Felkészülés a klímaváltozásra Magyarországon

Hazánkban 2006-ban indult el a VAHAVA kutatási program folyatatásának tekinthető, Klímaváltozás: környezet - kockázat - társadalom elnevezésű projekt. A kutatás célja az volt, hogy a gyakorlatban is jól alkalmazható eljárásokat dolgozzanak ki a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

A kutatási program keretein belül, a meteorológiai vizsgálatok mellett, talajtani, hidrológiai és növényvédelmi kutatásokat is végeztek.

A talajtani kutatások során különböző klímaszcenáriók esetén vizsgálták a talajnedvesség-forgalom változását. Megnézték, hogy az éghajlat megváltozása miként befolyásolja a hidrológiai rendszert, a jövőben esetlegesen bekövetkező árvizek és aszályok milyen károkat okozhatnak. A klímaváltozáshoz a növénytermesztésben is alkalmazkodni kell, ennek érdekében új termeléstechnológiai eljárásokat dolgoztak ki.

Laboratóriumi kísérletek segítségével megállapították, hogy az átlaghőmérséklet 2 fokos emelkedése felgyorsítja a növények növekedését, ami azonban együtt jár a termés csökkenésével. A kétszeres szén-dioxid-szint a szemek méretének növelésével kompenzálta ugyan a terméscsökkenést, de magas hőmérsékleten csökkentette a szemek fehérjetartalmát. Ezen kísérlet eredményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy könnyebben megtaláljuk a megváltozott környezeti feltételekhez legjobban alkalmazkodó növényeket.

Megvizsgálták az üvegházhatású gázok variabilitását és éves mérlegét, valamint a légköri emelkedő szén-dioxid-koncentráció növényökológiai hatásait. A klímaváltozásnak a biodiverzitásra és közösségökológiai folyamatokra gyakorolt hatásait megvizsgálva megállapították, hogy a leginkább elfogadott klímaszcenáriók adatait feltételezve az éghajlat megváltozása hazánkban is jelentősen befolyásolná a természetes ökoszisztémák állapotát és ökológiai folyamatait.

A kormányzati és lakossági felkészülés érdekében a klímaváltozás Magyarországon várható társadalmi és szociális hatásairól is készültek felmérések a kutatási program keretében. Több felmérést is végeztek, hogy képet kapjanak az országban a klímaváltozással kapcsolatos véleményekről. Budapesten a város különböző pontjain élő, különböző státusú társadalmi csoportok érzékenységét és sérülékenységét is vizsgálták. Az eredmény alapján a magasabb társadalmi státusú csoportokban nagyobb az alkalmazkodási készség, de a problémát inkább globálisnak érzik és nem helyi szintűnek. A kutatásból az is kiderült, hogy a kertvárosban élők sokkal súlyosabbnak érzik a klímaváltozás problémáját, mint a belvárosban lakók.

A klímaváltozással kapcsolatos hírek tolmácsolásában döntő szerepe van a televíziónak és a rádiónak, de sajnos ezek a híradások sokszor zavarosak. A Klímaváltozás: környezet - kockázat - társadalom című összefoglaló kötetben részletesebben is olvashatnak a kutatások eredményeiről.

A kutatási eredmények, nemzetközi folyamatok és a klímaváltozásra utaló egyre súlyosabb jelek miatt egy kormányzati munkát támogató új kutatási program megszervezéséhez láttak hozzá a magyar tudományos élet résztvevői. A Klímaváltozás és biztonság elnevezésű kutatási program főbb célkitűzései közé tartozik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásához szükséges kétéves éghajlat-változási cselekvési program részletes tudományos megalapozása. Az új kutatási program várhatóan a jövő évben indul útjára.