Betett az APEH a luxuslakáspiacnak

Egyes építtetők már teljes projekteket próbálnak értékesíteni, miután gyakorlatilag megszűnt a kereslet az új építésű fővárosi luxuslakások piacán. Aki időben észbe kapott, áttervezéssel próbálkozik - írja a Napi Gazdaság.

Több sebből is vérzik a budapesti luxuslakáspiac, amelyre a külföldi bérlők eltűnése után az APEH vagyonosodási vizsgálatai, majd a nemzetközi pénzügyi válság mért súlyos csapást.

Csaknem lehetetlen eladni az 50 millió forint fölötti ingatlanokat, a vagyonosodási vizsgálattól való félelem alaposan visszafogta a vásárlási kedvet - válaszolta a lap kérdésére Nagy Balázs, a Palace Ingatlan tulajdonos-vezetője.

Míg tavaly a második kerületi irodában 40 millió forint volt az átlagos tranzakcióérték, ebben az évben ez az összeg 22 millióra zsugorodott, mert elterjedt a piacon, hogy a 30 millió forint fölött vásárlók számíthatnak az APEH érdeklődésére - állítja a szakértő.

A vásárlások megtorpanása mellett a bérleti piac is türelemjátékhoz kezd hasonlítani: az igényes lakásokat hosszú távra bérbe vevő külföldiek számának megcsappanása következtében egyszerűen nem működik a piac ezen szelete - mondta Nagy Balázs. A multicégek mára lényegében teljes személycserét hajtottak végre, magyar alkalmazottaik pedig nem jelennek meg a keresleti oldalon. Eltűnt az a korábbi befektetői kör is, amely kiadási céllal vásárolta fel az új projektek exkluzív lakásait.

A lavinává duzzadó pénzügyi válság adta meg a kegyelemdöfést a luxuslakáspiacnak. Így a hétszázezertől akár milliós szintig terjedő négyzetméterárú lakások sokszor több évvel az elkészültük után is üresen árválkodnak, legyenek akár a kuriózumnak számító Várnegyedben vagy a Belváros szívében, de a Rózsadomb, a Gellért-hegy, a Duna-part sem kivétel - igencsak bajban vannak tehát azok a beruházók, amelyek alapvetően erre a keresletre tervezték projektjeiket.

A piaci változások hatására tervezik át például a Duna Plaza mögötti, korábban grandiózus marketinggel beharangozott 360 fok Budapest-programot kereskedelmi és irodaberuházássá, és alakítják át a loftlakásokat ott, ahol még megtehetik -, mert ahol már megépültek, ott bizony hiába várnak rájuk vevőt Nagy Balázs szerint.

Végső megoldásként egyesek megpróbálnak az egész projekttől megszabadulni, mint a Danubio Parktól a spanyol Martinsa Fadesa. Őket persze a prémium szegmens megtorpanó kereslete mellett a nemzetközi pénzügyi válság is sújtotta, miként a másik nagy spanyol fejlesztőt, a Habitatot is, amely szintén a hitelkrízis miatt kényszerül túladni az 1800 lakásosra tervezett Vaskapu projekten.

A megváltozott piaci viszonyok nemcsak a nagy projektek luxuslakásait tették eladhatatlanná, hanem a drágább belvárosi ingatlanok vevő- és bérlőkörét is felszámolták. Kérdésessé vált például a Nagydiófa utcai Grandio sorsa, de a sikersztorinak indult Palazzo Dorottyában is van még miből választani.

A finanszírozás nehezedése mellett beruházói hibákkal is magyarázható a luxuspiaci bessz - véli Kala Imréné, a Kala és Társa iroda egyik tulajdonosa. Véleménye szerint a fejlesztők nem vesznek tudomást az állandóan változó piaci igényekről: sem a külső és a belső tervezésben, sem a felszereltségben nem tartanak lépést a korral - pedig ma már egy dunai panoráma nem elég a 700-800 ezer forintos négyzetméterárhoz.