Nincs bevezethető állapotban az ingatlanadó

A szakértők szerint az ingatlanadó annyira előkészítetlen, hogy jövőre feltehetően nem is vezetik még be. Egy sor kérdés vár tisztázásra, kezdve attól, hogy milyen ingatlanokra terjedne ki, és hogyan állapítanák meg az adóalapot. Átgondolatlan bevezetése versenyképességünket is veszélyeztetheti.

A helyi adók jelenlegi rendszerében is megoldható volna az ingatlanok általános adóztatása - hangzott el a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) által a napokban rendezett szakmai fórumon. Az eseményen adó- és ingatlanszakértők mondták el véleményüket a kormány által tervezett új adónemről.

A szakmai fórumot megnyitó beszédében Bokros Lajos volt pénzügyminiszter elmondta, az ingatlanadó meglehetősen elterjedt a világon, de általában kiegészítő adófajta. Kivétel ez alól az Egyesült Államok néhány állama, ahol kiszorította a forgalmi adót vagy a személyi jövedelemadót (például Floridában).

Bokros Lajos felhívta a figyelmet, hogy a 3200 magyarországi önkormányzat majdnem felében nincs értékes ingatlanegyüttes, ezért egy efféle bevételnek inkább a nagyobb önkormányzatok, például a kistérségek számára lehet értelme. A fő gond azonban, hogy nem látszik, hogyan illesztenék be a magyar adórendszerbe.

Rák György, a Maisz szakértője kiemelte, hogy az ingatlan, mint tárgyi adó kétségkívül ideális adóalap: nyilvántartott, mozgásában követett, engedéllyel változó és könnyen ellenőrizhető. A fórum egyik hozzászólója azonban megjegyezte, a földhivatali nyilvántartásban valójában csak a telkek és albetétek mérete szerepel, az egyéb adatok felméréséhez és ellenőrzéséhez pedig nincs meg a szükséges apparátus.

A jövedelemadó mellett a vagyonadó bevezetése kettős adóztatást jelent, és fogyasztásra serkent - hangsúlyozta előadásában Herich György, a Magyar Okleveles Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Megjegyezte, a vagyonadó, mint típus a legdrágább a maga nemében, a nemzetközi szakirodalom 8-10 százalékra teszi a beszedés költségének mértékét.

Emellett tény, hogy az ingatlan a teljes vagyonnak csak egy szeletét képezi, továbbá az is, hogy a jövedelemfüggetlen adóztatás nem feltétlenül igazságos. Herich György jelezte, nincs ellene az ingatlanadónak - különösen akkor, ha visszaforgatnák az ingatlanok megújításába -, de a bevezetés előtt egy sor kérdést megoldandó feladatnak tart.

Ezek közül a legfontosabbak: az értékelés (egyedi vagy tömegbecslés), a már említett nyilvántartás, a mentességek, valamint a kivetés problémája - utóbbihoz tudni kell, hogy a tapasztalatok szerint a várt értéknek eleinte a 33 százaléka szedhető be.

Herich György végezetül elmondta, a kiegyensúlyozott, jól működő rendszer kiépítése Hollandiának 10 évébe került, nálunk ehhez képest nagyon gyorsan akarják beindítani. Éppen ezért megfontolásra érdemesnek nevezte, hogy a jelenlegi helyi adók rendszerében alakítsák ki az általános ingatlanadózást.

Deli György, a fővárosi önkormányzat adóügyi osztályának vezetője emlékeztetett rá: annak idején az iparűzési adónak is szüksége volt pár évre: 1992-ben, a bevezetés évében alig több mint 6 milliárd forint bevétele volt belőle Budapestnek, de ez az összeg egyetlen év alatt megduplázódott.