Hámori József

Mit tud az emberi agy?

Úgy tűnik, hogy két szakaszra kell osszuk a fejlődő és kifejlett agyban lezajló folyamatokat. Az első, korai fejlődés során minden fejlődő emberi agy jellegzetesen azonos morfológiát mutat: a későbbi (érzékelő) beszédközpont az emberek 96 százalékában a bal félteke halántéki lebenyében alakul ki, s hoz létre aszimmetriát a jobb félteke hasonló területeivel. Kimutatták azt is, hogy a fejlődés korábbi szakaszaiban létrejövő mély agykérgi sulcusok (az agytekervények közötti benyomatok) azonosan alakulnak ki az egypetéjű ikrekben. A később fejlődő "sekélyebb" sulcusoknál már található különbség. Az agy különböző régióinak (kisagy, középagy, nagyagy, köztiagy, nyúltvelő) kialakulása is nagyon hasonló a fejlődő embriókban - minden egyedben és minden generációban. Az idegsejtek kialakulásának menete az ún. neuroblastokból ugyancsak hasonlóképpen alakul minden egészségesen fejlődő magzati agyban. Mindez arra utal, hogy a korai fejlődési folyamatokat a gének szabályozzák, szigorú terv szerint. Méghozzá viszonylag kevés gén részvételével történő, morfogenetikus folyamatról van szó, amely kereteket biztosít az idegi hálózatok további, most már nyitott genetikai program útján történő fejlődéséhez, és működéséhez.

7. ábra

8. ábra