Lakáspolitika: paradigmaváltást ígér a kormányzat

A kormánynak feltett szándéka a lakhatás előtérbe helyezése a minden áron való tulajdonszerzés helyett, de a konkrét intézkedések még nem ismeretesek. Kérdés, megvalósítható-e a cél a magánszektor bevonása nélkül.

A jövőben a tulajdonlás helyett a lakhatást fogja támogatni az állam - mondta Csider László, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lakásügyi titkárságának vezetője a csütörtökön, a Reevolutio Budapest 2007 ingatlanfejlesztési szakkiállításon rendezett konferencián.

A szakpolitikus szerint a hazai - 8-9 százaléknyi, vagyis európai viszonylatban kirívóan gyér - bérlakásállomány bővítésének programjához két alappillér szükséges: egy megújított lakbér-támogatási rendszer és egy, a bedőlt hitelek nyomán a piacra kerülő ingatlanokat kezelő, a lakásmaffiát tőlük távol tartó bérlakásalap.

A titkárságvezető szólt a jelenleg működő lakástámogatási rendszer finanszírozásáról is - elmondása szerint a jövő évi költségvetésben 205 milliárd forint (a 2006-os összegnél 20 milliárddal kevesebb) jut erre a célra. Megjegyezte, ebből 145 milliárd "determinált", azaz korábbi kötelezettségvállalás teljesítése.

A nyugat-európai bérlakásrendszerek különbségeire hívta fel a figyelmet a témához kapcsolódó előadásában Hegedüs József, a Városkutatás Kft. igazgatója. Míg Angliában döntően önkormányzati tulajdonban vannak a (részben szociális) bérlakások, addig nálunk ez a helyhatóságok anyagi helyzete miatt nem működhetne. Sikere csak a magánszektor bevonásával indított programnak lehet - jelentette ki.

Véleményét alátámasztandó, Hegedüs László emlékeztetett rá, hogy 2000 óta létezik Magyarországon állami bérlakásprogram, sőt az írásos kormányzati anyagokban kimondottan nagy súlyúnak tűnik. Költségvetési szempontból viszont elenyésző a jelentősége, ráadásul az elérhető források felhasználása is sokszor gyanús, mivel hiányzik a megfelelő állami kontroll.

Az igazgató javasolta, hogy a Csider László által említett paradigmaváltás ne csak a bérlakásépítés ösztönzésében jelentkezzen, hanem egyrészt a célzott bérlakásprogramok kidolgozásában (első lakást vásárlók segítése, mozgássérültek otthonhoz jutása) másrészt a lakásprogramok és a városfejlesztés összekapcsolásában is.

Az építtetők aggódnak

A fejlesztők részéről Futó Péter, a Futureal Holding Zrt. elnöke bírálta a magyar illetékrendszert, amely 10 százalékos terhével telkek helyett projektcégek adás-vételét kényszeríti ki. Mint mondta, egy reális mértékű, például 2 százalékos illetéket a legtöbb beruházó vélhetően kifizetne.

Futó Péter utalt rá, hogy a konferencia házigazdája, a Magyar Ingatlanszövetség az iparűzési adó kiszámítása ügyében vitában áll a Pénzügyminisztériummal, és nemrég a Ptk. egyik módosítása is hátrányosan érintette az ingatlanfejlesztő társaságokat.

A körbetartozások megszüntetését célzó jogszabály-módosítás ugyanis lehetőséget ad a generálkivitelezőknek, hogy jelzálogjogot jegyeztessenek be a beruházók telkére - de nem csak a ki nem fizetett számlák értékéig, amint az logikus volna. A fejlesztőket kiszolgáltatott helyzetbe hozó módosítás ellen a MAISZ minden erejével harcolni fog - mondta Futó Péter.