A Bankszövetség támogatta, a Gazdasági Versenyhivatal pedig üdvözölte Nagy Márton
gazdaságfejlesztési miniszter javaslatát, hogy 2023. október 9-től a kereskedelmi bankok
önkéntes kamatplafont alkalmazzanak.
Ez az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintet, a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM szintet jelent, amely mind a hirdetményekre, mind pedig a szerződéses szintekre egyaránt vonatkozik.
Mindez azt jelenti, hogy a mai naptól kezdődően – az egyes bankok korábbi napokban történt
bejelentéseinek megfelelően – a vállalkozások és a családok is sokkal kedvezőbb feltételekkel
tudnak hitelt felvenni mint korábban, így a bankok által vállalt alacsonyabb kamatszintek akár
több millió forintos megtakarítást is jelenthetnek egy-egy vállalkozásnak, vagy családnak.
Nagy Márton megköszönte a bankok együttműködését és vállalását, hiszen „az önkéntes
kamatplafon egyrészt több tízezer vállalkozás és család számára jelent rendkívüli segítséget,
másrészt érdemben járul hozzá, hogy fokozott verseny induljon a pénzügyi szervezetek között,
így a piaci alapú hitelezés újra erőre kaphasson, ezzel segítve a gazdasági növekedés
helyreállítását."
A miniszter hangsúlyozta, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Bankszövetség közti
megállapodás értelmében a Kormány vállalta, hogy amennyiben a jegybanki alapkamat egy
számjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetésére,
továbbá a lakossági kamatstop felülvizsgálatának megkezdésére. Emellett a Kormány
támogatja a Bankszövetség pénzügyi digitalizációra vonatkozó szabályozási törekvéseit és
terveit.
Az egyeztetések folyamatosak lesznek, így a közel egy hónap múlva sorra kerülő találkozón a
felek felülvizsgálják az önkéntesen alkalmazott kamatplafon felső határát, továbbá
megkezdődhet a banki digitalizációt érintő konkrét javaslatok megtárgyalása is.