt azok aránya, amelyeknél sikerül tartalékot képezni a jövőre.
A kutatás során a Hungarikum Alkusz Cégcsoport rákérdezett arra is, hogy a váratlan helyzetek kezelését segítő biztosítások tekintetében hogyan állnak a vállalkozások. A válaszok alapján szinte minden cég rendelkezik valamilyen biztosítással, 94 százalék jelezte ezt. A biztosítással rendelkező társaságok túlnyomó többsége, 95 százaléka jelezte, hogy KGFB-vel rendelkezik, 90 százalékuknak van felelősségbiztosítása, 82 százalékuknak pedig vagyonbiztosítása. A gyakoribb biztosítások közé tartozik még a balesetbiztosítás (72 százalék) és a CASCO (62 százalék), ugyanakkor
kockázati életbiztosítást csak a cégek közel negyede kötött, egészségbiztosítással ötödük rendelkezik, míg nyugdíjbiztosítást mindössze 6 százalékuk, utasbiztosítást pedig 2 százalékuk kötött.
Bár szinte valamennyi vállalkozás rendelkezik valamilyen biztosítással, a cégvezetők többnyire nem tudják pontosan, hogy mennyi az éves biztosítási összegük, az összes megkérdezett 58 százaléka jelezte ezt. Félmillió forint alatti éves biztosítási díjról a válaszadók 7 százaléka számolt be, félmillió és egymillió forint közötti összegről 18 százalékuk, míg 10 százalék évente egymillió és másfélmillió forint között költ biztosításra, 7 százalék pedig másfélmillió forintnál is többet.
„A kutatásból jól látszik, hogy bár a nagyobb cégek válságállónak tűnnek, a kkv-k többségénél a költségek csökkentése prioritássá válik számukra ebben a helyzetben. A biztosításról természetesen ilyenkor sem szabad lemondani, sőt, még inkább érdemes bővíteni a portfóliót, hogy így is felkészüljenek a váratlan helyzetekre. Az viszont már nagyon nem mindegy, hogy milyen feltételekkel, műszaki tartalommal és díjakon történik mindez. Az 5-10 éves túlárazott és elavult biztosítási konstrukciók ideje lejárt"- mondta el Keszthelyi Erik, a cégcsoport alapító-társtulajdonosa, aki hozzátette:
hatékony közreműködéssel a cégek akár 30 százalékkal is csökkenthetik éves biztosítási kiadásaikat, és mindezt úgy, hogy közben semmit nem kockáztatnak, mert a teljes folyamat díjmentes,
például vállalatuknak köszönhetően.