Miért vezet elhízáshoz a föltekert fűtés?

A központi fűtés elterjedése is hozzájárulhatott a fejlett országokban járványszerűen terjedő elhízáshoz, állítja egy brit kutató. Ha fogyni akar, vegyen fel még egy pulóvert, de az a legjobb, ha kimegy egy kicsit sétálni.

Ami a lakásfűtésre fordított energiát illeti, Magyarország a pazarló harmadhoz tartozik az EU környezetvédelmi ügynöksége, az EEA adatai szerint – noha nem tudni, hogy a grafikon készítésekor figyelembe vették-e a hazai lakásállományt. Nálunk kevés épület van szigetelve, még kevesebb van jól szigetelve, és elöregedett nyílászárókon és a csak vakolt falakon keresztül elillan az értékes hő. Persze más európai országokhoz képest jellemző a magyarokra, hogy szeretik a jó meleg szobát.

Ha fázik otthon, előbb érdemes szigetelni az ablakok, ajtók réseit, és ellenőrizni, hogy elég párás-e a levegő Forrás: AFP/Victor Drachev

A plusz Celsius-fokok azonban pluszkilókat eredményezhetnek a kutatás szerint. A hideg ugyanis aktiválja a barna zsírszövetet, amely jelentős mennyiségű hőtermelésre képes. Ez a különleges zsírszövet elsősorban a téli álmot alvó állatfajok jellegzetessége, de az emberben is megvan: a didergésre még kevéssé képes csecsemők hőszabályozását segíti. Felnőttkorban már csak kis mennyiségben kimutatható, de épp a sovány emberekben van több, továbbá a fiatalokban, valamint azokban, akiknek alacsonyabb a vércukorszintjük, illetve a nők szervezetében is.

A barna zsír afféle belső kiskályha, amely a fölösleges kalóriákból képződő fehér zsírt égeti el – de csak hideg hatására. Fiona Johnson, a University College London egészségügyi viselkedéskutatója szerint azonban az 1960-as évek óta egyre több háztartásban elérhető központi fűtés elősegíti az elhízást. 1978-ban egy átlagos angol lakás nappalijában 18,3 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, 2008-ban már 21,3 fok. Huszonöt évvel ezelőtt egy átlagos brit hálószobában 15 Celsius-fokot lehetett mérni, a legfrissebb, 1996-os adat már 18,5 fok volt. Magyarországon minimum 21 fok az átlag, de nem ritka a 23 sem.

A kutató szerint egyszerűen az épületgépészet fejlődése miatt melegebbek a lakások. Hajdanán a nappaliban begyújtották a kandallót, a konyhában a tűzhely adott meleget, de ezeken kívül nemigen fűtötték a szobákat. Ma az egész lakásban egységes (egységesen magas) a hőmérséklet, és mind kevesebb időt töltünk hidegben, hiszen az autók és a tömegközlekedési járművek is fűtöttek, a zimankóban kimozdulni sincs kedvünk. Márpedig hidegérzet híján nem aktiválódik a zsírégető barna zsírszövet, sőt fokozódó ütemben épül le, tehát egyre nagyobb az elhízás kockázata.

Aki ragaszkodik az állandóan magas hőmérséklethez, annak a gázszámlája is magasabb. Ha a lakás átlaghőmérsékletét 1 fokkal csökkentjük, akkor 5-6 százalékkal csökken a fogyasztás. Ez könnyedén elérhető úgy, hogy éjszakára lejjebb csavarjuk a kazán termosztátját vagy a gázkonvektor szabályozóját. A hőérzetet a páratartalom is befolyásolja: ha párásabb a levegő, melegebbnek tűnik. Felnőttek esetén a 40-50%-os relatív páratartalom az ideális 19-20 fok esetén, gyermekek számára az 55-65%. A páratartalmat higrométerrel lehet megállapítani, és ha túl száraz a levegő, érdemes szobanövényeket telepíteni, vagy beszerezni egy párásító készüléket.

Vérfagyasztó hidegdiéta

Az Egyesült Államokban egy időben nagy népszerűségnek örvendett a “hidegdiéta” nevű módszer, amelynek lényege, hogy a szervezetünk mindent megtesz a 37 Celsius-fokos maghőmérséklet fenntartásáért, még a zsírtartalékok felszámolását is beveti. A módszer támogatója a korábbi NASA-tudós, Ray Cronise azt figyelte meg az asztronautákon, hogy 15,5 Celsius-fokos környezetben akár 20 százalékkal felgyorsult az anyagcseréjük.

Cronise azt állította, maga is 15 kilót fogyott hat hét alatt a hidegdiétával. Már ébredés után jeges vizet ivott, jéggel teli zacskót helyezett a mellkasára, hogy serkentse az anyagcseréjét, félórás hideg zuhanyokat vett, továbbá sapkában és kesztyűben, de amúgy nyári ruházatban járt kocogni. A Yale Egyetem egyik kutatója szerint csoda, hogy a mellkas jegelésétől nem kapott szívrohamot, illetve megtakaríthatta volna a szenvedést azzal, ha már korábban is többet sportol és kevesebbet eszik.