Orbán tabudöntésről beszélt, Kövért házelnökké választották - parlament percről percre
2010. július 22. 14:49
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi utolsó nyári ülésnapját csütörtök délután háromkor a parlament. A kormányfő beszédére röviden reagálhatnak a frakciók vezetői, majd az országgyűlés maratoni szavazással zárja a rendkívüli ülésszakot: megválasztják az új házelnököt, a két új alkotmánybírát, az Országos Választási Bizottság (OVB) új tagjait, a Független Rendészeti Panasztestület egy tagját, és csütörtökre maradt több mint egy tucatnyi törvény zárószavazása is (a tervezett napirendről itt olvashat).
Az országgyűlés azért választ csütörtökön új elnököt, mert Schmitt Pál jelenlegi házelnök augusztus 6-tól köztársasági elnök lesz. A hagyományok szerint a házelnököt a legnagyobb frakció jelölheti, a Fidesz Kövér Lászlót, a párt egyik alapítóját javasolja. Kövér 20 éve képviselő, de az utóbbi években nem volt aktív, szakterülete inkább a nemzetbiztonság, amelyet egyszer már miniszterként is felügyelt (Kövérről itt olvashat részletesebben).
A miniszternöki eskütétel vagy a köztársaságielnök-választás napjához hasonló intézkedéseket vezettek be az Országházban: a sajtópáholyba az újságírók nem mehetnek be, az Kövér László családjának van fenntartva, illetve kitiltották az operatőröket az ülésterem melletti társalgóból is (az ülésterem folyosóira eddig sem mehettek be). A Parlament díszebédlője, a Vadász terem is zárva van.
A teremszolgálat felhívta a karzaton ülő újságírók figyelmét, hogy ne tegyék a párkányra a laptopjaikat, hanem az ölükben tartva használják azokat. Magyarázatként azt mondták: nem szeretnék, ha a véletlenül a képviselők fejére esnének a gépek.
Az üléstermet lassan megtöltik a meleg miatt zakó nélkül, ingujjban érkező képviselők. Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre még nem érkezett meg, és nincs még jelen Kövér László sem. Kövér családja azonban már elfoglalta a helyét a sajtópáholyban.
Megérkezett az ülésterembe Kövér László, akit egy nemzetiszín szalaggal átkötött könyv várt a helyén.
Orbán Viktor még mindig nem érkezett meg, és nem foglalta el senki az elnöki pulpitust sem. A jegyzőjént az emelvényen ülő Göndör István szocialista képviselőt azzal ugratják lentről az MSZP képviselői, hogy üljön át, és vezesse ő az ülést.
Megérkezett Schmitt Pál leköszönő házelnök, aki türelmet kért a képviselőktől. Orbán Viktor ugyanis csak néhány perce fejezte be találkozóját a horvát elnökkel, és mivel az ő felszólalásával kezdődik az ülés, a képviselőknek várniuk kell.
Befutott Orbán Viktor, Schmitt Pál pedig megnyitotta az ülést.
Orbán azt mondta: azért kért szót, hogy röviden összefoglalja azt a munkát, amit a kormány a megalakulása óta végzett. "Ma 56. napja dolgozik az új kormány" - mondta Orbán, aki szerint ez a szám épp alkalmasnak tűnik a számvetésre. Orbán megismételte, hogy az áprilisi választásokon forradalom történt, és azt mondta: a kétharmados többséget szeretné tartós közösséggé formálni.
Azok az országok tudják jól kezelni a problémákat, ahol létrejött a politikai tér közepén egy nagy politikai erő, ami képes volt meghaladni a 20. századi ideológiai vitákon. Az ideológiák helyét Európa-szerte a józan ész foglalta el - mondta Orbán, aki szerint az ideológiák nem szűnnek meg, csak a helyükre kerültek az "elméleti ügyek osztályára". A kormányfő szerint a választások legfőbb eredményét abban látja, hogy ez a folyamat nálunk is lezajlott, megszületett a nemzeti centrum.
Az országgyűlés a cselekvés helyszíne lett, nem egészen két hónap alatt nagyobb változásokat hajtott végre, mint elődei nyolc év alatt - mondta Orbán, amire a kormánypárti képviselők tapssal reagáltak, a szocialisták viszont nevettek. A nemzeti együttműködésbe Orbán mindenki beletartozik, aki szerint a józan ész fontosabb, mint az ideológia, és nem kívánja vissza a régi, meddő vitákat. A nemzeti együttműködésbe a kormányfő szerint "csak az nem tartozik bele, aki nem akar a része lenni".
A politika első számú feladata a közösségépítés - mondta Orbán, aki a nemzeti centrum védelmét és bővítését nevezte fő céljának.
A kormány arra vállalkozott, hogy a józan ész nevében ledöntse a 20. század által itt hagyott tabukat - jelntette ki Orbán, aki szerint eddig tabunak számított a politikai osztály. A korméány ledöntötte ezt, és jelentősen csökkentette a politikai osztály létszámát - jelentette ki a kormányfő, utalva a kisebb parlament alkotmányba foglalására és az önkormányzati képviselők számának csökkentésére.
Orbán szerint eddig tabu volt az adórendszer is, a viták csak arról folytak, hogy miért nem lehet azonnali és jelentős adócsökkentést végrehajtani. Az ő kormány azonban - állította - megtette az első lépéseket az azonnali és jelentős adócsökkentés felé, minden idők legalacsonyabb személyi jövedelemadóját vezetik be.
Orbán szerint eddig tabunak, "szent tehénnek" számítottak a bankok is, a kormány azonban ehhez is hozzányúl, amikor arra kényszeríti a bankokat, hogy vállaljanak részt a közterhekből. "A bankadó szükséges, igazságos, hatékony" - mondta a kormányfő a sokat vitatott bankadóról.
Eddig tabunak számított vitát folytatni néhány fontos kérdésben nemzetközi szervezetekkel - mondta Orbán, aki szerint a 2008-as IMF-szerződés egy rossz gazdaságpolitika eredménye. A kormányfő szerint köszönettel tartozunk az IMF-nek, amiért kihúzott bennünket a bajból. Orbán bejelentett azt is, hogy a szerződés októberben lejár (vagyis nem hosszabbítják meg), amire a képviselők tapssal reagáltak.
Orbán szerint lehetségessé vált, hogy egyfajta modern békeidők jöjjenek el, amelyben az emberek félelem nélkül élhetnek. Ehhez a kormányfő szerint ősszel további tabukat kell majd ledönteni, és figyelni kell a szegények, kisemberek gondjaira is.
Egészen örömteli a pillanat, hogy Orbán Viktor megértette, hogy a múltszázadi ideológiák csődöt mondta - reagált Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, de szerinte Orbán mégis 20. századi ideológiák mentén kormányot. Az Orbán által emlegetett józan ész Schiffer szerint az elmúlt években emlegetett szakértelemre hasonlít.
Schiffer bírálta a Fideszt és a kormányt, amiért olyan lépéseket tesz, amelyekről hallgatott a választási kampányban. Azt mondta: nem volt forradalom, a választóknak csak elegük volt az előző évek hazugságaiból. Schiffer szerint ha Orbán valamit ki kíván függeszteni a közintézményekben, akkor annak egy Gyurcsány Ferencnek címzett levélnek kellene lennie.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője szerint hiányolták a bocsánatkérést Orbán beszédéből. A Fidesz a választások előtt ugyanis azt mondta, nyugodtan lehet nagyobb a hiány, majd most szerdán Berlinben kijelentette, hogy Magyarország világbajnok a hiány lefaragásában. A kampányban a Fidesz radikális adócsökkentés ígért, de ami most a parlament előtt van, nem nevezhető annak.
Orbán Viktor azért kérjen bocsánatot a magyar emberektől, amiért Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon még mindig szabadlábon van - mondta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője. Vona szerint Orbán elméleti fejtegetése olyan volt, mint amikor egy diák felkészületlenül megy vizsgázni és mellébeszéléssel próbálkozik. Vona szerint csak két oldal van: a nemzeti oldal és a nemzetközi érdekeket kiszolgáló.
Vona szerint az elmúlt 56 napban nem a nemzeti együttműködésről szólt a parlamentben, hanem a Fidesz-KDNP hatalmi bázisának szélesítéséről. Példaként az önkormányzati választási törvényt vagy a médiacsomagot és "az államigazgatás totális megszállását" említette. Vona hiányolta a kormány stratégiát a közbiztonság és a "cigánykérdés" kezelésére.
Úgy tűnik, hogy az ellenzék pártjai nem sokat értettek meg - mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, mire a Jobbik soraiból valaki bekiabált: "Mert hülyék vagyunk!" Harrach szerint valóban meg kell köszönniük az előző kormányoknak, hogy a nemzet megosztásával elhozták a nemzeti egység igényét, amelyet a mostani kormány fog megteremteni.
Az egyik legfobntosabb elvárás a mai időkben egy bocsánatkérés, de azt a Magyar Szocialista Pártnak kell megtennie - jelentette ki Lázár János Fidesz-frakcióvezető, aki a Népszabadság egy 2003-as címlapját mutatta fel, amelyen Medgyessy Péter miniszterelnök és László Csaba pénzügyminiszter azt ígérték: 2008-ban bevezetik az eurót. Lázár Schifferre célozva azt mondta: aki a Fideszre szavazott, az azért szavazott rá, hogy kétharmados többsége legyen. Élni fogunk ezzel a lehetőséggel és nem visszaélni - jelentette ki a frakcióvezető.
A kormánynak az a kötelessége, hogy mindenki kormánya legyen - mondta Lázár, aki szerint az az elvárásuk a kormány felé, hogy azok is nyertesek legyenek, akik áprilisban még vesztesnek érezték magukat. A frakcióvezető azt kérte a korménytól, hogy ősszel terjesszen be egy második akciótervet, ami azokról szól, akik fel szeretnének zárkózni, polgárrá szeretnének válni.
Majd a végén a választók elmondják, hogy erre szavaztak-e, vagy valami másra - reagált Orbán azokra az ellenzéki megjegyzésekre, hogy a kormány olyan lépéseket tesz, amelyekről nem beszélt a választási kampányban. A kormányő szerint elcsépelt az az érvelés, hogy a választók nem arra szavaztak, amit a kormány tesz, bár elismerte, hogy valószínűleg ő is érvelt hasonló módon az elmúlt 20 évben.
Lesznek még vitáink, ezért nem mindegy, a magyar politikai osztály hogyan viselkedik - támadta Orbán a szocialistákat, akik szerint ideges brókerekként viselkedtek az elmúlt napokban, illetve az IMF szavait visszhangozzák.
Schmitt Pál leköszönő házelnök átadta az elnöklést Lezsák Sándornak, de előtte még köszöbetet mondott a parlamentnek a közös munkáért, és azt ígérte, új posztján is kiemelt figyelmet fordít majd az országgyűlésre.
Az országgyűlés feszített jogalkotási tempóját bírálta az LMP-s Szilágyi Péter, aki bírálta a kormánypárti képviselőket is, akik csak kis számban vettek részt az éjszakába nyúló üléseken. A képviselő szerint a kormánypártok eljárása ellentétes a jogalkotási törvénnyel, ráadásul gyakran kerültek hibák a kapkodás miatt a javaslatokba. A kritikákra Szilágyi szerint a kormánypártok mindig azzal reagálnak, hogy az előző kormányra mutogatnak: a jegyzőkönyv tanúsága zserint 262-szer hangzott el az "elmúlt nyolc év" kifejezés május óta.
A börtönlelkészek munkájának fontosságára hívta fel a figyelmet a KDNP-s Firtl Mátyás, aki azt kérdezte a kormánytól, tervezik-e, hogy rendezik a ma közalkalmazottként dolgozó papok és lelkészek helyzetét. Szászfalvi László államtitkár azt ígérte, egyeztetnek az egyházakkal, és törvényben rendezik a helyzetet.
A népességfogyásra kívánta felhívni a figyelmet a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint a "bölcsőkben folytatott háborúban" Magyarország 700 ezer embert vesztett 1980 óta. A képviselő sürgette a kormányt, hogy francia mintára vezessen be családi jövedelemadózást, és segítse házhoz és földhöz a gyermeket vállaló fiatal párokat, különben a magyarság kisebbségbe kerül a Kárpát-medencében. Soltész Miklós államtitkár egyrészt a szocialistákra hárította a felelősséget, másrészt azt mondta: a jobbikosok akkor beszéljenek, majd ha annyi gyerekük lesz, mint a KDNP-frakció tagjainak.
Bár Mesterházy Attila néhány napja azt állította: Kövér László nem fogadja még a szocialisták köszönését sem, tudósítónk ezt nem tapasztalta a parlamenti folyosón, ahol Kövér kezet fogott az MSZP-s Baja Ferenccel.
Miközben Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője beszélt a magyar és európai érdekek egybeeséséről, illetve a "közép-európai együttműködés rendszeréről", a parlamenti folyosókon megszólalt a csengő, ami azt jelzi, hogy hamarosan kezdődik a szavazás. A képviselők ezért elkezdtek visszaszivárogni az ülésterembe.
Második nekifutásra sikerült elfogadtatni az országgyűléssel, hogy a házszabálytól eltérve tárgyalja a volt köztársasági elnökök juttatásairól szóló törvénymódosítást. Hétfőn ez az indítvány még nem kapta meg a szükséges négyötödös többséget, így nem lehetett volna a csütörtöki napig zárószabazásra bocsátani a javaslatot. Csütörtökön azonban a parlament 310 igen 28 nem szavazattal, egy tartózkodással elfogadta a házszabálytól eltérést.
Az LMP frakciója név szerinti szavazást kért a médiafelügyelet átalakításáról szóló törvény kétharmados rendelkezéseiről.
Lezsák Sándor a szavazás előtt tájékoztatta a képviselőket, hogy a KDNP alkotmánybíró-jelöltje, Dienes-Oehm Egon visszalépett a jelöléstől.
Megkezdődött a titkos szavazás a házelnökről, illetve az alkotmánybíró-jelöltekről. A szavazás idejére Lezsák Sándor 60 perc szünetet rendelt el.
Újra szól a csengő a parlamenti folyosón, ami azt jelenti, hogy végeztek a szavazatok megszámlálásával, hamarosan bejenetik a házelnök- és alkotmánybíró választás eredményét.
Házelnökké választotta a parlament csütörtökön Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét. A politikus a titkos szavazáson 304 igen és 50 nem szavazatot kapott, 6 szavazat érvénytelen volt. Az eredmény azt jelenti, hogy Kövért nem csak a Fidesz és a KDNP képviselői támogatták, hanem az ellenzéki frakciókból is többen igennel szavaztak.
Bihari Mihály 271, Stumpf István 265 szavazatot kapott, így a jelöltek közül őket választotta alkotmánybíróvá a parlament. Bihari esetében a támogató szavazatok száma kilenccel nagyobb, mint ahány képviselője a Fidesznek és a KDNP-nek van (összesen 262), vagyis több ellenzéki képviselő is támogatta. Stumpf is szerzett néhány ellenzéki támogatót, de valószínűleg csak három ellenzéki képviselő akarta őt alkotmánybírónak.
Orbán Viktor megölelte Kövér Lászlót, amikor gratulált neki a házelnökké választásához. Az alkotmánybíróvá választott Stumpf Istvánnal viszont csak kezet fogott.
Nagyon boldog vagyok, óriási megtiszteltetés - mondta az [origo]-nak az elkotmánybíróvá választott Stumpf István, aki azt ígérte: legjobb tudása szerint végzi majd a munkáját. Szakmai terveiről azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni.
Egy tucatnyi törvény- és határozati javaslat szavazása maradt az utolsó ülésnapra, több esetében a zárószavazás előtt még módosító indítványokról is dönteniük kell a képviselőknek.
Ismét létrejön a korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-be olvasztott Nemzeti Földalap, miután az országgyűlés 320 igen szavazattal 33 ellenében elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot.
Lehetővé válik a visszamenőleges hatályú adókivetés és bírósági titkárok is eljárhatnak szabálysértési ügyekben az alkotmány módosításának értelmében. A kormány javaslatát 307 képviselő támogatta, 47-en szavazta ellene, egy képviselő tartózkodott.
A Jobbik nem vesz részt a közbiztonság javításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásán - jelentette be Balczó Zoltán. A párt számára elfogadhatatlan, hogy egy szavazással döntsön össze nem tartozó kérdésekről: támogatják ugyan a bűnelkövetők szigorúbb büntetését, de kifogásolják, hogy a törvényjavaslat bűnözőként kezeli a Magyar Gárda tagjait. A Gárdát pedig Balczó szerint "a társadalom immunrendszere termelte ki", mert a rendőrség nem volt képes megvédeni az embereket.
A közbiztonsági törvényjavaslat zárószavazása alatt a Jobbik képviselői tarkóra tett kézzel álltak a helyükön, így nem is szavaztak. A javaslatot a kormánypárti többség elfogadta.
Ha olyan egyszerű volna áthárítani a bankadót az ügyfelekre, miért harcolnának körömszakadtáig a bankok ellene? - reagált a gazdasági törvénycsomag záróvitájában Ertsey Katalin LMP-s képviselő felszólalására Orbán Viktor. A kormányfő szerint ősszel, a második akcióterv keretében gondoskodnak majd a banki ügyfelek védelméről. Ertsey felvetésére Orbán azt mondta: a jelenlegi bankadó kivetetése után megfontolják egy amerikai típusú bankadó bevezetését.
Az országgyűlés 300 igen szavazattal, 12 ellenében támogatta a gazdasági törvénycsomaghoz a kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványt, amely egyebek mellett megszűntette a Lex Járai néven emlegetett kivételt. Ez lehetővé tette volna, hogy a kevesebb, mint három éve indult biztosítók ne fizessenek bankadót (az okokról itt olvashat).
A parlament 262 igen szavazattal 86 ellenében elfogadta a fideszes Lázár János és Kocsis Máté alkotmánymódosító javaslatát, amely szerint a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak és nem indulhatnak jelöltként választásokon a jogviszony megszűnését követő három évben.
Megkezdődött a médiafelügyelet átalakításáról szóló törvényjavaslat záróvitája. A jobbikos Novák Előd képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztők által benyújtott zárószavazás előtti módosítókban - "mint tűt a szénakazalban" - elrejtettek egy, szerinte a tavaly novemberben megszűnt Sláger Rádióra vonatkozó rendelkezést. Eszerint fel kell mondani a műsorszolgáltatási szerződést, ha azt egyébként nem lehetett volna megkötni, de csak akkor, ha a jogsértő állapot még fennáll, illetve azt a műsorszolgáltató (vagyis tévé vagy rádió és nem a hatóság) idézte.
Ez a törvényjavaslat ebben a formájában alkotményellenes - mondta a médiaszabályozási törvény záróvitájában az LMP-s Karácsony Gergely. A képviselő szerint ezzel a fideszesek is tisztában vannak, hiszen eredetileg sürgették volna az elfogadást, majd hirtelen az utolsó napra halasztották a zárószavazást. Karácsony szerint a törvény egy tucatnyi ponton ütközik az alaptörvénybe, és az EU vonatkozó direktíváiba, ezért biztos hogy a jogszabály az Alkotmánybíróság elé fog kerülni.
Örömmel tölt el, hogy sikerült végigolvasni a zárószavazás előtti módosító javaslatokat - reagált Rogán Antal a záróvitában elhangzottakra. Szerint a Novák által kifogásolt "lex Sláger Rádióra" szükség van, mert polgári jogi alapelv, hogy a jóhiszemű szerzőt nem terhelheti felelősség. Rogán szerint Európában sok helyen van példa arra, hogy a kormány nevezi ki a médiahatóság és a közszolgálati média vezetőit.
A parlament 261 igen és 83 nem szavazattal elfogadta a Rogán Antal és Cser-Palkovics András által a médiaszabályozási törvényhez benyújtott zárószavazás előtt módosító indítványait. Leszavazták viszont az LMP-s Karácsony Gergely módosítóit.
Az LMP kezdeményezésére név szerint szavaznak a képviselők a médiaszabályozási törvény kétharmados többséget igénylő részeiről. A jegyzők egyenként olvassák a képviselők neveit, akiknek fennhangon kell jelezniük, hogy szavaznak.
Véget ért a név szerinti szavazás. Amíg a jegyzők összeszámolják a szavazatokat, a parlament az OVB új tagjainak megválasztására tért át. Navracsics Tibor közigazgatás és igazságügyi miniszter csak röviden indokolta a határozati javaslatot, külön kiemelve, hogy egyeztetett a frakciókkal, amelyek közül csak az MSZP nem válaszolt időben a megkeresésükre.
Az országgyűlés 244 igen szavazattal 66 ellenében új Országos Választási Bizottságot választott. Az OVB tagjai: Bordás Vilmos, Bozsóki Éva, Hunyadfalvi Ákos, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán és Sasvári Róbert.
A név szerinti szavazás eredménye szerint a médiaszabályozási törvény kétharmados többséget igénylő részeit 260 igen szavazattal 86 ellenében szavazták meg. Ennek bejelentése után a törvény egyszerű többséget igénylő részét 244 igen szavazattal 72 ellenében fogadta el.