Elképesztő károkat okoz az áradás Magyarországon és a szomszédos országokban

Szó szerint élet- és értékmentő harcot vív Magyarország és számos környező ország a mostani súlyos, emberéleteket és anyagi javakat egyaránt fenyegető árhullám ellen. Az, hogy hol és pontosan mekkora károkat okoz a víz, a következő napokban-hetekben dől el, a végső számokat majd az esetleges biztosítási káreseményekből lehet látni.

A felkészülés és a védekezés még javában zajlik itthon is az évtized árhulláma ellen, szerdán, a reggeli órákban 444 kilométer hosszúságban zajlott a védekezés a Dunán, a Lajdán, a Rábán és a Marcalon. A mostani előrejelzések szerint jelenlegi árhullám 30-50 centiméterrel alacsonyabb vízállás mellett halad le a Dunán, mint a 2013-as árvíz idején – jelentette ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője még kedden sajtótájékoztatón, Budapesten, és a szerdai friss adatok megerősítik ezt. Bár a várt tetőzési mérték elmarad a 11 évvel ezelőtti nagy nyári árhullám csúcsától, a víz levonulása így is nagyon komoly kihívás elé állítja a településeket. Most még nem lehet tudni, mekkora költséggel jár mindez, a keletkező károk mértéke nagyban függ a védekezés sikerességétől – a felkészülés mindenesetre gyors, hatékony, fegyelmezett.

Pusztító árvizek: légifelvétel a csehországi Ostrava egyik elárasztott negyedéről, 2024. szeptember 16-án
Fotó: AP Photo/Darko Bandic

A legdrágább károk közé tartoznak az áradások

A klímaváltozás hatásai jelentős tehertételt jelentenek az egész világnak, ezen belül az európai országoknak is. A napokban látott, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozta árhullámok e hatások között is a legköltségesebbek között vannak. A dániai székhelyű Gazdaságpolitikai Kutatóközpont készített elemzés szerint (a 2019-es adatokig bezárólag) az árvizek évente 12 milliárd eurónyi gazdasági veszteséget okoznak az EU-nak. Egy másik összesítés szerint 1980-tól 2022-ig az áradások miatt mintegy 280 milliárd eurónyi veszteséget szenvedtek el az EU országai. A rekordév 2021 volt, amikor 45,5 milliárd euró volt a számla végösszege.

Az árhullámokhoz és áradásokhoz kapcsolódó költségek alapvetően két nagy csoportra oszthatók. 

• Az egyikben megjelennek az államok (és önkormányzatok) közvetlen kiadásai a védekezési munkálatokban, a kárfelszámolási munkákban (például egy elöntött területről a hordalék elszállítása, fertőtlenítés stb.) illetve azok a tételek, ha például az áradás állami tulajdonban okozott kárt. Ide lehet sorolni azt is, amikor egy országban az állam pénzalap megnyitásával nyújt pénzügyi segítséget a károkat elszenvedőknek.
• A másik csoportban a ténylegesen elszenvedett károk jelennek meg, amik miatt magánszemélyek és vállalkozások is biztosítótársaságukhoz fordulnak biztosítási kártérítésért. Az árvízi károknál – csakúgy, mint a viharkároknál – szokás a biztosítótársaságok által befogadott, vagy a kifizetésre jóváhagyott összegeket kárértékként összesíteni.

Van még egy harmadik csoportja az árvízi gazdasági hatásoknak, amely valójában nem a kiadásokkal, hanem az elmaradt bevételekkel függ össze. Árvízi helyzetben sok vállalatnak ideiglenesen szüneteltetni kell(het) termelését, értékesítését: az így kieső (pontosabban így "nem keletkező") termelési érték vagy elmaradt bevétel szintén az árhullám számlájára írható.

Árvízi védekezés a Győr-Moson-Sopron vármegyei Gönyűn 2024. szeptember 16-án
Fotó: Kisalföld / Csapó Balázs

Óriási a pusztítás – megkezdődik a helyreállítás

Most még persze korai lenne becsülni, mi lesz a kora őszi, régiónkban számos országban katasztrófát előidéző árvízi helyzet mérlege. Miközben például Alsó-Ausztria egyes helyein megkezdődtek a kárelhárítási munkálatok, más pontjain még kritikus a helyzet. Nincsenek közmű-szolgáltatások, egész utak vesztek oda. Bécsben a metrók továbbra is csak szakaszosan járnak, a parkok fakidőlés veszélye miatt nem látogathatók.

Sankt Pölten városában az elmúlt 75 év legcsapadékosabb szeptemberét élik, a kialakult helyzet miatt 300 millió eurós vészhelyzeti alap nyílt meg.

Hasonló pénzügyi döntést hoztak Varsóban is: 1 milliárd zlotyi, azaz kb. 90 milliárd forintnyi sürgősségi alapot hoznak létre, melyből azonnali segítséget kaphatnak az árvíz áldozatai.

Szlovákiában Robert Fico kormányfő az önkormányzatok támogatását ígérte, arról beszélt, hogy "konkrét pénzügyi döntéseket" fognak hozni ennek érdekben.

Pénzügyi szempontból jelenleg a legrosszabb számokat Csehország közölte: a kormányzat becslése szerint az áradások több tízmilliárd cseh korona, vagyis több milliárd eurónyi kárt okoztak. Prágai közlések szerint az áradások miatti költségek okán elképzelhető, hogy meg kell emelni az idei költségvetési hiánycélt is.

A közép-európai, illetve a régiós országok árvíz elleni védekezése kapcsán fontos fejlemény, hogy Magyarország az Európai Unió (EU) Tanácsa soros elnökeként hétfőn aktiválta az uniós integrált válságelhárítási mechanizmust. Ezt Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter jelentette be. Bóka János tájékoztatása szerint ez lehetővé teszi, hogy a rendkívüli időjárási és árvízhelyzettel különösen súlyosan érintett közép-európai tagállamok koordinálják a védekezési feladatokat.

A tűzoltók csónakkal ellenőrzik a vízben álló autókat és házakat esetleges ott ragadtak után kutatva szeptember 16-án az ausztriai Rust im Tullnerfeld-ben 
Fotó: AFP/APA/Helmut Fohringer

Milliárdokra kell készülni Magyarországon

A környező országokban már halálos áldozatai is vannak az áradásoknak, Magyarországon ugyanakkor az erőfeszítéseknek hála, felkészülten várják az időközben, szerda hajnalban megérkezett árhullámot. A lehetséges gazdasági hatásokat persze még korai lenne felmérni, ám alighanem nem tévedés kijelenteni, hogy a biztonság érdekében lezárt utak, a kényszerből távol maradó dolgozók és más korlátozások hatással lesznek egyes vállalatok működésére, termelésére. Az esetleges kiesések azonban várhatóan nem lesznek akkorák, hogy az éves GDP szempontjából értelmezhetők legyenek.

Magyarország a 2013 utáni legnagyobb árvízzel néz szembe, de ma már sokkal fejlettebbek a védelmi rendszerek, mint akkor. Azóta 150 milliárd forint értékben hajtottak végre az országban árvízvédelmi fejlesztéseket - mondta még kedd délelőtti sajtótájékoztatóján Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese. Rétvári Bence közölte az is: 

a helyi védekezési költségeket az állam állja.

A lehetséges magyarországi hatások kapcsán érdemes visszatekinteni a 11 évvel ezelőtti nagy árvízre, amelyben az árhullám tetőpontja a mostani számítások szerint valamennyivel magasabb volt a mostani várhatónál. Orbán Viktor jelenlegi belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György, akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság élén a dunai védekezés irányítójaként összegezte a júniusi árvíz hatásait. Akkor a víz nagyjából 11 ezer hektáros területet árasztott el, ebből mintegy 7 ezer hektáron keletkezett mezőgazdasági kár. Összesen 1570 embert kellett kitelepíteni, akik közül sokan néhány héten belül visszatérhettek otthonukba.

Az akkori védekezési és helyreállítási költségek nagyjából 33 milliárd forintot tettek ki akkor árakon.

A biztosítók az árvíz után mintegy 2200 káresetet regisztráltak, melyek összesített értéke 1,3 milliárd forintot tett ki. Ez egyébként alatta maradt a 2010-es nagy tiszai árvíz okozta 1,6 milliárd forintos kárnak.

Árvízhelyzet Budapesten 2024. szeptember 17-én: a magyar fővárost kedd este éri el az árhullám
Fotó: Polyák Attila - Origo

Azt, hogy 2024-ben mekkora pusztítást hagynak maguk után az áradó folyók, most még nem lehet látni, a következő napok illetve hetek lesznek ebben a döntők. Egyes biztosítási alkuszcégek szerint ugyanakkor a kár – már csak az inflációs hatás miatt is – most jóval nagyobb lehet, összesítve akár a 10 milliárd forintot is elérheti majd.

Cikkünk címlapi képén az ausztriai Atzenbrugg szeptember 16-án / forrás: HELMUT FOHRINGER / APA / AFP