Bajban a belvárosi kisboltok százai

Újabb csapás elé néz Budapesten a plázák által egyébként is szorongatott belvárosi kiskereskedelem. Az ötödik kerületi önkormányzat hatalmas díjhátralékokat igyekszik behajtani üzlethelyiségeinek bérlőin, és ennek elérése érdekében a felmondástól sem riadt vissza.

"Nem gondoljuk, hogy értelmes cél lenne a bérlemények kiürítése, de nincs más választásunk, ha rá akarjuk venni a bérlőket a fizetésre. A szerződéseket 2004. január elseje óta mondhattuk volna fel indoklás nélkül, a vagyonkezelő többször felvette az érintettekkel a kapcsolatot, és most is tárgyal, hajlandó egyedi megállapodásokat kötni. A többéves meddő levelezgetés után ez az utolsó eszköz a kezünkben. Ha nem járunk sikerrel, pályázatokat írunk ki, és remélhetőleg találunk hasonló profilú új bérlőket" - mondta Puskás András.

Az alpolgármester úgy tudja, nincs statisztika arról, hogy milyen vállalkozásokról van szó, de feltételezhető, hogy sok az ötödik és a szomszédos kilencedik kerület lakosait ellátó kiskereskedő. Közülük többen aláírásokat gyűjtenek a vevőiktől, hogy így bizonyíthassák: a közönség igényli a szolgáltatásukat.

Bajban az üzletek ötöde?

Az ilyen profilú - tehát nem vendéglátással foglalkozó - vállalkozások által használt helyiségek éves bérleti díja a hatályos rendelet szerint az ingatlan forgalmi értékének 7 százaléka. A hirdetési oldalakat böngészve egyértelmű, hogy a piaci viszonyokhoz képest ez távolról sem túlzó követelés, bár 10 évvel ezelőtt meglehetősen nagy terhet jelenthetett.

Ha tehát a határidőig nem nő meg az ügyfelek fizetési kedve, és az önkormányzat sem enged, május 31. után közel 300 üzlethelyiség ürülhet ki Budapest Belvárosában. Hogy ez mekkora szám, jól érzékelteti a GfK Hungária egy korábbi felmérése, amely szerint 2003-ban 1482 kereskedelmi egység működött a kerületben.

Mindez különösen azért érdekes, mert urbanisztikai közhely - egyszersmind bármely járókelő által megtapasztalható tény -, hogy a plázák elszaporodása tönkretette a Belváros egykor virágzó kiskereskedelmét. Nemcsak a Rákóczi úton és a Nagykörúton éktelenkednek bedeszkázott, lerobbant üzlethelyiségek, a mellékutcák kisboltjai is fogyóban vannak.

A folyamat megfordítására több stratégia született már, sőt a téma hangsúlyosan szerepel a főváros 2006-ban elfogadott középtávú városfejlesztési programjában. Az ügynevezett Főutca (rész)program célja "a kiskereskedelem fejlesztése és revitalizációja a Belvárosban és a tengelyek mentén".

A napokban három, kereskedelmi ingatlanokban érdekelt cég szervezett sajtótájékoztatót Budapest "keleti kereskedelmi folyosója" (Kossuth Lajos utca - Rákóczi út - Kerepesi út) megújításáról, és jelzi a főpolgármesteri hivatal elkötelezettségét a téma iránt, hogy Beleznay Éva megbízott fővárosi főépítész is megjelent és felszólalt az eseményen.

Másutt is gond volt, de nem ekkora

A fent vázolt fejlemények azonban legalábbis nem abba az irányba mutatnak, amit a revitalizációval szeretnének elérni. A kereskedők kiköltöztetésével az ötödik kerületi önkormányzat, ha nem is jószántából, de kétségkívül hozzájárulhat a városrész utcáinak további elnéptelenedéséhez.

Két másik, a tágabb belvároshoz tartozó budapesti kerület illetékesei kérdésünkre arról számoltak be, hogy az önkormányzat az elmúlt tíz évben nem kényszerült egyszerre jelentős számú bérlőt érintő felmondással vagy az azzal való fenyegetéssel élni. Dr. Enyedi Mária, az Erva Zrt. (Erzsébetváros vagyonkezelő cége) igazgatósági tagja annyit mondott, korábban akadtak hasonló konfliktusaik, de ezeket az ügyeket évekkel ezelőtt rendezték.

Józsefvárosban is voltak perek az emelések miatt, de nem tömegesen. A kerület elsősorban az új bérbeadásoknál törekszik a piaci alapú díjak megállapítására - szögezte le az [origo]-nak dr. Iván Roland, a gazdálkodási osztály vezetője. Hozzátette, ma is előfordulnak alacsony díjak, általában azért, mert egyes bérlők katasztrofális állapotú helyiségeket újítottak fel a saját pénzükből, és a tulajdonos ezt méltányolta.