Az régóta közkeletű tény, hogy a több éve a szakmájukban dolgozó mérnökökért kapkodnak a vállalatok. Az értük folyó versenyt csak fokozza, hogy folyamatosan bővülnek a szakértelmüket igénylő beruházások – köszönhetően többek között az olyan gyárépítéseknek, mint Debrecenben a BMW-é.
Az EJMSZ jelentése kitér arra, hogy
az semmiképpen nem cél, hogy a vállalatok egymásra licitálva próbálják elcsábítani magukhoz a mérnököket.
A szektor arra próbál törekedni – ha ez ma még vágyálom is –, hogy senki se küzdjön szakemberhiánnyal. Az EJMSZ ennek elősegítésére tavaly elindította a saját Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramját, amelynek célja, hogy elősegítse a középiskolás gyerekek műszaki pályaorientációját. Az eddigi tapasztalatok nagyon ígéretesek. 12 tagvállalat kapcsolódott be a kezdeményezésbe. Az általuk delegált 15 mentor bő félév alatt 18 mentorálttal foglalkozik. Mindezeken túl a mérnökképzések piaci elvárásokhoz való igazítását az egyetemi eszközfejlesztések is előre lendíthetik, amiknek köszönhetően a hallgatók már az iskolapadban a legmodernebb technológiákkal ismerkedhetnek meg.
Az EJMSZ felmérése arra az érdekes jelenségre is felhívja a figyelmet, hogy egyre több, Magyarországon tanuló külföldi mérnök hallgató jelentkezik itteni állásokra.
Viszont az alkalmazásuknak a legfőbb gátja az – főleg a gyártó vállalatoknál –, hogy magyar nyelvtudás nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem illeszthetőek be a termelési folyamatokba. Ezeknek a szakembereknek egyelőre még a kutatás és fejlesztés területén érthetőek el inkább pozíciók. Hasonlóképp akadnak kihívások a külföldről hazatérni szándékozó, magasan kvalifikált mérnököknél is. Bár náluk nyelvi akadályok természetesen nincsenek, de a bérek, illetve egyéb juttatások terén sokszor elég távol esnek egymástól a munkaadók lehetőségei és a munkavállalók elképzelései – derül ki a Szövetség elemzéséből, melyről a kiadott közleményükben számoltak be.