Az elmúlt száz évben szinte megszakítás nélkül mérhető volt a téli csapadékösszeg csökkenése és gleccserek olvadása a nyári hónapok alatt, Svájc 3000 méter felett fekvő mérőállomásain. Matthias Huss doktori disszertációja során ezeknek a mérőállomásoknak az adatait használta fel, hogy kiderítse, a klímaváltozás miként hatott a gleccserekre az elmúlt században. A tanulmány társszerzője és a vizsgálatok felügyelője Martin Funk professzor volt, az ETHZ hidrológiai és glaciológiai laboratóriumának (LHHG) egyik osztályvezetője.
A napsugárzás, mint döntő tényező
Davosban 1934 óta állnak rendelkezésre a Föld felszínt elérő napsugárzásról mérési adatok. A kutatócsoport ezeket az adatokat használta fel munkája során.
Az elmúlt két évtizedben készült tanulmányok azt mutatták, hogy a Földre érkező napsugárzás mennyiségét a levegőben lévő aeroszolok és felhők jelentősen befolyásolják, és valószínűleg ez befolyásolja az éghajlat alakulását is. A levegőben lebegő apró aeroszol-részecskék és a felhők ugyanis visszaverik a Napból érkező rövidhullámú sugárzás egy részét.
A mérési eredmények átvizsgálását követően a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a gleccserek az 1940-es években - leginkább 1947-ben - a nyári hónapok alatt veszítettek legtöbbet a területükből azóta, hogy a mérések 1914-ben elkezdődtek a térségben.
Meztelen önkéntesek Spencer Tunick kamerája előtt az svájci Alpokban, az Aletsch
gleccseren. Az akcióval a klímaváltozás hatásaira hívják fel a figyelmet
A nyári hónapok alatti gleccserolvadásért a jelentős mennyiségű rövidhullámú sugárzás a felelős. Az 1940-es években a napsugárzás az akkori átlagnál is 8 százalékkal erősebb volt, és a mai értéket is jelentősen meghaladta. Az erős napsugárzás miatt 4 százalékkal több hó és jég olvadt el az 1940-es években, mint az elmúlt évtizedben.
A kevesebb hóesés miatt meghosszabbodik az olvadási periódus
Az elmúlt években számos tanulmány jelent meg arról, hogy a gleccserek soha nem látott ütemben olvadnak, s ez a folyamat várhatóan csak gyorsulni fog. Huss kutatásainak eredménye megkérdőjelezi a fenti állítást.
A kutató azonban felhívja a figyelmet, hogy a kutatási eredmények alapján téves lenne azt a következtetést levonni, hogy a globális felmelegedés napjainkban nem jelent olyan komoly problémát a gleccserek olvadásának szempontjából, mint ahogy azt korábban gondolták. Az alpesi gleccserek olvadásának tendenciája ugyanis az elmúlt 25 évben nem csökkent.
Ez részben annak köszönhető, hogy a teljes csapadékmennyiségből, hó formájában hulló csapadék 12 százalékkal csökkent, és hogy az olvadási időszak egy hónappal megnyúlt. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hatások együttesen hamarosan oda vezetnek, hogy a gleccserek olvadása ismét eléri az 1940-es években mért szintet.