Komoly késések várhatók a Távol-Kelet kikötőiből induló teherhajók Európába érkezésében. A Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő, 163 kilométeres Szuezi-csatornán halad át a világkereskedelem mintegy 12-14 százaléka, évente 17 ezer hajó. Ez a legrövidebb tengeri út Ázsiából Európába. Ezt az útvonalat azonban a hajók most nem tudják biztonságosan használni.
Az október 7-én kitört izraeli-palesztin háború óta a húszik tucatnál is több hajót támadtak meg a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl térségében.
A veszély akkora, hogy az áruszállító hajók inkább elkerülik a térséget, különösen, hogy mint arról az Origo beszámolt, a húszik a teherhajók mellett még az amerikai és brit hadihajókat is célpontnak tekinthetik. S ha ezen az útvonalon áll be zavar a polgári hajók forgalmában – mint ahogy történik most –, az a szokott kereskedelmi menetrendeket is felborítja, az áruk késéséhez vezet már a karácsonyi időszakban, a szállítási költségek növekedését vonja maga után.
Mostanra a jelentősebb hajózási vállalatok felfüggesztették a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornát érintő útvonalaikon a forgalmat. A Hapag-Lloyd és a 300 hajóval rendelkező Maersk után a héten egy újabb jelentős vállalat, a CMA CGM jelentette be, hogy teljesen bojkottálja a Vörös-tengert és a Szuezi-csatornát. Egyúttal pedig azonnali hatállyal felszólították azokat a hajóikat, melyek menetrend szerint a Vörös-tengeren hajóznának át, hogy azonnal forduljanak biztonságos vizek irányába, és további értesítésig ott várakozzanak.
S hogy mindez mit jelent pénzügyileg, számokkal kifejezve? Beszédes adatok következnek:
Eközben a hajózási társaságok egyre értékesebbek lesznek, hiszen kevesebb hajóval, hosszabb útvonalon kell bonyolítani a fuvarozást. A Bloomberg kiszámolta, hogy december 12-től december 20-ig
a legnagyobb, tőzsdén kereskedett hajózási vállalatok összesített értéke 22 milliárd dollárral (azaz nagyjából 8.000 milliárd forinttal) nőtt.
Utoljára hasonló felértékelődést a koronavírus-járvány idején lehetett tapasztalni, amikor a talpra állás időszakában a tengeri áruszállító cégek szinte bármeddig emelhették áraikat, akkora igény volt szolgáltatásaikra.
Létfontosságú a tengeri útvonal Izraelnek
A Hamász nevű terrorszervezet elleni háborúban Izrael azonnali hatása lehet annak, hogy az áruszállító hajók nem a Szuezi-csatornán áthaladva érkeznek az ország kikötőibe. Miként Dr. Elyakim BenHakoun, az Israel Institute of Technology tengeri szállítmányozással és környezetgazdasággal foglalkozó kutatója megjegyzi, az Izraelbe érkező áruk mennyiségének 99 százaléka tengeri úton kerül az országba, és a rakomány 40 százaléka keresztül halad a Szuezi-csatornán, Azzal, hogy a hajók elkerülik a csatornát, jelentősen megnő az importáruk érkezési ideje az országba, és azzal a költségük is. Az áruszállítás mellett ráadásul nagymennyiségű olaj és cseppfolyósított gáz is a szoroson keresztül érkezik Európába, így a vállalatok bejelentésére az energiaárak is emelkedésnek indultak.A krízis miatt az elsődleges kerülőút a Jóreménység-foka fele vezet, ahonnan majd a Földközi-tengerre Gibraltáron keresztül tudnak belépni a hajók.
Ezzel a húszik (és a palesztinok mellett álló Irán) elérte, hogy a tengeri teherszállítás 18. századi hajózási útvonalon bonyolódjon.
A Jóreménység-fokának kerülése, mint alternatív útvonal, már 2021-ben is a hivatalosan ajánlott kerülőút volt akkor, amikor a Szuezi-csatornát napokra blokkolta a megfeneklett Ever Given óriáshajó. Csakhogy a Jóreménység fokánál az időjárási körülmények jellemzően nagy próbatétel elé állítják a hajókat, arról pedig nem is beszélve, hogy onnan Európába tartva északi irányban a Guineai-öbölben kell áthaladniuk. Ez pedig, miként a szakértők emlékeztetnek rá, és ahogy az Origo is megírta, már 2021-ben is, szintén a kalózkodás melegágya volt.
De úgy tűnik, egyelőre nincs más lehetőség: az említett, Afrika körül hajózó vagy ott utasításra váró 180 hajó nagyja szinte bizonyosan ezen az útvonalon fog Európába érkezni.
Mindez persze azt is jelenti, hogy áruk, amiket a hajók hoznak, szintén késve kerülnek a boltokba. Például a Geodis nevű szállítmányozási vállalat azt közölte, hogy a Szuezi-csatornán át 40 nap elég hajóiknak arra, hogy Kínából Európába érjenek, ha viszont a Jóreménység-foka felé kerülnek, az további 20 napot jelent.
Nem lenne meglepő, ha szállítmányozási késedelmek miatt már karácsonyt követően hiány lenne egyes cikkekből az üzletekben:
A nyilatkozatokból kiderül az is, hogy több vállalat fontolgatja, hogy a szállítmányozást a drágább, de időben rövidebb légi útra tereli, csakúgy, mint a koronavírus-járvány idején.
Ha pedig a Vörös-tenger térségét, annak átjáróit érintő krízis nem lenne elég, a világ Szuezi-csatorna melletti másik fontos, mesterséges átjárójában is komoly gondok vannak: a Panama-csatornában a vízhiánnyal küzdenek, így a szokottnál jóval lassabban tudnak átengedi ott teherhajókat.
Jó hírt jelenthet ugyanakkor, hogy a Bloomberg Economics elemzői szerint, ha a Vörös-tenger térségében rendeződne a helyzet, akkor
néhány héten belül lezajlana a hajózási ipar visszarendeződése, ami gyorsan magával hozná a most megemelkedő árak mérséklődését is.
A helyzet rendezésében lehet hatékony eszköz a nemrég bejelentett, a Vörös-tenger hajózási szabadságát célzó, az Egyesült Államok vezette munkacsoport. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy véget vessen a jemeni húszi lázadók támadásainak a térségen áthaladó hajók ellen.