A ragadozók tisztítják a levegőt

A táplálékul szolgáló növényzet különleges módon, több szén-dioxid megkötésével hálálja meg, ha gyérítik a pusztítóit, állapították meg amerikai közösségökológusok, akik újszerű nézőpontból elemezték a vadász-zsákmányállat kapcsolatot.

Nemhogy egy farkas, de még egy pók is hozzájárul a globális fölmelegedés káros hatásainak csökkentéséhez - mindketten ragadozók ugyanis, és zsákmányállataik, a növényevők számának csökkentésével mérséklik a növényzet pusztulását. Márpedig több növény több szén-dioxidot képes megkötni, azaz a ragadozó áttételesen elősegíti a terület levegőminőségének javulását. A természeti kapcsolatrendszereket ilyen aspektusból még soha nem vizsgálták. Az eredmények átírhatják a biodiverzitás, vagyis az élővilág sokszínűségének fontosságáról, illetve a szén-dioxid-kibocsátás visszafogásáról alkotott eddigi elméleteket.

"Még csak most kezdjük felismerni, milyen komoly hatást gyakorolnak a ragadozók az ökoszisztémára" - mondta Oswald Schmitz, a Yale Egyetem erdészeti és környezetvédelmi fakultásának ökológusa, aki társszerzője volt az amerikai tudományos akadémia online folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmánynak. "Azzal pedig alig foglalkoztunk, hogy ez miképpen befolyásol más funkciókat, például a tápanyagok körforgását vagy lebomlását."

Forrás: Origo - Tuba Zoltán

Az élő szervezeteket alkotó szerves vegyületek alapeleme a szén, amely változó sebességgel halad át a tápláléklánc különböző szintjein, attól függően, hogy éppen egy őz emésztőrendszere bontja le, avagy egy mogyoróbokor építi be a sejtjeibe. Ezt a folyamatot azonban elvétve vizsgálták olyan szempontból, mint például az élőhelyen megjelenő ragadozó által kiváltott félelem vagy más ingerválasz. A Yale kutatói erre találtak ki egy érdekes kísérletet.

Egy füves területen három hasonló adottságú részt zártak le nagyméretű plexidobozokkal. Az első doboz csak a környéken honos növényfajokat (fűfélék, gyógynövények) tartalmazta, a másodikba néhány szöcskét, azaz növényevőt is engedtek, a harmadikba pedig a szöcskékre vadászó pókokat is. A légmentesen zárható plexidoboz lehetővé tette, hogy folyamatosan mérjék a benti szén-dioxid-szintet. Kiderült, hogy a szöcskés dobozhoz képest a szöcskés-pókos dobozban 40 százalékkal kisebb volt a szén-dioxid aránya, a rovarmentes dobozban pedig 20 százalékkal kisebb.

A növényevők támadását észlelve ugyanis a növény mérsékli a szén-dioxidot megkötő fotoszintézisét, és éjszakai üzemmódra vált: fokozza a légzést, azaz szén-dioxidot ad le (eközben energiát termel). A ragadozó felbukkanása visszafordítja ez a gázkibocsátást, hiszen a növényevő kénytelen abbahagyni a táplálkozást, nem károsítja a növényt, amely így újból fotoszintetizálni kezd, amivel több szén-dioxidot köt meg.

Forrás: MTI/Manek Attila

A ragadozó jelenléte még a szén-dioxid raktározásának módját is megváltoztatta. Olyankor ugyanis a szöcskék éberebbé váltak, ritkábban táplálkoztak, és akkor sem fő táplálékukat, a füvet részesítették előnyben, hanem más növényeket. A növényminták elemzésével a kutatók kimutatták, hogy ilyenkor a fűfélék több szén-dioxidot raktároztak el gyökereikben, vagyis stressz hatására mind a növényevők, mind a növények megváltoztatták viselkedésüket és környezeti feltételeiket.

Mindennek azért van óriási jelentősége, mert világszerte tapasztalható trend, hogy csökken a biodiverzitás, ráadásul a ragadozók száma gyorsabb ütemben fogy, mint növényevő prédáiké. A fű-szöcske-pók együttes nagyobb léptékben, fű-őz-farkas viszonylatban is hasonló eredményt adhat. “Ideje volna kiértékelnünk, milyen szerepet játszanak az állatok a szén-dioxid körforgásban. Paradigmaváltás kell” - mondta Schmitz, hozzátéve, hogy a globális fölmelegedés ellen is küzdő ENSZ klímaszakértői eddig nem kalkulálták bele modelljeikbe ezt a tényezőt.