Kiderültek a munkáshitel részletei. Miért fontos a munkáshitel, és kiknek, hogyan tud segítséget nyújtani?
A munkáshitel azon fiatalok számára nyújt segítséget, akik nem kívánnak tovább tanulni, hanem a munka világában szeretnének elhelyezkedni, lényegében véve a Diákhitel konstrukció párjának is tekinthető a pályakezdő fiatalok körében. Ez történhet akár alkalmazotti formában, de akár vállalatalapítás révén is.
A szabadfelhasználású, 4 millió forint értékű, kamatmentes hitel számos területen segítheti a fiatalok életkezdését, gondolhatunk itt akár a vállalkozásuk elindításához szükséges tőke előteremtésének megkönnyítésére, a fiatalok életkezdésének támogatására, de akár a lakáshoz szükséges önerő egy részét is biztosíthatja.
Ezenfelül a munkáshitel egy újabb családalapítást támogató konstrukcióként is funkcionálhat. Hiszen hasonlóan a babaváró támogatáshoz, a hiteltörlesztéshez kötődően figyelembe veszik a született gyermekek számát is: az első gyermeknél 2 évre felfüggesztik a törlesztést, a másodiknál az újabb 2 év felfüggesztés mellett a tartozás felét, míg a harmadik gyermeknél annak egészét elengedik. A különbséget a két konstrukció között az adja, hogy a munkáshitelnél a gyermekvállalás elmaradása nem von maga után retorziót, az végig kamatmentes marad.
Célkitűzés, hogy három és hat százalék közötti gazdasági növekedés legyen jövő évben Magyarországon - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője. Ez hogyan segítheti a kitűzött célok elérését?
A munkáshitel az egyike a három, közvetlenül a háztartások jövedelmi helyzetét érintő, nemrég bejelentett intézkedésnek, a családi adókedvezmény megduplázása, valamint a 3 éves minimálbér-emelési program mellett. Az idei évben a nominális bérek dinamikus emelkedése, illetve az alacsony infláció nyomán jelentősen, 9 százalék feletti ütemben növekvő reálkeresetek hajtotta fogyasztás az, ami tudja támogatni a gazdasági növekedést. Ahhoz, hogy ez a folyamat jövőre is fennmaradjon, szükség van a háztartások jövedelmi helyzetének további javítására. A munkáshitel is ezt a célt szolgálja:
a fiatal, rendszerint pályakezdők körében nyújt segítséget, többletjövedelmet az életkezdéshez kamatmentes hitel formájában, amely várhatóan jelentős részben a fogyasztásban csapódik majd le, így hajtva a gazdasági bővülést.
Hosszabb távon pedig a gazdaság profitálhat abból is, hogy a fiatalok itthon helyezkedtek el, valamint az általuk elindított vállalkozások sikeréből is, mivel a hitel felvételének feltétele, hogy az igénylő vállalja, hogy 5 évig Magyarországon végez munkát vagy vállalkozói tevékenységet.
Döntött a kormány a vidéki otthonfelújítási támogatásról is. Ez kiknek segít, és mik ennek részletei?
A Vidéki Otthonfelújítási Program a korábbi, 2021-ben meghirdetett Otthonfelújítási Program folytatásaként is felfogható, a különbség az igénybevevői körben van csupán: az új programot kizárólag azon gyermeket nevelő családok vehetik igénybe, akik 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken élnek.
A program keretében maximum 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető, ami a felújítás munka- és anyagköltségének 50 százalékát fedezheti.
Ez a maximális összeg ugyanakkor a fent is említett korábbi program során már igénybe vett támogatás összegével csökkentendő, vagyis ha valaki korábban például 1 millió forintot már visszaigényelt, akkor jelen program keretében már csak 2 millió forint támogatásra lehet jogosult.
Amennyiben a családok nem rendelkeznek a szükséges önerővel, úgy a program keretében maximum 6 millió forint értékben hitelt is vehetnek fel, amelynek kamatát 3 százalékban határozta meg a kormány, és amelynek futamideje 10 év lehet.
A 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. Ez mit jelent?
Az új gazdaságpolitika alapja a gazdasági semlegesség lesz, amely öt pilléren nyugszik: a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energiasemlegességen. Ennek szellemében hirdette meg a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, amely megvalósításával a jövő évi költségvetésben már számol a Pénzügyminisztérium.
Az akcióterv végrehajtásához szükséges költségvetési források ebben már megjelennek, például a családi adókedvezmény emelésének hatása, továbbá az annak keretében kitűzött célok is, gondolhatunk itt a 3–6 százalékos növekedési sáv elérésére vagy a bérek emelkedésére is.
A 2025-ös költségvetés kialakításakor mindezen célokra és beavatkozásokra tekintettel voltak, a mögöttes gazdasági pályában, az egyes tételek teljesülésében ezeket figyelembe vették, erre utal az elnevezés.
Hogyan értékelhető most összességében a magyar gazdaság helyzete?
A gazdasági növekedést jelenleg a külső kereslet, azon belül is kiemelten a német ipar gyengélkedése fogja vissza. A magyar gazdaság sok szálon kötődik a német gazdaság teljesítményéhez, így az ott bekövetkező lassulás, amely a magas energiaárakra, a túlszabályozottságra, valamint a legfontosabb versenytársakkal szembeni versenyképesség romlásra vezethető vissza, az exportteljesítményen és az iparon keresztül idehaza is negatívan hatnak a növekedésre.
A külső kereslet okozta lassulás ezenfelül a vállalatok beruházási hajlandóságát is csökkenti, akik inkább kivárnak a fejlesztésekkel. Ezen hatásokat pedig csak részben tudja ellensúlyozni a dinamikus reálbér-növekedés nyomán emelkedő fogyasztás.
Előretekintve ugyanakkor várható, hogy a külső kereslet legalább részben rendeződik, illetve a gazdaság belső motorjai is fokozatosan felpörögnek a jövedelmi helyzet további javulása révén, miközben az exportot a folyamatban lévő nagyberuházások (BYD, CATL) termőre fordulása is támogatja majd.
Miért fontosak a kormány új törekvései gazdasági téren? A már említett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv miért egyedülálló?
A kormányzat célul tűzte ki, hogy a következő években a gazdasági növekedés a 3–6 százalékos sávba kerüljön, míg jövőre 3–4 százalékot tegyen ki. Az akcióterv is ezt a célt szolgálja, egyrészt javítja a háztartások jövedelmi helyzetét, másrészt megteremti a béremelések fedezetét a foglalkoztatottak közel kétharmadát alkalmazó kkv-szektorban a hatékonyság növelése, valamint a fejlesztésekhez szükséges források előteremtése révén.
Az akcióterv másik irányvonala a lakhatási helyzet javítása. Itt a keresleti és a kínálati oldalt érintő intézkedések is szerepelnek, amely így az ingatlanpiac egészére kihatással lehet amellett, hogy jelentős többletkeresletet generálhat az építőiparban, ezáltal pedig a gazdasági növekedést is támogathatja.
Vagyis a bejelentett 21 intézkedés egy komplex gazdaságfejlesztési programot takar, amely a gazdaság széles rétegeiben fejtheti ki kedvező hatásait, így pedig érdemben dinamizálhatja a növekedést is.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK