Alaposan megváltozik minden 50 főnél nagyobb létszámú cég élete

Brainstorming process at office concept.Young coworkers work together sunny office studio.Cropped

Az országgyűlés elfogadta a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő törvényt, amely új kötelezettségeket ró valamennyi 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégre. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértői összefoglalták az új kötelezettséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és bemutatták, hogy miként válhat előnnyé egy jól kialakított bejelentő rendszer.

Azok a cégek sem dőlhetnek azonban hátra, akik már eleve rendelkeznek nemzetközi tulajdonosi hátterüknek köszönhetően valamilyen bejelentővédelmi rendszerrel - áll a közleményben.

Egyrészről az Európai Bizottság közleményeiben kifejezésre juttatta, hogy bár az irányelv és annak magyar átültetése is lehetővé teszi, hogy az 50- 249 személyt foglalkoztató társaságok közös bejelentővédelmi rendszert üzemeltessenek, ez nem értelmezhető úgy, hogy kizárólag egy a cégcsoport központi szintjén üzemeltetett csatorna önmagában megfelelő megoldásnak minősülne. Másrészről

a meglévő bejelentővédelmi rendszerek biztosan pontosítást fognak igényelni az elfogadott új magyar törvény alapján.

Ennek oka, hogy a bejelentővédelmi rendszer régóta bevett kötelezettség különösen az amerikai gyökerű Sarbanes-Oxley törvény (SOX) hatálya alá eső amerikai tőzsdén jegyzett társaságoknál és azok leányvállalatainál. Továbbá EU-n belül is jó pár olyan ország van, amely

nemzeti joga alapján már korábban is megkövetelte a bejelentővédelmi rendszer működtetését, illetve saját kezdeményezésre önszabályozás alapján is bevezethettek nemzetközi vállalatcsoportuk valamennyi leányvállalatára kiterjedően bejelentésvédelmi rendszereket.

„Az amerikai eredetű bejelentővédelmi rendszerek szabályozása egyértelműen más jogszabályi alapokon és garanciális követelményeken nyugszik, mint az európai megfelelője.

Tekintve, hogy az irányelv is csak egy kötelező minimumot állapítja meg a tagállamok számára, így még az egyes EU-s tagállamok bejelentővédelmi rendszere is különbözhet. Ennélfogva külön feladat lesz valamennyi multinacionális vállalatnak, hogy olyan helyi rendszert alakítson ki, amely összegségben kompatibilis lehet a központi rendszerükkel.

Másképp fogalmazva, még a működő bejelentővédelmi csatornákat alkalmazó társaságoknak is mindenképpen igazítaniuk kell a meglévő gyakorlatukon a helyi megfelelés érdekében" – hívja fel a figyelmet Dr. Kopasz János.

Illusztráció Fotó / Unsplash

Az ügyvédi iroda munkatársa szerint a magyar verzió néhány további jellegzetességet mutat az irányelvi minimumkövetelményekhez képest:

• Míg az irányelv az abban meghatározott szakpolitikákra vonatkozóan bejelentett visszaélések vonatkozásában teszi kötelezővé a rendszer létrehozását, addig a magyar törvény abból a megfontolásból, hogy a foglalkoztatónak ne kelljen minden esetben külön vizsgálnia, hogy vajon a bejelentett jogsértés az érintett szakpolitika alá tartozik vagy sem, bármilyen visszaélésre vonatkozóan lehetővé teszi a bejelentés megtételét.
• Míg a törvény tárgyi hatályának előbbi tágítását az egyszerűsítés és praktikum szándéka vezette, addig leginkább politikai oldalról értelmezhető azon további magyar sajátosság, amely az alaptörvény egyes rendelkezésein túl a „magyar életmód" megsértését is bejelenthetővé teszi, különösen a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének, illetve a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonása kapcsán. A különböző jogvédő szervezetek előzetes álláspontjai alapján ezen passzusról vélhetőleg még további fórumok előtt is hallani fogunk.
• A törvény alanyi hatálya is kiterjesztőbb az irányelvéhez képest, így a foglalkoztatottak létszámától függetlenül kiterjed a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókra is (például ügyvédi irodákra, pénzügyi szolgáltatókra, könyvelői, adótanácsadói tevékenységeket végzőkre, székhelyszolgáltatókra, ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységeket végzőkre).
• Meghatározza azon kijelölt magyar hatósági szervek listáját, ahova külső csatornaként tehetnek bejelentést az érintettek.
• Nem teszi kötelezővé az anonim bejelentések vizsgálatát, kivéve a súlyos jog- vagy érdeksérelemre utaló közérdekű bejelentéseket.

„A bejelentővédelmi rendszer kialakítása tehát körültekintő folyamatot fog igényelni valamennyi 50 fő feletti cég esetében, az 250 főt meghaladó cégeknél pedig a jelentősen rövidebb implementálási idő is nehezítheti a folyamatot. Ezen kezdeti kialakítással összefüggő nehézségek ellenére nem szabad azonban elfelejteni, hogy az általános közérdeken túl, olyan kockázatok felderítésére lesznek alkalmasak a kialakított vállalati bejelentővédelmi rendszerek, amelyek jelentős és hatékony eszközül szolgálhatnak a pénzügyi és reputációs veszteségek elkerülésére. A vállalati kultúrába illeszkedő, transzparenciát előmozdító, olyan intézményről beszélünk, amely egyszerű jogszabályi megfelelésen túl egyúttal a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) és az ESG fogalmi rendszerébe illeszkedő etikus és fenntartható vállalati működést is elősegíti" – zárja Dr. Kopasz János.