A betegségek súlyossága is változhat az idők folyamán. Lehet, hogy a kórokozó hozzászokik az új biológiai közeghez, s egy krónikusabb, disztingváltabb lefolyás lesz rá jellemző. Ennek szép példáját adta a szifilisz "megszelídülése". A kezdetben heveny fertőző betegség formájában Európán végigrohanó járvány napjainkra lecsendesedett, s lefolyásában krónikus, a gazdaszervezet és kórokozó közötti aktuális egyensúlynak megfelelően szakaszos lefolyású betegséggé vált.
Természetesen elképzelhető az is, hogy a kórokozó és az emberi szervezet egymásra találása után, időről-időre olyan törzsek alakulnak ki, amelyek megnehezítik a kezelést (ez a rezisztencia kérdése), így közvetve súlyosabbá válik a kórlefolyás.
Korábban a klasszikus nemibetegségek szinte mintha nem is lettek volna az általános medicina részei. A múlt század elején még az orvoslás elkülönült területét képezték. Ebben minden bizonnyal fontos szerepet játszott, hogy ezek a betegségek nagyon határozottan negatív társadalmi megítélés alá estek. Azok, akik ilyen fertőzésben szenvedtek, kirekesztettekké váltak.
Az új STD/STI fogalomban kifejezésre jut, hogy az orvostudomány szerves részének tekinti ezeket a betegségeket, szubdiszciplínának, amely nagyon összetett, így különböző szakmák együttműködését igényli. Amíg a klasszikus nemibetegségek szinte kizárólagosan csak nemi érintkezéssel átvihetők, addig ma, a kiszélesítetten értelmezett fogalom tartalmaz olyan betegséget is, amelyik nem kizárólagosan nemi érintkezéssel terjeszthető (Candidosis vaginalis).