Egy évet csúszhat az ingatlanadó

Nagy a bizonytalanság az ingatlanadó bevezetési időpontja és gyakorlati működtethetősége kapcsán. A konvergenciaprogram szerint 2008-tól lépne életbe, ám elképzelhető, hogy csak 2009-től származik belőle a költségvetésnek bevétele.

Leghamarabb 2009-ben kellene ingatlanadót fizetni, legalábbis ekkortól számolna a költségvetés e tételből bevétellel - egyelőre ebben az egyben értenek egyet a Világgazdaság által megkérdezett kormánypárti politikusok.

Politikai egyeztetés ez ügyben a koalíciós pártok között jelenleg nem zajlik - minden erejüket lefoglalja, hogy a vizitdíjrendelet február 15-től elfogadhatóan működjön -, ám az SZDSZ azt akarja elérni a miniszterelnöknél, hogy az ingatlanadó az adóreform része legyen, s ne jelentsen további adóemelést.

A parlament csak az őszi ülésszakon, az adótörvények vitájában dönthet ezen adónem esetleges 2008-as bevezetéséről, ez azt jelenti, hogy a végleges változat kidolgozása akár a nyárra is elcsúszhat.

A bevezetés és a költségvetési bevétel dátuma közötti ellentmondás is mutatja, hogy óriási a bizonytalanság a döntéshozók szintjén az ingatlanadó gyakorlati működtetésében. Az a változat, amely egy évvel elcsúsztatná a bevezetést (vagyis amelyik 2009-től számol bevétellel), azért aggályos, mert a konvergenciaprogramban az szerepel: 2008-tól lépne hatályba ez a sarc. A határidő esetleges kitolása annak fényében is furcsa, hogy a kormányfő és a pénzügyminiszter is több ízben határozottan kiállt a 2008-as bevezetés mellett.

Az ingatlanadó részleteinek kidolgozása tehát még csak az ötletelés szintjén zajlik, csupán az a "rendező elv" létezik, miszerint a lehető legszélesebb körre legyen kivethető. A tervezett bevételt csak megbecsülni tudják a kormánypárti frakciókban, évente 100-200 milliárd forint közé teszik, de a többség szerint inkább az alsó határhoz lehet majd közelíteni az összeget.

Mindenkire kivetik ezt az adót, ám nem mindenkinek kell majd fizetni - mondták a lapnak szocialista politikusok. Szerintük szociális vagy területi mentességet kellene beépíteni a rendszerbe, vagy más alternatívákat (adóból való leírhatóságot). Nyitott kérdés az adókulcs: 0,1-0,5 százalék között futnak a variációk, s nem lezárt az adómentességet élvezők köre sem.

Az azonban egyelőre nem világos, hogy ezek a számok csak a lakóingatlanokra vonatkoznak-e, vagy a vállalkozási célú ingatlanok után is kellene ilyen jellegű sarcot fizetni. Az sem tudható, hogy ez a bevétel az önkormányzatokat illetné meg, vagy a központi költségvetés gazdálkodhatna vele.

Ötletként merült fel, hogy a luxusadóhoz hasonlóan értékövezetekbe sorolják az ingatlanokat, s önbevallással állapítsák meg az ingatlanok értékét. Felmerült az is - bár állítólag nem aratott sikert -, hogy az ingatlanadó helyett telekadót vessenek ki, amelyen a tulajdonosok osztoznának.