A visszaélés-bejelentő rendszer sokunk számára már ismerős kifejezés lehet - írják közleményükben. Ennek hallatán jellemzően egy olyan telefonvonalra vagy internetes felületre gondolunk, ahol
egy társaság vagy állami intézmény munkavállalói vagy akár külső szerződéses partnerei az általuk munkavégzésük során észlelt szabálytalanságokat, visszaéléseket egy olyan védett felületen keresztül tudják bejelenteni,
kezdeményezve a visszaélés kivizsgálását, amely megfelelő garanciákat nyújt a bejelentő számára az esetleges későbbi megtorlással szembeni védelemre.
„Az Európai Unió még 2019-ben fogadta el a bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet, pontosan amiatt, hogy a visszaélésekről sokszor első kézben értesülő személyek bátran fel merjék tárni az általuk tapasztalt visszaéléseket.
Az intézmény szükségességére, olyan korábbi botrányok hívták fel a sürgető figyelmet, mint a Cambridge Analytica vagy a Luxleaks botrány"
– ismerteti a jogintézmény előzményeit Dr. Kopasz János, a Taylor Wessing Budapest ügyvédje.
Az irányelv által meghatározott minimumszabályok három lépcsős bejelentési csatorna létrehozását irányozzák elő.
Ennek első lépcsője képezi az iroda vizsgálatának központi elemét, hiszen az ún. belső bejelentési csatorna az, amely kialakítására valamennyi legalább 50 munkavállalót alkalmazó társaság köteles lesz. Továbbá amelynek megfelelő megvalósítása nemcsak a jogszabályi kötelezettségeknek történő megfelelés szempontjából lesz kulcsfontosságú szerepe. Hanem abból a szempontból is, hogy a kialakított rendszer valóban képes-e hatékonyan kezelni a megtett bejelentéseket, elkerülve ezáltal, hogy a bejelentő adott esetben közvetlenül a második vagy akár a harmadik lépcsőt alkalmazva, egyenesen a kijelölt nemzeti hatóságok egyikéhez forduljon, vagy adott esetben rögtön a nyilvánossághoz, amelyek jelentős anyagi és reputációs veszteségekhez vezethetnek.
Nemzetközi felmérések kimutatták, hogy
a vállalkozások éves árbevételük mintegy 5 százalékát veszítik el különböző foglalkozás körében elkövetett csalások következtében.
Ezen visszaélések ráadásul egy hatékony visszaélés-bejelentési rendszer segítségével átlagosan fél évvel korábban feltárhatóak szemben a szabályozás alá nem eső és bejelentési rendszert nem üzemeltető vállalkozásokkal.
A magyar cégeknek a bejelentővédelmi rendszer kiépítését illetően választási lehetőségük már nincs, annak kiépítése kötelezővé vált.
A rendszer kialakítása magától értetődően kiterjedt feladatokkal járhat, különösen, ha a vele szemben megkövetelt szigorú és rövid határidőket (7 napon belül visszaigazolás küldendő a bejelentés kézhezvételéről, főszabály szerint 30 napon belül kivizsgálandó a bejelentés, amelynek eredményéről tájékoztatni szükséges a bejelentőt) alkalmazó visszajelzési és válaszolási kötelezettségeket, vagy a működésének bizalmasságát és teljeskörű GDPR megfelelősségét vesszük figyelembe, azok valamennyi szervezési és technikai intézkedéseket takaró részletes kötelezettségeivel együtt.
A rendszer üzemeltetésére kijelölhetünk szervezeten belül elkülönült és e pozíciójában pártatlan belső tisztségviselőt vagy osztályt,
de akár külső szervezetet vagy bejelentővédelmi ügyvédet is megbízhatunk a feladat ellátásával. Fontos, hogy még utóbbi esetben is nélkülözhetetlen a megfelelő belső szabályzatok, eljárásrendek kialakítása, bevezetése, a rendszer előzetes tesztelése, adatvédelmi követelmények GDPR szerinti biztosítása, amely külön-külön is időigényes feladatokat képezhetnek.
A cikk a következő oldalon folytatódik!