Lesz még felhőszakadás a nyáron
Méltán nevezzük trópusi időnek a nyári zivataros időjárást. A 28-30 fok körüli maximum-hőmérséklet, a viszonylag kis napi hőingás és a sokszor közel telített, fülledt levegő az egyenlítői éghajlat jellemzője. A magas páratartalom megviseli szervezetünket. Könnyen izzadunk, az átlagosnál hamarabb elfáradunk, ugyanakkor nehezebben tudunk elaludni. A reflexek tompulnak, dekoncentrálttá válunk. Hosszabb, például egy hetet elérő zivataros periódusban panaszaink összegződnek, s az időszak végére szervezetünk megérzi a folyamatos megterhelést. A felgyorsuló bomlás miatt gyorsabban terjednek a fertőző betegségek is, ezért ebben az időszakban különösen ügyelnünk kell a higiéniára.
A növények között gyakori a gombás megbetegedések elszaporodása; a szükséges permetezést a kora reggeli órákban érdemes végrehajtani.
Bár a múltban sem volt ritka jelenség a felhőszakadás, az elmúlt években még sűrűbbé váltak a látványos, nagyobb pusztítással járó záporok, zivatarok a Kárpát-medencében. A klímaváltozás hazai hatásairól szóló - jelenleg elfogadott - forgatókönyv szerint a globális felmelegedés Magyarország időjárásában a szélsőségek, így többek között a viharok elszaporodását eredményezheti. Ugyanakkor van egy fontos emberi tényező, amely jelentős befolyással bír: ez pedig a légkörben található szilárd részecskék számának az ipar és a közlekedés okozta emelkedése. Míg az ipari forradalom előtt kizárólag természetes úton jutottak ezek az apró részecskék a levegőbe, addig az utóbbi száz évben mind nagyobb méretben jutnak be mesterséges forrásokból is. Mint említettük, a városok és a nagy iparvidékek felett kimutathatóan több a csapadék és gyakoribbak a jégesők.
Mindenesetre hazánkban ezen a nyáron még nem ért véget a trópusi jellegű időjárás. Bár csütörtöktől kezdődően átmenetileg csökkent a zivataros hajlam, vasárnaptól néhány napra újra megjelennek a tornyosuló viharfelhők.