Bányásszon aranyat a nagyvárosban!

A városi hulladéklerakó a legjobb lelőhelye az elektronikai készülékek, napelemek, szélturbinák és számos más eszköz gyártásához nélkülözhetetlen ritkaföldfémeknek és nemesfémeknek. Újrahasznosításukkal világszerte dollár-százmilliókat lehetne megtakarítani, és a környezetkárosítás is csökkenne a városi bányászat képviselői szerint.

Kínában bányásszák a ritkaföldfémek 97 százalékát, ám az ország 2009 óta hatszorosára emelte az árakat. Megannyi műszaki eszköz működése múlik ezeken az alapanyagokon: ilyenek a járművek katalizátorai, a plazmatévék, a LED-kijelzők, a telefonok, laptopok akkumulátorai, de a miniatürizáláshoz szükséges különleges mágnesek is. Ezek az alapanyagok egyelőre semmi mással nem helyettesíthetők - derül két geokémikus kutató, Dobosi Gábor és Török Kálmán tanulmányából.

A kitermelésük azonban súlyos problémákat vet föl: rabszolgamunkásokkal végeztetik környezetpusztító módon (ezért volt eddig olcsó). Hasonló a helyzet Kongóban, ahol a technológiai célú nemesfém-bányászatot is felelőssé teszik a tíz éve tartó polgárháborúért.

Mivel alig 1 százalékban hasznosítják újra, kínai monopólium ellenőrzi a ritkaföldfém-bányászatot

Pedig a műszaki eszközökben negyvenszer-ötvenszer magasabb koncentrációban találhatók meg az értékes fémek, mint a természetes körülmények között bányászott ércekben - érvelnek a városi bányászat képviselői. Szerintük az európai és amerikai importfüggés csökkentésének legjobb módja a háztartásokban, raktárakban, szeméttelepeken porosodó elavult, működésképtelen vagy megunt műszaki cikkek újrahasznosítása volna.

Meghökkentő példák

Csak a japán elektronikai kütyük millióiban több arany van, mint amennyi a dél-afrikai aranybányákból kinyerhető (Johannesburg környékén vannak a világ legnagyobb aranyérc-készletei). A távol-keleti szigetország "rejtett" nemesfémvagyona a világ aranytartalékainak 16 százalékára rúg. A japán Nemzeti Anyagtudományi Intézet (NIMS) számítása szerint a világon mintegy 42 ezer tonnás aranytartalékához képest mintegy 6800 tonna kallódik a nemesfémből a szigetország e-hulladékában.

Ha mind újrahasznosítanák a szemétből a lítiumot, akkor a kinyert mennyiség 8,5-szöröse lenne a világ éves felhasználásának ebből az akkukban használt könnyűfémből. Indiumból, a nagy keménységű ötvözetek előállítására használt fémből az éves felhasználás négyszeresét rejtik a japán "városi bányák". Az Egyesült Államokban évente 130 millió mobiltelefont selejteznek le. A készülékekben összesen 3,9 tonna arany rejlik, ennek értéke 52 millió dollárra rúg - állapította meg az USA Geológiai Szolgálata.

Az elektronikai ipar világszerte évente 320 tonna aranyat és 7500 tonna ezüstöt használ fel, amelynek összértéke 21 milliárd dollár. Ennek a mennyiségnek, amelynek alig 15 százaléka származik az e-hulladékok újrahasznosításból, a többi 85 százalék elvész. "Sokan problémaként tekintenek az e-hulladékra, pedig inkább a lehetőséget kellene meglátniuk benne" - mondta Alexis Vandendaelen, a belgiumi Umicore nemesfém-finomító képviseletében az ENSZ múlt héten rendezett konferenciáján.

A belgiumi Hobokenben működő Umicore a világ egyik legnagyobb e-hulladék feldolgozó üzeme. A vállalat tavaly 20 százalékkal növelte bevételét, amely meghaladta a 600 millió eurót. A céget száz évvel ezelőtt a kongói rézvagyon kitermelésére alapították, mára azonban felhagyott a hagyományos bányászattal, és a "városi bányászatot", a ritkaföldfémek és nemesfémek visszanyerését tekinti fő területének.

Az Európai Parlament is fokozni kívánja az e-hulladék ellenőrzését, egyúttal pedig visszafogná a helyben képződött másodnyersanyagok gyakran illegális, Európából kivezető kereskedelmét. Tervek szerint a 25 centiméteresnél kisebb eszközökre is kiterjesztené a nagyobb háztartási gépek esetében már bevett gyakorlatot: vagyis új termék vásárlásakor kötelezi az eladót a régi eszköz visszavételére, és 2019-ig 85 százalékra emelné az e-hulladék begyűjtési arányát.

Az e-hulladékot hasznosító üzemekben a rezet használják az arany, az ezüst, a palládium, a platina és a ródium kinyerésére, továbbá az ólmot a bizmut, az indium, a szelén és a tellúr kivonására