Az ürgéket néhány évtizede még mezőgazdasági kártevőként tartották számon, minden leadott ürgefarok után pénzjutalom járt. A világállományhoz hasonlóan a magyarországi állomány is az alkalmas élőhelyfoltok számának drasztikus csökkenésével erősen visszaszorult, ezért
a fajt 1982-ben védetté nyilvánították.
A megmaradt élőhelyfoltok számbeli és méretbeli csökkenésének negatív hatásait tovább erősíti azok egyre erősebb elszigetelődése. Ma már azt mondhatjuk, hogy ezek az élőhelyfoltok szinte kizárólag önálló, egymással nem kapcsolatban álló ürgepopulációk. A fentiek miatt a spontán területfoglalások egy-egy újra alkalmassá tett élőhely esetében a faj részéről már nem valós lehetőségek.
Az 1980-as évektől kezdődően, egyre jobb hatékonysággal és magalapozottsággal áttelepítési programok valósultak meg Magyarországon,
amelyeket számos esetben uniós finanszírozású, természetvédelmi pályázatok keretei közt végeztek. Ilyen volt többek között a 2013-2018 időszakban megvalósult, A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas zsákmány forrásának biztosítása a Kárpát-medencében című LIFE projekt.
A 2018. évtől elfogadott éves ürgetelepítési terv szabályozza az adott év során, tervezett módon lebonyolított ürgetelepítési programok összhangját. A hazai ürgeállomány – a komoly természetvédelmi erőfeszítések ellenére tapasztalható – további aggasztó csökkenése miatt
2012-ben a faj fokozottan védett jogi státuszt kapott Magyarországon, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
A Budapest Airport számára kiemelten fontos a repülőtér területén megtalálható állatok védelme. A biodiverzitás megóvása a repülőtéren a vadon élő állatokkal való ütközések megelőzésére és mérséklésére összpontosít. A budapesti repülőtér üzemeltetője a madarak és a vadon élő állatok védelmét a Madár- és Vadvédekezési Kézikönyvvel összhangban szabályozza, amelyet évente felülvizsgál és frissít.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére a repülés- és személybiztonság, valamint a szigorú előírások miatt a kutatók és természetvédelmi szakemberek csak előre egyeztetett, szabályozott körülmények között léphetnek be.
A 2023. április 3-i eseményen, nagy területre kiterjedő ürgefelmérés során a szakemberek alaposabb képet fognak kapni a repülőtér ürgeállományának térbeli eloszlásáról.
A felmérésben részt vesznek a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. természetvédelmi szakemberei is, akik az Agrárminisztériummal közösen működtetett Vadonleső Programban – 17 másik védett állat- és növényfajjal együtt – az országos ürgeelterjedést és bizonyos veszélyeztető tényezőinek adatait gyűjtik önkéntesek aktív közreműködésével, immáron közel másfél évtizede. A felméréssel jelentős adatállománnyal bővíthetik az adatbázist, hiszen a helyszínéről eddig kevés adattal rendelkeztek.
A jelenlegi felmérés ugyanakkor szükséges előfeltétele és adatforrása a szintén április első felére tervezett ürgementés céljából tervezett áttelepítési akciónak is.
Az áttelepítésre azért van szükség, mert a repülőtér egyes gurulóútjait, illetve előtereket repülésbiztonsági előírások miatt néhány méterrel ki kell szélesíteni, a felújítással érintett területeken pedig ürgék is élhetnek. Ezekre a munkálatokra európai uniós repülésbiztonsági határozat is kötelezi a repteret. A szélesítésre azonban, a magyar jogszabályok szerint, csak az ott élő ürgék kitelepítése után kerülhet sor. Az összes érintett gurulóút szélesítése több éves fejlesztés során tud megvalósulni.
Az említett sávokban befogott ürgéknek szerencsére nem kell sokat utazniuk: a repülőtéren belül távolabb kijelölt, biztonságosabb, csenkesz dominálta gyepterületen kapnak új otthont. Az áttelepítés egy korábban kidolgozott és széleskörű szakembergárda, valamint az Agrárminisztérium Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága által is elismert Ürgetelepítési Útmutató előírásai szerint valósul majd meg.