Kiderült, miért hatásos az erdőfürdő

Az erdei növények által termelt fitoncid vegyületek eredendően a növényt védik a fertőzésektől és más megbetegedésektől. Több kutatás igazolja, hogy az emberi szervezetre ugyanilyen jótékony hatással vannak ezek a vegyületek.

Erdőfürdő, azaz japánul sinrin-joku a neve annak a stresszűző, relaxációs programnak a távol-keleti szigetországban, amelynek során a túrázók úgymond "megmerítkeznek" a fák által kibocsátott esszenciális illóolajok, a fitoncidok párájában. Japán orvoskutatók eredményei szerint a fertőtlenítő fitoncidok, amelyek voltaképpen a növényt védik a rothadást beindító baktériumoktól és más kórokozóktól, az emberi szervezetben is hasonló hatást váltanak ki.

Az is bizonyítást nyert, hogy egy erdei séta során csökken a résztvevők vérnyomása, a kortizol nevű stresszhormonjuk szintje és a pulzusszámuk is. A két eredményt bemutató tanulmányt az International Journal of Immunopathology and Pharmacology, illetve a Environmental Health and Preventive Medicine folyóirat közölte.

A növényi illóolajok antibakteriális, gombaölő, rovarriasztó hatását elsőként Borisz Tokin orosz biokémikus írta le 1928-ban. Ezek a vegyületek a növénylégzéssel vagy a sejtek sérülése folytán kerülnek a növény felszínére és a levegőbe. Fajtól, évszaktól, napszaktól és meteorológiai viszonyoktól is függ a fitoncid képesség, amely legnagyobb mértékben a vöröshagymára jellemző, majd utána sorrendben következik a fokhagyma, az atlaszcédrus, a jegenyefenyő, a tiszafa, az erdei fenyő és a boróka.

Laboratóriumi kísérletekben a vöröshagyma-fokhagyma-cédrus illóolaj három perc alatt elpusztította a kórokozókat, a lucfenyő illóolaja hatvan perc alatt. Az egykori Szovjetunió kórházainak és szanatóriumainak parkjában tudatosan alakítottak ki gyógyhatású sarkokat erős fitoncid hatású fákból és cserjékből. Magyarországon főleg a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök kezdeményezésére születtek ilyen védőfásítások, például a körmendi kórház parkjában.

A fitoncidelmélet a Távol-Keleten talált igazán befogadó szellemi közegre. Japánban szinte évente végeznek orvosi kutatásokat azt illetően, hogy milyen hatást gyakorol az emberi immunrendszer működésére a növények fitoncid képessége. A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy egy kiadós erdei séta után akár még hét napig 50 százalékkal is megnőhet szervezetünkben az úgynevezett természetes ölősejtek (Natural Killer, azaz NK-limfociták) aránya. (Az erről szóló tanulmány a Journal of Biological Regulators & Homeostatic Agents folyóiratban jelent meg.)

Márpedig e fehérvérsejtek felismerik az idegen, illetve valamely betegség vagy sérülés miatt elváltozott sejteket, és vagy a sejtfaluk megfúrásával pusztítják el ezeket, vagy pedig természetes sejthalált (apoptózist) váltanak ki náluk. Tehát a fitoncidok megnövelik a szervezet immunválaszát a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen. Antibakteriális hatású fitoncid még a retekben található rafanin, de a komlóban lévő alfasav is. Úgyhogy ha a hétvégére mégsem sikerül valakinek megszerveznie a jótékony erdei sétát, akkor tegyen egy kört a konyhában.