Iraknak nincs esélye a szövetségesekkel szemben

Szentesi György haditechnikai szakértő szerint a nyugati szövetségesek és Irak fegyverzete nem mérhető össze egymással, és Irak várhatóan nem tud majd meglepetést okozni hadi eszközeivel. A szakértő szerint az amerikai és brit fegyverek kibírják majd az iraki körülményeket is. Szentesi szerint a kérdés az, hogy a katonák hogyan bírják majd a megterhelést.

A Tomahawk manőverező robotrepülőgép (cirkálórakéta) az elmúlt évtized összes - amerikai részvétellel zajló - konfliktusában fontos szerepet játszott: nagyon pontos, alig-alig lehet megsemmisíteni, ráadásul a katonák életének kockáztatása nélkül alkalmazható, ellentétben a repülőgépekkel, melyeknek pilótája meghalhat, vagy ellenséges kézre kerülhet.

A Tomahawkok még a nyolcvanas években léptek szolgálatba az amerikai hadseregben: ez a manőverező robotrepülőgép a Szovjetunióval szembeni nukleáris konfliktus egyik fegyvertípusa lett volna, ám a hidegháború elmúltával Washington a különböző helyi konfliktusokban vetette be. Elsőként az 1991-es Öböl-háborúban alkalmazták, majd következett a sorban 1995-ben Bosznia, azután ismét csak Irak. Afganisztánban is bevetették.

A hat méter hosszú robotrepülőgép hatótávolsága (változattól függően) 460 és 2500 kilométer között mozog, összesen 450 kilogrammos töltetet hordozhat. 880 kilométeres óránkénti sebességgel halad célja felé, méghozzá a domborzatot követve, a talajtól mindössze 15-100 méter magasságban. Célját több száz vagy több ezer kilométeres távolságból is fantasztikusan pontosan, maximum 80 méteres eltéréssel éri el. Darabja 1,2 millió dollárba kerül.

A Tomahawkot - vagy hivatalos nevén a BGM-109-et - hajókról, tengeralattjárókról és szárazföldi állásokból indíthatják. A B-52-es bombázók a robotrepülőgép "ikertestvérét", a Boeing-cég által gyártott AGM-86-ot hordozzák bombakamrájukban.