A magyar Nobel-díjas, aki a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdásza volt

Az Egyesült Államokban született magyarországi bevándorlók gyermekeként Milton Friedman, akinek nevéhez fűződik a monetarista mozgalom elindítása. A magyar Nobel-díjas professzort a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdászának tartják. Halálának évfordulója alkalmából emlékezünk rá.

18 évvel ezelőtt, 2006. november 16-án, 94 éves korában szívelégtelenségben halt meg Milton Friedman, magyar Nobel-díjas közgazdász, a múlt század egyik legnagyobb hatású közgazdasági gondolkodója.

Az egyik legismertebb magyar Nobel-díjas: Milton Friedman
Fotó:  Wikimedia Commons

A monetarizmus atyja

New Yorkban született 1912. július 31-én, ahová szülei az Osztrák-Magyar Monarchia területéről vándoroltak ki. New Jersey államban, a Rutgers egyetemen szerezte első diplomáját, majd a New York-i Columbia Egyetemen kapott doktori címet. Bár eredetileg matematikusnak készült, de a Rutgersen töltött idő alatt két közgazdász rendkívül mély benyomást tett rá, akik meggyőzték arról, hogy a közgazdaságtan kiutat mutathat az akkoriban kibontakozó nagy gazdasági világválságból.

Friedman személyéhez a monetarista doktrína megteremtését kapcsolják.

Alapvető tézise azon alapult, hogy ha egy kormány növelni akarja a gazdasági konjunktúrát, akkor nem az állami kiadások növeléséhez kell folyamodni, ahogy azt korábban John Maynard Keynes tanította. 

Friedman ezzel szemben a minél szabadabb piacgazdaság mellett lépett fel, síkra szállt a pénzmennyiség banki szabályozása – azaz a monetáris politika – előtérbe helyezése mellett, mert úgy vélte: így a legtöbb gazdasági probléma megoldható, és biztosítani lehet a tartós, csekély inflációval járó gazdasági növekedést. Ezen elmélet alapján az állam dolga csak a magántulajdon definiálása, az ország védelme, a legszegényebbeknek az éhezéstől és nyomortól való megkímélése. Munkásságával a hetvenes évektől erősen zavarossá vált makrogazdasági folyamatok irányításához próbált útmutatást adni.

A keynesi elméletet a leghatásosabban az általa alapított chicagói iskola képviselői bírálták, és a hetvenes-nyolcvanas években döntő befolyásra tettek szert. 

Amerikai elnökök tanácsadója volt a magyar Nobel-díjas professzor

Friedman szakértelmét az amerikai politika legfelsőbb szintjein is igénybe vették. Richard Nixontól Ronald Reaganig több amerikai elnök tanácsadójaként dolgozott.

Elterjedtek olyan pletykák is, amelyek szerint 1973–1974 között Augusto Pinochet chilei diktátor is alkalmazta tanácsadóként. A valóságban azonban Friedman csak egyszer adott tanácsot a diktátornak 1975-ben, amikor is a demokratikus átalakulásra tett számára javaslatot. A tanácsot azonban Pinochet nem fogadta meg.

Friedman síkra szállt a pénzmennyiség banki szabályozása mellett
Fotó: Pixabay 

A gyakorlat által többszörösen is igazolt tételeit 1976-ban közgazdasági Nobel-díjjal honorálták. Az elismerést a pontos indoklás szerint

• a fogyasztáselemzéshez, 
• a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, 
• valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapta meg. 

A szabad piac nem tökéletes dolog

2002 májusában a Fehér Házban ünnepséget rendeztek a 90. születésnapja alkalmából,  George W. Bush amerikai elnök a következő szavakkal köszöntötte a közgazdászprofesszort: 

Soha nem állította, hogy a szabad piac tökéletes dolog. De bebizonyította, hogy a tökéletlen piac is jobb eredményeket hoz, mint a nagyképű szakértők és a mohó bürokraták.

Friedman pályafutásának jelentős részét a Chicagói Egyetemen töltötte, ahol a közgazdasági tanszék professzora volt, egészen 1977-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Ekkor feleségével San Franciscóba költöztek, ahol haláláig éltek.

2018-tól a magyar származású Nobel-díjas közgazdász nevét viseli a budapesti Milton Friedman Egyetem, a korábbi Zsigmond Király Egyetem.