Horváth Attila

Lopakodó járvány - A nemi érintkezéssel terjedő fertőző betegségek

III. Az STD betegségek járványtani sajátosságai

A nemi érintkezéssel terjedő fertőzések járványtani sajátosságai több elemükben is eltérnek a fertőző betegségek többségétől:

• Fontos sajátossága a népességben való folyamatos jelenlét. Ezen belül a gyakoriság értékei (incidencia) változhatnak hullámzó módon, de a folyamatos, következetes növekedés a jellemzőbb.
• Egyaránt kimutatható növekedésük a gazdagabb, fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező és az elmaradott vagy fejlődő országokban.
• Nem számolhatók fel (nem erradikálhatók).
• A társadalmi mozgásokra sokkal érzékenyebbek. Ez jelzi, hogy a társadalmi meghatározottságuk sokkal erősebb, mint a fertőző betegségek többségének. Az a vélekedés, hogy Mars és Vénusz kézen fogva jár, az emberi történelem során számos alkalommal bebizonyosodott, aminek a nagy tömegek mozgása az elsődleges oka. (Később szó lesz arról is, hogy napjaink társadalmi változásai miképpen generálhatnak STD fertőzéseket.)
• A rizikócsoportok pontosabban meghatározhatók. Az adott időpontban meghatározott "csoportspecifitás" meglehetősen állandó, de lassan változhat is.
• Gyakoriak a többszörös fertőzések. Az ember ugyanazon kapcsolatból párhuzamosan több kórokozóval is fertőződhet.

Ezeket a fertőző betegségeket az jellemzi, hogy számuk fokozatosan, de nagyon következetesen emelkedik. A felszínre kerülő esetek száma mögött azonban mindig ott van a járvány láthatatlan, tovább generálódó része is, így nagyon nehéz felmérni a tényleges epidemiológiai helyzetet, többnyire bonyolult járványtani modellek alkalmazásával is csak becslésekre hagyatkozhatunk. Ezért jogos az előadás címében szereplő "lappangó járvány" kifejezés használata.

Ezen járványtani sajátosságok hátterében az STD kórokozók általános biológiai tulajdonságai is szerepet játszanak.

• A "mikrobiológiailag" kényes voltuk fontos momentuma annak, hogy STD kórokozóvá lehettek. Ez a közvetítési mód lehetővé teszi az átkerülést a biztonságos környezetből a megfelelő környezetbe való.
• A fertőzést hosszú tünetmentes időszak követi (szifilisz: 3-6 hét, AIDS: 6-8 év, HPV: 25 hónap). Az egyre gyakoribb nemi aktushoz vezető kapcsolatok a fertőzések számának folyamatos emelkedését eredményezik. Hosszú ideig maga a fertőzőforrás sem tudja magáról, hogy fertőz.
• Az anatómiai viszonyok is kedveznek a vélt tünetmentességnek, elsősorban a nők esetében. Az első klinikai megnyilvánulások egyébként is eléggé tünetszegényen zajlanak. Ennek eredménye azután a késve felállított diagnózis.
• A kórokozók egy része fakultatív parazita. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos körülmények között, a gazdaszervezettel kialakított egyensúly megbomlásakor okoznak tüneteket, a kórokozót azonban továbbíthatják. Erről lehet szó a sarjadzó gomba- (Candida albicans-) fertőzések esetében: a gomba a férfiaknál gyakran tünetmentesen található meg, míg a nőpartnerek esetében hüvelygyulladást okozhat.
• Az STD kórokozók többsége nem alakít ki tartós immunitást. Így az újrafertőződés mindennapos a veszélyeztetettek között.

Mindezeket figyelembe véve nem vitatható e betegségekben a szűrővizsgálatok járványtani fontossága. Mivel azonban a kötelező szűrővizsgálat gyakran ütközik a személyiségi jogok mai értelmezésével, ezért nehezen kivitelezhető.