Először kell luxusadót fizetni

A 100 millió forint feletti ingatlanokat terhelő luxusadót először 2006. április 30-áig kell befizetni és bevallani. Mivel ez a nap vasárnap, a határidő az ezt követő első munkanapon, azaz május 2-án jár le. Az új adó - becslések szerint - tízezer lakás tulajdonosát terhelheti.

A luxusadó értékalapon működő ingatlanadó, bevezetését a kormány a társadalmi igazságossággal és a vagyonarányos közteherviseléssel indokolta. Az előzetes számítások alapján a 4 millió lakásból tízezret, míg a félmillió üdülőből ezret terhel az új adó, ami így hozzávetőlegesen 30 ezer tulajdonost érint. A költségvetés 1 milliárd forintos adóbevételre számít ebből az adónemből.

Az adót a törvény szerint évente kétszer kell majd befizetni, március 15-éig és szeptember 15-éig. A törvény hatályba lépésének évében azonban az első adófizetési határidő április 30.

Adókötelezettség

Az adó tárgya magánszemély tulajdonában álló, illetve magánszemély javára bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelt, 100 millió Ft számított értéket elérő lakóingatlannak (lakásnak, üdülőnek) minősülő épület, épületrész. Az adókötelezettség főszabály szerint a lakóingatlan használatbavételi engedélye kiadását követő év első napjától keletkezik. A tulajdonosnak kell megfizetnie az adót , amennyiben azonban a lakóépületen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (kezelői jog, haszonélvezeti jog, használati jog) áll fenn, akkor a vagyoni értékű jog jogosítottját terheli az adókötelezettség. Több tulajdonos esetén tulajdoni hányadok arányában oszlik meg az adóteher.

Adóalap: számított érték

Az adó alapja az úgynevezett számított érték, amely nem az ingatlan pontos forgalmi értékét veszi alapul. A cél az, hogy a piacon értékesebb, magasabb forgalmi értékű lakóingatlanok adóalapja is magasabb legyen.

Az ingatlan értékét három lépésben határozzák meg:

1. Először az illetékhivatali forgalmi értékadatok alapján a törvény 1. számú mellékletében rögzíti megyénként és azon belül településtípusonként és lakóingatlan-fajtánként a típusingatlan jellemző forgalmi értékhatárait.
2. A következő lépcsőben a törvényben rögzített adatok alapján (a rögzített alsó és felső határok közötti értékben) az önkormányzatok - szükség esetén értékövezetek kijelölésével - határozzák meg az irányadó forgalmi értéket, lakóingatlan-fajtánként. Az irányadó, lakóingatlan-fajtánkénti forgalmi értékekről, szükség esetén az értékövezetekről a települési önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia. A településen belül, a különböző értékövezetben lévő ingatlanok különbözősége az ingatlan településen belüli fekvéséből adódó értékkülönbséget mutatja. Az azonos értékövezetben lévő ingatlanok hasznos alapterülete és az értékövezetre irányadó forgalmi érték szorzata az ingatlan alapértéke. Az értékövezeten belül az ingatlanok alapértéke csak annyiban különbözik, amennyiben hasznos alapterületük más és más. Amennyiben az önkormányzat nem alkotja meg a rendeletet, akkor az 1. számú mellékletben meghatározott értékhatárok középértékét kell települési átlagértéknek tekinteni.
3. Az értékelés harmadik lépésében az adóköteles ingatlanok tulajdonosai bevallást nyújtnak be. Ez a bevallás, bejelentés tartalmazza a lakóingatlan adatait, a törvény 2. számú melléklete szerint figyelembe vehető korrekciós tényezőket (az épület kora, falazata, komfortfokozata, szobáinak száma, felújításának ténye, fűtési módja, többlakásos lakóépületben lévő lakás, üdülő esetén a lakószobák tájolása, a lakás, üdülőépületen belüli megközelíthetősége) és a hasznos alapterület nagyságát is. A bevallások beérkezését követően az önkormányzati adóhatóság feldolgozza az adatokat, kiszámítja a számított értéket és a fizetendő adót, majd azt határozatban közli az adózóval. A harmadik értékelési lépcsőben már érvényre jut az egyes ingatlanok jellemzőinek a piaci értékre gyakorolt hatása is. Azaz az azonos értékövezetbe tartozó, azonos hasznos alapterületű ingatlanok számított értéke annyiban különbözik egymástól, amennyiben az értékmeghatározás során figyelembe vehető fizikai jellemzőik különböznek.

Az adó mértéke, beszedése

Az adó mértéke 0,5 százalék a 100 millió forint értéket meghaladó adóalaprészre. Az adóból levonható az adott ingatlan után megfizetett valamely helyi adó (építményadó, üdülő épület utáni idegenforgalmi adó, magánszemély kommunális adója).

Az adóztatás az önkormányzati adóhatóság feladata, az adót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig. Az adóból befolyó bevétel a települési önkormányzatot illeti meg.