Alaposan megváltozik minden 50 főnél nagyobb létszámú cég élete

Brainstorming process at office concept.Young coworkers work together sunny office studio.Cropped

Az országgyűlés elfogadta a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő törvényt, amely új kötelezettségeket ró valamennyi 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégre. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértői összefoglalták az új kötelezettséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és bemutatták, hogy miként válhat előnnyé egy jól kialakított bejelentő rendszer.

A visszaélés-bejelentő rendszer sokunk számára már ismerős kifejezés lehet - írják közleményükben. Ennek hallatán jellemzően egy olyan telefonvonalra vagy internetes felületre gondolunk, ahol

egy társaság vagy állami intézmény munkavállalói vagy akár külső szerződéses partnerei az általuk munkavégzésük során észlelt szabálytalanságokat, visszaéléseket egy olyan védett felületen keresztül tudják bejelenteni,

kezdeményezve a visszaélés kivizsgálását, amely megfelelő garanciákat nyújt a bejelentő számára az esetleges későbbi megtorlással szembeni védelemre.

Illusztráció Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2018 SFIO CRACHO/Shutterstock. No use without permission./Sfio Cracho

„Az Európai Unió még 2019-ben fogadta el a bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet, pontosan amiatt, hogy a visszaélésekről sokszor első kézben értesülő személyek bátran fel merjék tárni az általuk tapasztalt visszaéléseket.

Az intézmény szükségességére, olyan korábbi botrányok hívták fel a sürgető figyelmet, mint a Cambridge Analytica vagy a Luxleaks botrány"

– ismerteti a jogintézmény előzményeit Dr. Kopasz János, a Taylor Wessing Budapest ügyvédje.

Az irányelv által meghatározott minimumszabályok három lépcsős bejelentési csatorna létrehozását irányozzák elő.

Ennek első lépcsője képezi az iroda vizsgálatának központi elemét, hiszen az ún. belső bejelentési csatorna az, amely kialakítására valamennyi legalább 50 munkavállalót alkalmazó társaság köteles lesz. Továbbá amelynek megfelelő megvalósítása nemcsak a jogszabályi kötelezettségeknek történő megfelelés szempontjából lesz kulcsfontosságú szerepe. Hanem abból a szempontból is, hogy a kialakított rendszer valóban képes-e hatékonyan kezelni a megtett bejelentéseket, elkerülve ezáltal, hogy a bejelentő adott esetben közvetlenül a második vagy akár a harmadik lépcsőt alkalmazva, egyenesen a kijelölt nemzeti hatóságok egyikéhez forduljon, vagy adott esetben rögtön a nyilvánossághoz, amelyek jelentős anyagi és reputációs veszteségekhez vezethetnek.

Nemzetközi felmérések kimutatták, hogy

a vállalkozások éves árbevételük mintegy 5 százalékát veszítik el különböző foglalkozás körében elkövetett csalások következtében.

Ezen visszaélések ráadásul egy hatékony visszaélés-bejelentési rendszer segítségével átlagosan fél évvel korábban feltárhatóak szemben a szabályozás alá nem eső és bejelentési rendszert nem üzemeltető vállalkozásokkal.

Illusztráció Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2014 Graphic farm/Shutterstock. No use without permission./Graphic Farm

A magyar cégeknek a bejelentővédelmi rendszer kiépítését illetően választási lehetőségük már nincs, annak kiépítése kötelezővé vált.

• Az 50 és 249 fő közötti munkavállalói létszámmal rendelkező cégeknek csak 2023. december 17-ig kell a rendszert kialakítaniuk.
• Ám a 250 fős létszámot meghaladó cégeknél, illetve munkavállalói létszámtól függetlenül a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknál a feladat ennél sürgetőbb, hiszen a törvény kihirdetését követő 60. napon már rendelkezniük kell a működő rendszerrel.

A rendszer kialakítása magától értetődően kiterjedt feladatokkal járhat, különösen, ha a vele szemben megkövetelt szigorú és rövid határidőket (7 napon belül visszaigazolás küldendő a bejelentés kézhezvételéről, főszabály szerint 30 napon belül kivizsgálandó a bejelentés, amelynek eredményéről tájékoztatni szükséges a bejelentőt) alkalmazó visszajelzési és válaszolási kötelezettségeket, vagy a működésének bizalmasságát és teljeskörű GDPR megfelelősségét vesszük figyelembe, azok valamennyi szervezési és technikai intézkedéseket takaró részletes kötelezettségeivel együtt.

A rendszer üzemeltetésére kijelölhetünk szervezeten belül elkülönült és e pozíciójában pártatlan belső tisztségviselőt vagy osztályt,

de akár külső szervezetet vagy bejelentővédelmi ügyvédet is megbízhatunk a feladat ellátásával. Fontos, hogy még utóbbi esetben is nélkülözhetetlen a megfelelő belső szabályzatok, eljárásrendek kialakítása, bevezetése, a rendszer előzetes tesztelése, adatvédelmi követelmények GDPR szerinti biztosítása, amely külön-külön is időigényes feladatokat képezhetnek.

A cikk a következő oldalon folytatódik!