Közel áll a Föld a forrponthoz

Nincs messze a földi klíma attól, hogy elérje azt a pontot, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedés. A mostani évtized kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában, mondják Londonban tanácskozó klímakutatók. 

Bár a tudományos becslések eltérőek, az bizonyos, hogy a Föld hőmérséklete akár hat Celsius-fokkal is növekedhet 2100-ra, ha az üvegházgázok kibocsátása korlátlanul emelkedik. Ahogy az üvegházgázok kibocsátása nő, a bolygó egyre közelebb kerül ahhoz, hogy átlépjen egy olyan határt, amely után visszafordíthatatlanná válnak az éghajlatot érő hatások és olyan jelenségek, mint a sarki jég olvadása és az esőerdők fogyatkozása.

"Ez a kritikus évtized. Ha nem tudjuk megfordítani az irányt ezekben az években, akkor át fogjuk lépni a veszélyes határokat" - mondta Will Steffen, az Australian National University klímaváltozással foglalkozó intézetének igazgatója egy londoni konferencián. A legnagyobb aggodalom a szibériai permafroszt (örökfagy) talajt övezi, amely fagyott szén-dioxidot köt meg a légkörből. "Mintegy 1600 milliárd tonna karbon van ott, ez kétszerese annak a mennyiségnek, ami napjainkban van a légkörben. Az északi vidékek pedig sokkal jobban megszenvedik a felmelegedést a bolygó bármely másik pontjához képest" - mondta Steffen.

A legrosszabb esetben évente 30-63 milliárd tonna szén-dioxid kerülhetne a légkörbe 2040-ig, az évszázad végére pedig 232-380 milliárd tonna. Összehasonlításképpen: a fosszilis energiahordozók, a kőolaj, a földgáz és a szén használatával évente 10 milliárd tonna üvegházgáz kerül a légkörbe.

A jégtakarónak már túl késő

"Jelentős változások küszöbén állunk. Megállíthatjuk a hőmérséklet emelkedését két foknál, vagy átlépünk egy határt, amely után a rendszer egy sokkal forróbb állapotba kerül" - mondta Steffen. Egy nemzetközi klímamodell-számítás önkéntesek számítógépein futtatott eredménye szerint az átlaghőmérséklet 3 Celsius-fokkal lesz magasabb, mint a 20. században.

Az ausztráliai kutató szerint a bolygó felmelegedését lassító jégtakaró esetében talán már most túl késő van: az Északi-sarkvidék nyugati részének jégmezői zsugorodtak az elmúlt évtizedben, Grönland jege évente kétszáz köbkilométerrel fogyatkozott az 1990-es évek óta. A legtöbb klímakutató egyetért abban, hogy az amazonasi esőerdők szárazabbá válnak, ahogy a Föld melegszik. Az aszály miatti tömeges fapusztulás már aggodalmakat keltett: az őserdő már most azon a ponton lehet, hogy a szén-dioxid elnyelése helyett kibocsátja a gázt.

A megnövekedett CO₂-mennyiség savasabbá tette az óceánokat, mert a vizek elnyelik a káros gázt. Az óceánok elsavasodása olyan léptékű volt az elmúlt kétszáz évben, amelyet mintegy 60 millió éve nem élt meg a Föld - mutatott rá Carol Turley, a Plymouth Marine Laboratory munkatársa. A savasodás fenyegeti a korallzátonyok fejlődését, évtizedeken belül fajok kihalásához vezethet, növelheti viszont a ragadozók számát.

A Londonban Planet Under Pressure (A bolygó nyomás alatt) címmel rendezett konferencián tudósok, szakpolitikusok és környezetvédők fogalmazták meg véleményüket arról, milyen intézkedésekre van szükség ebben az évtizedben. Anthony Giddens, a London School of Economics professzora szerint a fosszilis energiahordozók kivezetésére kellene nagyobb figyelmet fordítani, mert a megújuló energiaforrások mindössze egy százalékát teszik ki a globális energiafelhasználásnak. "Elképesztő mozdulatlanság van a világgazdaságban, sokkal többet kellene tenni a szénerőművek bezárásáért" - mondta.

A Shell olajvállalat ezzel szemben a negatív kibocsátáshoz vezető technológiák kidolgozását részesíti előnyben. Ilyen például a szén-dioxidot megkötő biomassza. Noha sürgető lenne, egy új klímaegyezményt csak 2015-ben fogadnak el. A legnagyobb szennyezők, vagyis az Egyesült Államok és Kína üvegházgáz-kibocsátását csökkentő egyezmény 2020-ban lép életbe.