Többször lesz Katrina a meleg miatt

Megtízszereződhet a globális felmelegedés hatására az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az USA mexikói-öbölbeli partvidékét letaroló hurrikán volt 2005 augusztusában. A szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a hőmérsékleti változásokra.

Szakemberek már hosszú ideje tanulmányozzák az óceánok felszíni vízhőmérsékletében bekövetkezett változások és a trópusi ciklonok kialakulásának gyakorisága közötti összefüggést. A koppenhágai Niels Bohr Intézet munkatársai azonban kínai és amerikai kollégáikkal most először készítettek el olyan hosszú időszakot felölelő statisztikai modellt, amely figyelembe vette a levegő felmelegedését a különböző vízfelszíni hőmérsékletek mellett.

2005. szeptember 2.: A Katrina miatt partra sodort szemét a biloxi strandon, Mississippi államban Forrás: Wikimedia Commons

Vizsgálataik során abból indultak ki, hogy a hatalmas erejű szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a hőmérsékleti változásokra. A kutatócsapat elsősorban a hurrikánok legpusztítóbb elemének tartott viharhullámok felbukkanását és rombolását elemezte a hőmérsékleti változások tükrében egészen 1923-ig visszamenően. A felkorbácsolt óceánból keletkező, a normálisnál sokszorta magasabb viharhullámokat a forgószél hajtja a partok felé. Méretükből pontosabban lehet következtetni a ciklon erejére, mint a mag körül örvénylő szél sebességéből.

A Katrina hurrikán 2005 augusztusában zúdult az Egyesült Államok déli partvidékére: a természeti csapás több ezer ember életét követelte, és tombolása az Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) felmérése alapján legkevesebb 108 milliárd dolláros kárral járt. Szakértők szerint a Katrina pusztításának jelentős részét a partokat elemi erővel ostromló viharhullámok okozták.

Ha a levegő átlaghőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal emelkedik a század végéig, akkor kétszer több Katrina-erejű, szélsőséges hurrikán fordul majd elő - állapították meg a kutatók a különböző hatástényezőket egységes rendszerbe ötvöző modell alapján. Az extrém hurrikánok gyakorisága arányosan növekedhet a hőmérséklet-emelkedéssel.

Számításuk szerint, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos lesz, akkor a hurrikánok hajtotta viharhullámok háromszor-négyszer gyakrabban ostromolhatják a partokat, mint az előző évszázadban. Ha pedig a felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot, akkor megtízszereződhet a rettenetes erejű szélviharok száma. A tanulmány az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelent meg.

"Utóbbi azt jelenti, hogy minden második évben számítani lehet majd egy Katrinához hasonló hurrikán megjelenésére" - mondta Aslak Grinsted, a Niels Bohr Intézet kutatója. Ráadásul az óceánok és tengerek vízszintje emelkedni fog a felmelegedés hatására, ami csak fokozhatja a ciklonok és a viharhullámok pusztító hatását. A globális hőmérséklet 2-6 Celsius-fokkal növekedhet a 21. század végéig az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) ismertette modellszámítások szerint.