Ilyenek voltak az ókor ősi légkondicionálói - így klimatizáltak több ezer évvel ezelőtt

A kánikula időszakában különösen felértékelődik a légkondicionálók szerepe. De vajon hogyan oldották meg a belső terek hűtését évszázadokkal vagy akár évezredekkel ezelőtt? Annak idején a perzsák és az egyiptomiak már kifejlesztettek erre egy különleges módszert.

Iránban vagy Egyiptomban az utcákat járva feltűnhetnek a házak tetején kéményként ágaskodó, mégis leginkább harangtoronyra emlékeztető építmények.

Ezek nem mások, mint a sivatagi városok több ezer éve kifejlesztett, organikus klímaberendezései, amelyek célja, hogy 

befogják a szelet és lefelé irányítsák a lakótérbe vagy a föld alatti tárolóhelyiségekbe, ugyanakkor kivezessék a bent felgyülemlő meleg levegőt is.

Mindkét említett ország szeretné magáénak vallani a forróságban igencsak életmentő építészeti eszköz feltalálását, de ebből a versenyből az irániak kerülnek ki győztesen: egy i. e. 4000 körül épült zoroasztrista tűztemplom romjain több kéményszerű építményt is találtak, hamumaradványok nélkül. A Luxor melletti leletek ezzel szemben csak az i. e. 1300 körüli évekre vezetnek vissza, az ott talált festmények egy előkelő rezidenciát ábrázolnak, melynek tetején két háromszög alakú építmény, vélhetően szélfogó látható - írja a Roadster.

Míg Egyiptomban a szélfogók többnyire háromszög alakban fekszenek a háztetőkön, az iráni szélfogók többnyire téglalap alakúak, és mind a négy oldalukon nyitottak, de ez az uralkodó széliránytól is függ.

A világörökségi Jazd városában, mely számos történelmi látnivalóval repít vissza a civilizáció gyökereihez, a hat- és nyolcszögletű szélfogók is gyakoriak, miután ott több irányból is kellemes szél fúj.

A Borudzserdi-ház az iráni Kásánban, ahol egy medence is hozzájárul a kellemes klíma fenntartásához
Fotó: Shutterstock/Ramillah / Shutterstock/Ramillah

Nem így az innen nem messze található Maybodban, ahol csak egy irányból üdvözlik a szelet, mert senki nem szeretné, ha a homokkal teli, észak felől fújó sivatagi légáramlatok is bejutnának a házába. 

A hagyományos perzsa otthonok klímáját egyébként nem bízták egyedül a szélfogókra. A központi, téglalap alakú udvar körül egy nyári és egy téli szárnyra oszlott az épület úgy, hogy a lakrész minden évszakban a leginkább optimális mennyiségű napfényt kapja. A szélfogót ilyenkor a ház nyári részén helyezték el.

Olyan is volt, hogy a toronyból a levegő egy földszinti fülke szellőzőnyílásán keresztül az alagsorba érkezett, ahol még egy medence is hozzájárult a kellemes klíma fenntartásához.

A tanulmányok szerint a szélfogók akár tíz fokkal csökkenthetik a beltéri hőmérsékletet. 

Az ősrégi technológiák újra felhasználására kínál példát a kaliforniai SkyCool Systems nevű vállalat: az általuk feltalált anyag az emberiség többszáz éve felfedezett hűtési elvét kombinálja a modern kori hűtőrendszerekkel, hogy ezzel fontos energiát takarítson meg. Új hűtési rendszerük energiahatékonyabb, mint bármi más, hiszen az emberiség által már többszáz éve feltalált módszert használja. Ennek neve sugárzó hűtés, amelyet a Közel-Keleten és Indiában évszázadok óta alkalmaztak.