Washington nem terjeszkedhet fölfelé

Gazdasági és környezetvédelmi indokok alapján "erkölcsi kötelességnek" tartja az eddiginél magasabb épületek emelését Washingtonban egy szakértő, az ellenzők azonban hevesen tiltakoznak az ellen, hogy az amerikai főváros felfelé terjeszkedjen.

Christopher Leinberger, a Brookings Intézet vendégkutatója szerint bő 20 év múlva Washington belvárosában már nem lesz üres parcella, ahova új épületeket lehetne építeni. A szakértő szerint a környezetvédelem miatt is felfelé kellene terjeszkedni, hiszen a lakosság sűrűségét növelve mérsékelni lehetne az ingázók autóforgalmát, a légszennyezést.

A francia Pierre L'Enfant által több mint 200 éve tervezett Washington D.C. laposságával tűnik ki az amerikai városok közül: törvény tiltja a magasépületek emelését. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem a 185 méteres Washington-emlékmű a mérce, és a törvényhozók nem is azért döntöttek a magasságkorlátozásról, hogy egy épület se szárnyassa túl a 96 méter magas Capitoliumot.

Az amerikai kongresszus 1910-ben hozott törvényt arról, hogy a fővárosban nem állhat olyan épület, amely több mint 7 méterrel magasabb, mint az út szemközti épületeitől mért távolság. A szigorú szabályozás az után született, hogy 1894-ben szinte közfelháborodást váltott ki, amikor elkészült az 54 méteres Cairo lakóépület.

A magasabb épületek építése, illetve a vonatkozó tilalom évtizedek óta heves viták tárgya. A washingtoni polgármester megrendelésére készült 2003-as tanulmány szerint az elmúlt 20 évben például 10 milliárd dollárral lehetett volna növelni a főváros adóbevételeit, ha legalább 54 méterre emelik az épületek magasságának felső határát.

A magasépületektől viszolygók azonban ma ugyanolyan hisztérikusan reagálnak, mint száz éve. Patti Gallagher, a fővárosi városfejlesztési bizottság ügyvezetője például azt hangoztatja: ez egy tervezett város, amelynek látványai, közterei szentek. Szerinte Washington D.C. éppen a magasság-törvényként emlegetett korlátozásnak köszönhetően tudta megőrizni a felhőkarcolókkal telezsúfolt, többi amerikai nagyvárostól elütő egyedi arculatát.

A magasépítkezés ellenzői abba sem mennek bele, hogy a tilalmat legalább a külvárosokban vagy a forgalmas metróállomások közelében oldják fel, miközben megóvnák a történelminek nevezett negyedeket, például a Capitolium előtti füves sétány környékét vagy a Fehér Házat a törvényhozással összekötő Pennsylvania sugárút térségét. A tiltakozók szerint az egész város képét elrontaná, ha bármelyik városrészben magasépületek emelkednének.

A The Washington Post szerdai száma szerint, ha a belvárosi építkezés a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor körülbelül 2027-re elfogy az üres telek. Ennek ellenére nem látszik sok esély arra, hogy a magasság-törvény változzon, a felhőkarcolók Washingtonba telepítését ugyanis túl sok kongresszusi képviselő ellenzi.