Egy ilyen helyzetben a teljes központosítással működő államnak lehetősége nyílna megmutatni az erejét a lakosság érdekében, ám nem úgy tűnik, hogy ebben Kim Dzsongun és a mögötte álló párttisztviselők brillíroznának. Inkább a régi reflexek működését látni. A vezető egyelőre annyit tett, hogy maszkban ülve kiosztotta a vele szemben szorosan összezsúfolva ülő illetékeseket a járványügyi védekezés hiányosságai miatt, majd gyógyszertárlátogató túrára indult, és elrendelte a hadsereg bevetését a védekezési feladatokban. A központi gyógyszertartalékok felszabadítása és szétosztása mellett a katonák feladata lesz a középületekben kialakított tömegkaranténok működtetése, illetve egyes települések zárlatának biztosítása, ha azt a hatóságok elrendelik.
De az, hogy mindez milyen eredményekhez vezet a járvány megfékezésében, egyelőre erősen kérdéses.
Az ország nagyjából egy hete félmilliónál is több karanténba helyezett betegről jelentett. Az országban minden valószínűség szerint az omikron-variánsa terjed a vírusnak, ám megfelelő tesztelőkapacitás híján valójában nem tudni, hány embert érint ténylegesen a fertőzés. A CBS összeállítása alapján a VG megjegyzi, hogy egyes szakemberek szerint most már késő lenne a tömeges vakcinázást választani a védekezésben, de csökkentené a halálozások számát, ha Észak-Korea legalább annyi, Dél-Korea és Kína által felajánlott vakcinát elfogadna, amennyi a leginkább veszélyeztetett csoportok (idősek, egészségügyi dolgozók, állandó betegséggel küzdők) oltásához elég lenne. Erről azonban egyelőre nincs hír. A hivatalos kommunikáció szerint az első számú vezető, Kim Dzsongun kitart amellett, hogy az országnak külső segítség nélkül kell kezelnie a helyzetet, és a korlátozott egészségügyi kapacitások mellett, tanárokat és hivatalnokokat is a fertőzésgyanús esetek felkutatására rendelt. Olyannyira, hogy a felajánlásokra nem is válaszol az apparátus.
Az észak-koreaiak többsége krónikusan rosszul táplált, és nincs beoltva"
- idézte az AFP francia hírügynökség Lina Yoon kutatót, egy nemzetközi jogvédő szervezet szakértőjét akkor, amikor Phenjan bejelentette a vírus jelenlétét az országban. "Gyakorlatilag elfogyott a gyógyszer az országban, az egészségügyi infrastruktúra pedig képtelen megbirkózni ezzel a járvánnyal" - tette hozzá.
A május 24-én érkezett, 3 millió „lázas betegről" szóló hírek mellett Phenjan bejelentette – vagyis inkább megerősítette – a teljes vesztegzárat és a lakosság országon belüli mozgásának korlátozását. A Szöulból érkezett, vakcinákat ajánló megkeresésekre Phenjan eddig nem reagált, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig azt feltételezi, továbbra sem indult oltási kampány az országban.
Kérdés az, hogy egy ilyen helyzetben hogyan próbálja az állam a lakosság, illetve az egyének szintjén elérni a fertőzés terjedése elleni védekezés előmozdítását, valamint a kezelést és a gyógyulást a betegeknél?
Phenjan – túlzás nélkül kijelenthető – a légúti panaszok esetén, illetve a meghűlés ellen szerte a világon alkalmazott ezeréves praktikákkal való próbálkozást javasol a lakosságnak.
A repertoárban a gyömbér, a fűzfalevélből készített ital, a teák, és hasonló ajánlások szerepelnek az öngyógyításhoz,
melyeket a kormányzópárt lapja, a Rodong Simnun közölt. Ezeknek a növényeknek természetesen lehetnek jótékony hatásaik bizonyos tünetek enyhítésében, de egyébként kifejezetten a vírus ellen nem hatékonyak.
Az állami tévében pedig a sós vizes gargarizálás, valamint az ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapítók, illetőleg antibiotikumok szedését javasolják. Bár a láz- és fájdalomcsillapítás hasznos lehet a felépülés során, de a vírus terjedését nem befolyásolja, az antibiotikumok pedig nem hatásosak vírusok ellen. Hatékony antivirális szerekkel viszont nem rendelkezik az ország, ahogy elegendő egészségügyi szakemberrel sem, akik az amúgy is rosszul táplált lakosságnak hatékony támaszai, és a betegek gyógyítói lehetnének a vírus elleni küzdelemben.
Azt, hogy a koronavírus-járvány észak-koreai kezelésével kapcsolatban ugyanúgy nehéz lesz tisztán látni, mint szinte minden más kérdésben a latorállam ügyeit illetően, jól mutatja, hogy egyes hírek szerint mégis megindult egy, a világ többi részén látható járványkezelésben normává vált eszköz alkalmazása – erről számol be legalábbis a Daily NK, a fedett belső forrásaira hivatkozó, Észak-Koreára specializálódott szöuli hírportál. A lapnál azt írják, hogy tudomásuk szerint
Phenjanban megjelent a PCR-tesztelés a lakosság körében, és még az orvostanhallgatókat is arra utasítják, hogy vegyenek részt a fertőzöttek felkutatásában és ellátásában.
A fővárosban eszerint 24 órában, folyamatosan dolgoznak az egészségügyi szakemberek. Az azonban nem derül ki, hogy a PCR-tesztek alkalmazása mennyire tömeges. Valószínű, hogy csak indokolt esetben nyúlnak ahhoz a hatóságok. A lakosságnál inkább az együttműködést akarják kicsikarni: a lázas személyeket vizsgálatra, esetleg tesztelésre küldik, arra hivatkozva, hogy a láz nem okvetlenül a koronavírus jele, de ezt csak vizsgálattal lehet megállapítani.
Azt, aki nem működik együtt, azt „hűtlennek" tekintik a rendszerhez. Ez a vád pedig súlyos büntetést vonhat maga után.
A védekezés elsődleges eszköze - úgy tűnik - továbbra is az elkülönítés: nagyobb számban hoztak létre gyors-reagálású mobilkarantén-egységeket azért, hogy a hatóságok hamarabb reagálhassanak a fertőző gócok észlelésekor. Második eszköz pedig a kijárási tilalom: a nagy gócpontoknál - főként a nagyvárosokban - a hatóságok otthonelhagyási tilalmat rendelnek el a tünetekkel nem rendelkezőknél.
Emellett azt is látni, hogy a kommunikációs gépezet sem áll le. Raszonban például – ez egy különleges igazgatás alá eső, tartományi jogú város – a párttagság kezdeményezésére a tisztviselők naplót vezetnek a Covid-19-cel folytatott „hősies küzdelmeikről", amiket majd a veszély elmúltával visszaidézhetnek.
Ez utóbbi azonban vélhetően még várat magára. A források szerint ugyanis Észak-Koreában más országokéhoz képest nagyobb arányban halnak meg a gyerekek, különösen pedig a 10 év alattiak azokban a családokban, ahol katonaként szolgál a szülő vagy szülők.
A Daily Nk által közreadott, 2018-as felvételen gyerekek játszanak egy vidéki település játszóterén:
Ennek oka egészen megdöbbentő: a gyerekek egy része amúgy sincs kiváló egészségi állapotban alultápláltság miatt, ám a jelenség oka az, hogy sokukat a felnőtteknek szánt (a katonáknak kiosztott) gyógyszerekkel kezelik.
A gyerekek pedig ezen erős, szervezetüknek nem való készítmények mellékhatásai miatt halnak meg, közöttük – a beszámolók szerint – egészen fiatalok, csecsemők is.
Mindeközben egy másik hírügynökség arról számolt be, hogy az első számú vezetőt nem tántorítja el a járvány, és ragaszkodik hozzá, hogy a május 12-én bejelentett lezárások mellett is folytatódjanak a nagyberuházások, a "lakosság számára élhetőbb feltételek" megteremtése érdekében. Igaz, az egyik új épülő komplexum vélhetően az ő és családja személyes használatára készül.