Történelmi változás zajlik a halfogyasztásban

Rekordot döntött a globális halászat és a haltenyésztés, és közben lezajlott egy elképesztő fordulat: az akvakultúra kibocsátása nagyobbra nőtt, mint a világ halászati kibocsátása.

A haltenyésztés először hagyta le a halászatot egy friss jelentése szerint.

A dokumentum szerint a globális összkibocsátás 2022-ben elérte a 223,2 millió tonnát, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. 

Ezen belül 185,4 millió tonnát tettek ki a vízi állatok és 37,8 millió tonnát az alga.

A szervezet üdvözli ezt a fontos eredményt, de szerintük további lépések szükségesek azért, hogy a szektor megerősödjön, és még jobban hozzájáruljon az élelmezésbiztonsághoz, illetve a szegénység felszámolásához. 

FAO: Rekordot döntött a globális halászat és akvakultúra ágazat 
Fotó: Saikat Mojumder / FAO

Rekordot döntött az akvakultúra

A tengeri és édesvízi növények és állatok tenyésztésének növelése bizonyítja a szektorban rejlő potenciált, és ez hozzájárulhat a vízi élelmiszerek iránti világszerte növekvő igény kielégítéséhez. 

A történelemben először 2022-ben haladta meg az akvakultúra kibocsátása a halászatét, ezzel a vízi állatok fő forrásává vált. 

A globális akvakultúra-termelés ugyanis elérte a 130,9 millió tonnát, ami a teljes globális víziállat-termelés 51 százaléka.

A további bővülés azonban a fenntarthatóságot és a helyi közösségek érdekeit kell hogy szem előtt tartsa.

A FAO jelentése szerint az élelmiszertermelés ezen szektorában tíz ország a meghatározó. Ezek: Kína, Indonézia, India, Vietnám, Banglades, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Norvégia, Egyiptom és Chile. Együttesen ez a tíz ország felel a teljes termelés 89 százalékáért, miközben más országok nem használják ki teljes kapacitásukat.

Eddigi csúcsán a világ halfogyasztása

A vízi élelmiszerek rekordnagyságú termelése rámutat az ágazatban rejlő lehetőségre az éhezés és alultápláltság felszámolásában. 

A vízi eredetű élelmiszerek globális fogyasztása elérte a 162,5 millió tonnát 2021-ben.

A globális népességnövekedés üteméhez képest ezen érték közel kétszeres sebességgel nőtt 1961 óta: a 9,1 kg per fő mennyiségről 20,7 kg-ra emelkedett 2022-re.

A vízi állatok mintegy 89 százalékát közvetlenül fogyasztjuk, a többi közvetetten vagy nem élelmiszercélú felhasználásra kerül, például hallisztként vagy halolajként – derül ki a FAO jelentéséből.

Halolajat tartalmazó kapszulák, magas omega-3 tartalommal
Fotó: Thinkstock

A fogyasztás további növelése fenntartható forrásból szerte a világon kritikus fontosságú az egészséges táplálkozás szempontjából. 

A vízi élelmiszerek magas minőségű fehérjét tartalmaznak (az állati eredetű fehérjefogyasztás 15 százalékát és a teljes fehérjebevitel 6 százalékát lefedve) és jelentős tápanyagokat is, mint az omega-3 zsírsavak, ásványi anyagok és vitaminok. 

2021-ben 3,2 milliárd ember esetében az 1 főre jutó állati eredetű fehérjefogyasztás több mint 20 százalékát fedezték a vízi eredetű élelmiszerek.