"Kivéreztetjük a nagy bikát" - parlament percről percre
2010. október 25. 13:03
Az úgynevezett válságadókhoz hasonlóan ismét egyetlen nap alatt fogadhat el egy törvényt a parlament. Ha a képviselők négyötöde (308-an, ha mindenki a teremben van) támogatja a házszabálytól eltérést, akkor az országgyűlés már hétfőn este elfogadhatja "a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról" szóló, Selmeczi Gabriella fideszes képviselő által benyújtott törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy 2011 végéig bárki visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe, illetve a jövőben nem lenne kötelező a pálykezdőknek sem belépni egy magánnyugdíj-pénztárba.
Ugyancsak hétfőn fogadhatják el azt a törvényt, amely lehetőséget ad arra, hogy novembertől a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat jövő decemberig az APEH ne utalja a pénztáraknak, hanem az állami nyugdíjkasszába irányítsa azokat.
Ugyancsak hétfőn fogadhatja el a parlament a lakáshitelesek megsegítését szolgáló javaslatot, amelynek vitáját már korábban lefolytatták. Ha a képviselők négyötöde hozzájárul a házszabálytól eltéréshez, nem kell külön ülésen szavazni a módosító indítványokról, hanem már hétfőn dönthetnek a módosítókról és a törvényjavaslat egészéről is.
Hétfőn késő este szavaznak a képviselők "a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól" szóló törvényhez, közismertebb nevén a médiaalkotmányhoz benyújtott módosító indítványokról. Korábban ehhez a törvényhez számos, egymásnak is több helyen ellentmondó módosítót nyújtottak be, a szavazás után derülhet ki, hogy pontosan milyen szabályok szerint működhetne a jövőben a sajtó. A médiaszbályozásról szóló cikkeinket itt olvashatja.
Megszólalt a csengő a parlamenti folyosón, ami azt jelzi, hogy hamarosan kezdődik az ülés. A terem egyelőre foghíjas, sem a kormányfő, sem a házelnök nincs még a helyén.
A hétfői frakcióülésen Selmeczi Gabriella tájékoztatta a képviselőket az általa benyújtott törvényjavaslatról, amely lehetővé teszi a visszalépést az állami rendszerbe - mondta Lázár János frakcióvezető a Fidesz képviselőcsoportjának ülése után. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pedig a kormány egészségüggyel kapcsolatos javaslatairól beszélt. Lázár erről annyit árult el, hogy a kórházak átalakításába be akarják vonni az érintett szervezeteket, és az egészségügy nem lesz a jövő évi költségvetés vesztese.
Lázár szerint a jövő hétfői frakcióülésre meghívják Matolcsy György gazdasági minisztert és Naszvadi György állmtitkárt, akik a jövő évi költségvetésről tájékoztatják a képviselőket. Lázár az [origo] kérdésére azt mondta: a kormány várhatóan pénteken terjeszti be a büdzsét, aminek tárgyalása november 9-én kezdődhet meg.
Lázár szerint a hétfői ülésen nem került szóba a legfőbb ügyész választásának kérdése. A Schitt Pál köztársasági elnöknek a frakcióvezetőkkel folytatott hétfői megbeszélésen viszont szóba került a téma, Schmitt azt mondta: a legfőbb ügyész személyéről folytatott egyeztetésekbe be akarja vonni a pártokat. Lázárt szerint november végén választhatják meg a vádhatóság új vezetőjét.
Megkezdődött az ülés, Kövér László házelnök arra kérte a képviselőket, hogy a szavazások előtti szünetben menjenek ki a térre és gyújtsanak gyertyát az 1956-os emlékműnél. Ehhez az országgyűlés hivatala biztosít gyertyát.
Az 1990-es években lezajlott alumíniumipari privatizáció következményének nevezte az október 4-i vörösiszap-katasztrófát Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője, aki szerint az előző rendszer vezetői tették zsebre az üzemeket, a környezetvédelmi és biztonsági kérdésekkel pedig nem törődtek. Balczó arra szólította fel a kormányt, hogy tárja fel, kik és milyen felelősséggel tartoznak a történtekért.
A Szerbiában emberölés miatt bebörtönzött temerini magyar fiúkért szólalt fel Szabó Tímea, az LMP képviselője, az emberi jogi bizottság alelnöke, aki a közelmúltban meglátogatta a börtönben a fiúkat. Szabó arra kérte a kormányt, hogy tegyen meg mindent a fiúk büntetésének enyhítéséért, vagy legalább fogvatartásuk körülményeinek javításáért.
Németh Zsolt külügyi államtitkár üdvözölte, hogy az LMP foglalkozik a határon túli magyarok sorsával. Azt mondta: a szerb jog szerint az ítélet jogerős, jogorvoslat már nincs, csak az elnöki kegyelemben bízhatnak. A magyar kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a fiúk sorsát, és diplomáciai úton mindent megtesz azért, hogy pozitív legyen a kegyelmi kérvény elbírálása. Azt ugyanakkor Németh nem tartja kivitelezhetőnek, amit egy jobbikos képviselő javasolt (az interpelláció hamarosan elhangzik), hogy Szerbia uniós csatlakozásához feltételként szabják a fiatalemberek szabadon bocsátását.
A csődhelyzetbe került Ganz-Röck munkavállalóinak helyzetére hívta fel a figyelmet napirend előtt a szocialista Gúr Nándor, aki szerint a kormány nem tett meg mindent, hogy a cég fizetésképtelensége miatt kialakult "szociológiai vészhelyzetet" kezelje. Gúr bírálta Czomba Sándor munkaügyi államtitkárt, aki szerinte nem volt hajlandó szóba állni a sztrájkbizottság tagjaival. Mivel a cég felszámolását elrendelte a bíróság, a kormánynak már csak korlátozott lehetőségei vannak - mondta Gúr.
Czomba Sándor szerint a Ganz-Röck már régóta bajban van, 2003 óta késlekedik az adófizetéssel. A Bajnai-kormány az államtitkár szerint olyan állami garanciát adott a cégnek, amely nem felel meg a magyar jogszabályoknak, így azt nem lehetett érvényesíteni. Czomba szerint a felszámoló kérni fogja, hogy a bérgarancia alaphoz, hogy a munkások megkapják a fél éve elmaradt bérüket.
Arról kell a Háznak hamarosan állást foglalnia, hogy az emberek rendelkezhetnek-e a saját pénzükkel - mondta Lázár János, utalva arra, hogy a házszabálytól eltérve, egy nap alatt akarják elfogadni Selmeczi Gabriella által benyújtott törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi, hogy bárki visszaléphessen az állami nyugdíjrendszerbe. A házszabálytól eltéréshez négyötödös többség kell, vagyis a kormánypártoknak az ellenzékre is szükségük van a villámgyors törvényalkotáshoz. Lázár bírálta a szocialistákat , amiért szerinte nem támogatják az emberek önrendelkezését. Szeinte tisztességes képviselők támogatják a javaslatot.
A magánnyugdíj-pénztári rendszer egy fiaskó, a bölcsek és okosak be sem vezették - mondta Lázár szavaira reagálva Matolcsy György gazdasági miniszter, aki szerint a magas költségek miatt a pénztárak csak nagyon kevés valódi hozamot termeltek. A miniszter szerint ő nem is érti, az MSZP miért nem támogatja, hiszen az ő kormányzásuk idején is volt lehetőség a visszalépésre. Matolcsy azt ígérte, jóvá fogják írni az egyéni nyugdíjszámlákon azt az összeget, amit novembertől 14 hónapig eltérítenek.
Hozzájárult az országgyűlés négyötödös többsége a házszabálytól eltéréshez, így egy nap alatt, már hétfőn elfogadhatják azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné magánnyugdíj-pénztári tagok a visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe. 296 képviselő szavazott igennel, 57-en szavaztak ellene. A javaslatot a kormánypártok mellett támogatta a Jobbik, ellenezte az MSZP és az LMP. A szocialisták megakadályozhatták volna a döntést, de 13 képviselőjük nem szavazott.
Lázár János olyan témában beszélt napirend előtt, amely szerepel a parlament napirendjén, ami ellenkezik a házszabállyal - hívta fel a figyelmet Szabó Vilmos szocialista képviselő. Kövér László szerint még nem volt elfogadott napirend, amikor ázár felszólalt.
A törvényi garanciák hiányában a cégek át fogják hárítani a múlt héten megszavazott különadót, ami kétszázalékos áremelkedést fog jelenteni - mondta Kovács Tibor MSZP-s képviselő, aki a gazdasági minisztert interpellálta. Azt kérdezte: mit tesz a kormány azért, hogy ezt az adót ne háríthassák át a fogyasztókra és a beszállítókra a kereskedelmi láncok, a telekommunikációs- és energiacégek.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a válságadót szabályozott és tervezett módon vezetik be, amelyre a szocialista kormányok által a költségvetésen okozott 500 milliárdos lyukat hivatott befoltozni. Az államtitkár szerint több oka is van, hogy nem fogják áthárítani a cégek az adót: ha a verseny nem lenne elég, az energiaárakat hatóságilag szabályozzák, az esetleges kartelek ellen pedig a versenyhivatal fel fog lépni. Cséfalvay szerint az egykulcsos szja miatt nagyobb lesz a fogyasztás, amely részben kompenzálja majd az adót, így a cégek nem fogják áthárítani a válságadót.
Feltételekhez, mindenek előtt a vajdasági magyarság autonómiájának megadásához kötné Szerbia uniós csatlakozásának támogatásához Szávay István jobbikos képviselő. Szégyenteljesnek nevezte, hogy 2005-ben a fideszes képviselők az akkori kormánypártokkal együtt nem kötötte a székelyföldi autonómiához Románia csatlakozását. Kifogásolta, hogy a kormány máris támogatja Szerbia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint nagyon szigorú feltételei vannak Szerbia csatlakozásainak, és Magyarország segíteni fogja ezek teljesítését. Németh azt mondta: a Jobbik pártérdeke, hogy összemossa a Fideszt és az MSZP-t, "de hőbörgéssel nem mennek semmire". Magyarországnak az államtitkár szerint alapvető érdeke, hogy Szerbia teljesítse a feltételeket, és csatlakozzon az EU-hoz. A képviselő nem fogadta el a választ, de a kormánypárti többség igen.
Átrendeződésre, struktúraváltásra van szükség az egészségügyben, 2011-től mélyreható változások kezdődnek - mondta Szócska Miklós egészségügyi államtikár egy fideszes képviselő interpellációjára adott válaszában. A kórházak adósságállományáról az államtitkár azt mondta: mindenek előtt ismerni kell a valós helyzetet. A tartozások rendezésnél figyelembe fogják venni az adósságot és a várólisták hosszát is, és hamarosan szétosztják a felszabaduló forrásokat az intézmények közt. Részleteket, pontos számokat az államtitkár nem közölt.
A krakkói magyar konzulátus újra megnyitásáról kérdezte a külügyminiszter Bús Balázs KDNP-s képviselő, aki szerint az előző kormány döntése a képviselet bezárása ártott a lengyel-magyar kapcsolatoknak. Németh Zsolt államtitkár azt mondta, már elemezik a konzulátusok újranyitásának lehetőségeit, lehetséges hatásait. A vizsgálat még nem zárult le, de a krakkói konzulátus újranyitásának előkészületei már megtörténtek, segítséget kértek a helyi önkormányzattól egy megfelelő ingatlan kedvezményes bérléséhez.
A győri Audi-gyár bővítése miatt aggódik Szabó Rebeka LMP-s képviselő, mivel a bővítés tervezett helye a Natura 2000 programhoz tartozik, vagyis védett. A képviselő az ország természeti értékeit érintő döntést átlátható módon, az érintettek bevonásával lenne szabad megvalósítani, és azt kérdezte: mikor hozzák nyilvánosságra azt a vizsgálatot, amely mérlegelte a lehetséges beruházási területeket.
Ángyán József államtitkár szerint a kormány egyetért abban, hogy a környezethasználatnak fenntarthatónak kell lennie, és ezt az elvet követték az Audi esetén is. Az államtitkár azt mondta: jelenleg is folyik a győri szabályozási terv módosítása, ebbe több civil szervezet is bejelentkezett, így betekinthetnek a dokumentumokba. A környezeti értékelés Ángyán szerint még folyamatban van, ehhez kikérték az Európai Bizottság véleményét is.
Szabó Rebeka szerint nem elég megnyugtató, hogy a győri önkormányzat kezében van ez a folyamat, ezért nem fogadta el a választ. Az országgyűlés többsége azonban elfogadta azt.
Hogyan kártalanítják majd azokat, akiknek 14 havi magánnyugdíj-pénztári befizetését elveszik - kérdezte Tukacs István szocialista képviselő, aki kifogásolta, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslat egyáltalán nem foglalkozik a kártalanítással.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a törvényjavaslat senkitől nem vesz el semmit, a magánpénztári tagdíjakat nyugdíjjárulékként beszámítják. Az államtitkár szerint a kormány már készíti a komplex nyugdíjtörvényt, amely tiszteletben tartja a szerzett jogokat.
Tukacs nem fogadta el a választ, mert szerinte a kormány elveszi az emberektől azt a hozamot, amit a 14 havi befizetésük után remélhetnének. A parlamenti többség azonban igennel szavazott.
Politikai fogolynak tartja a terrorizmussal vádolt Budaházy Györgyöt és társait a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és zagyva Gyula képviselő, akik szombat hajnal óta éhségsztrájkot folytatnak. Gaudi-Nagy a Parlamentben újságíróknak azt mondta: felháborítónak tartják, hogy az új kormány sem szüntette meg a szerinte koncepciós eljárásokat, sőt, szigorították Budaházy fogvatartási körülményeit. A képviselő azt is kifogásolta, hogy a 2006-os jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentéstervezete nem mondja ki, hogy a Gyurcsány-kormány illegitim volt, az ellene fellépők pedig jogos harcot vívtak. Gaudi-Nagy biztos abban, hogy Budaházy ártatlan, szerinte semmilyen bizonyíték nincs ellene és társai ellen.
Miért kér az állam 4,8 milliárd forintért légifotókat a saját területéről? - kérdezte az LMP-s Karácsony Gergely, aki kifogásolta, hogy a pályázaton győztes cég tulajdonosai a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, illetve a pályázatot kiíró intézet igazgatója. Ángyán József államtitkár azt mondta: a rendszerváltás óta nem történt tisztességes vagyonleltár Magyarországon, és ez tette lehetővé, hogy széthordják az állami vagyont. szerinte a korábbi légifotók az EU-s agrártámogatásokhoz kellettek, azok más felbontásban, más logika szerint készültek. Az államtitkár nem válaszolt a győztes cég tulajdonosi körét firtató kérdésre, szerinte még nem hirdettek győztest.
A vakok életvitelét segítő eszközök, például a beszélő mérleget és hasonló berendezések támogatását ígérte egy kérdésre adott válaszában Halász János államtitkár. Szerinte a kormány már dolgozik azon a jogszabályon, amely lehetővé teszi, hogy ne csak a gyógyászati segédeszközre, például a fehér botra járjon támogatás.
Milyen eszközökkel kényszeríti a kormány a magánnyugdíj-pénztárak működési költségeinek csökkentésére? - kérdezte Ágh Péter fideszes képviselő, aki szerint kimagaslóan nagy összeg megy el erre a célra a befizetésekből. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az államnak komoly lépéseket kell tennie, szigorúbban kell szabályozni a költségeiket. Konkrét intézkedést ugyanakkor Cséfalvay nem említett.
Tényleg be kívánják vezetni a svéd nyugdíjmodellt? - kérdezte Sós Tamás MSZP-s képviselő, aki emlékeztetett arra, hogy ezt a választási kampányban a Fidesz még tagadta. A képviselő arról is érdeklődött, hogy mire kívánja a kormány fordítani a magánnyugdíj-pénztárakból elvont összeget. Halász János államtitkár a kérdésre nem válaszolt, csak a szocialista kormányok szerinte nyugdíjasokra káros intézkedéseket sorolta, amelyek szerinte az MSZP csak a a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentjének voltak kedvezők. "Az állami nyugdíjrendszer az egyetlen, amely biztonságot garantál" - mondta Halász.
Miért vannak még mindig vezető beosztásban a Nemzeti nyomozó Irodánál és a büntetés-végrehajtásnál azok az emberek, akik törvénytelen módon kiszolgálták az előző rendszert? - kérdezte Zagyva Gyula jobbikos képviselő, aki ezeknek az embereknek a leváltását kérte számon a kormányon. Kontrát Károly államtitkár válaszában azt mondta: a szocialisták gyakorlata volt, hogy leváltották a nekik nem tetsző embereket, ők nem kívánják ezt tenni. A szakmai alkalmasság a döntő - jelntette ki az államtitkár, aki szerint folyamatban vannak a vizsgálatok, és ha úgy találják, lesznek személyi változások.
Mire a kérdések végére ért az országgyűlés, alig maradt valaki az ülésteremben. Az elnöklő Ujhelyi István 15 perc szünetet rendelt el, ez után határozathozatalokkal folytatódik a parlamenti munka.
Újra megszólalt a csengő a parlamenti folyosón, ami azt jelzi, hogy hamarosan folytatódik az ülés. A képviselők elkezdtek visszaszállingózni a terembe.
Folytatódik a parlament ülése, határozathozatalok következnek.
A kétharmados kormánytöbbség hozzájárult ahhoz, hogy sürgős tárgyalásba vegyék a rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot. Ez lehetővé tenné, hogy a rendőrség belső elhárítása színlelt bűncselekményekkel tesztelje a rendőrök és más rendvédelmi dolgozók megbízhatóságát (a javaslatról itt olvashat részletesen).
1997-ben a szocialista kormány elvette az emberektől a saját pénzük feletti rendelkezés szabadságát, és arra kényszerítette őket, hogy fizetésük egy részét magánnyugdíj-pénztárakba utalják - mondta Selmeczi Gabriella fideszes képviselő, "a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslat" beterjesztője. A törvény értelmében a pályakezdőknek nem lenne kötelező belépni a magánpénztárakba, akik már tagok, visszaléphetnének az állami rendszerbe, illetve visszatérhetnek azok is, akik már nyugdíjba vonultak.
Selmeczi szerint a törvényre azért van szükség, hogy megvédjék azokat az összegeket, amelyeket kötelező volt befizetni. A képviselő szerint a szocialisták azért ellenzik ezt, mert nem az emberek érdekeit nézik, hanem a magas működési költséget levonó pénztárak menedzsmentjeinek érdekeit. Selmeczi szerint a pénztárak évente 40 milliárd forintot vonnak le a befizetésekből, függetlenül attól, hogy mekkora hozamot termelnek. Az állami nyugdíjbiztosító ezzel szemben csak a befizetések 0,9 százalékát költi működésre.
Bár lett volna lehetősége, a kormány nevében senki nem kívánt felszólalni a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény vitájában.
Senki nem mondta, hogy a jelenlegi rendszer hibátlan, 12 év távlatában érdemes áttekinteni - mondta a bizottsági kisebbségi véleményt ismertető Kovács Tibor szocialista képviselő, aki szerint Selmeczi nem arról beszél, ami a törvényjavaslatban le van írva. A képviselő szavai szerint Matolcsy szavaiból kiderül, hogy a kormánynak nem csak a 14 havi tagdíjra, hanem a pénztárakban lévő 3200 milliárdos vagyonra fáj a foga.
Több mint 90 milliárdot hozott az állami nyugdíjkasszának, amikor az előző kormány egy generációnak lehetővé tette a visszalépést - mondta Czunyiné Bertalan Judit, az ifjúsági bizottság előadója. Szerinte hatalmas összegek hiányoznak az állami kasszából, és ez a jövőben csak nőni fog. A hiányt pedig a költségvetésnek kell kipótolni, ezért is lehetővé kell tenni a visszalépést.
A 14 havi tagdíj, 420 milliárd forint eltérítésével megsebeztük a nagy bikát, ezzel a törvénnyel pedig kivéreztetjük - mondta a pobbikos Sneider Tamás, aki szerint most már le kellene teríteni, hogy ne okozzon több kárt, vagyis végleg meg kellene szüntetni a magánnyugdíj-pénztárakat.
A kormány "sunyiban végrehajtott nyugdíjreformot" valósít meg azzal, hogy részenként, rendkívüli javaslatokként hozza a parlament elé a nyugdíjszabályokat - mondta az LMP-s Vágó Gábor, aki szerint ezzel csak az lehet a szándék, hogy megspórolják a vitát a nyugdíjrendszerről.
A Fidesz által beszélt újbeszélben az a biztonság, hogy lenyúlják hárommillió ember pénzét - bírálta a kormánytöbbség javaslatait Burány Sándor szocialista képviselő, aki szerint a kormánynak csak a pénztárakban lévő több ezer milliárd forintra fáj a foga. Erre a pénzre Burány szerint azért van szükség, hogy legyen pénz az igazságtalan, egykulcsos adórendszerre, amely csak a gazdagokat segíti.
A kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert a Világbank találta ki, és az IMF szorította rá az 1990-es években kelet-európai és latin-amerikai országokra - mondta a jobbikos Rozgonyi Ernő, aki szerint a rendszer nem más, mint egy pénzszivattyú, amellyel az emberek és az állam pénzét kivonhatják. Ma 9-10 százalékkal lenne alacsonyabb az államadósság, ha ez a rendszer nincs - jelentette ki Rozgonyi, aki szerint csak a pénztárak menedzsmentje jár jól. "Miért lépegetünk apránként, miért kell nekünk a kutya farkát darabonként levágni, miért nem vágjuk le egyben?" - kérdezte a képviselő, aki szerint légbőlkapottak azok az érvek, amelyek szerint komoly problémákat okozna a pénztárak államosítása.
Az első Orbán-kormány idején a Fidesz nem akarta megszüntetni a magánnyugdíjpénztárakat, és a választási kampányban sem szerepelt ilyen - idézte fel a szocialista Gúr Nándor, aki szerint csak a 3200 milliárdról szól a történet. A képviselő szerint a Fidesz a döntés szabadságáról beszél, de lényegében nem hagy más választást, mint azt, hogy mindenkinek vissza kell lépni az állami rendszerbe. Azt akarják megvalósítani, amit korábban tagadtak, a svéd nyugdíjmodellt, amelyben nem lehet örökölni a befizetéseket, és amelyben a költségvetés nem tesz pénzt a nyugdíjaba.
A törvényt az a Selmeczi Gabriella jegyzi, aki 1998-ban méf beengedte volna a magántőkét a nyugdíjrendszerbe - mondta a szocialista Harangozó Tamás, aki szerint a törvényjavaslat nyitva hagyja azt a kérdést, hogy mi lesz azokkal, akik nem kívánnak kilépni a magánnyugdíj-rendszerből. A képviselő szerint alkotmányellenes, hogy a törvény a kormányt hatalmazná fel, hogy rendeletben szabályozza az egyéni számlakövetelések kezelését, mert egy ilyen kérdést szerinte csak törvényben, és csak hosszabb átmeneti idővel lehet szabályozni. "Ez tolvajtempó" - mondta Harangozó, aki szerint az MSZP mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a korményzati "einstandot".
Ez a törvény egyszerű szemfényvesztés - mondta Scheiring Gábor, az LMP képviselője, aki szerint nem igaz, hogy visszaadnák a választás szabadságát, hiszen egy betű sincs a javaslatban arról, hogy mi lesz a befizetésekkel. Ennek a javaslatnak szerinte az egyetlen célja, hogy elterelje a figyelmet a másik javaslatról, amely 14 havi tagdíjat vesz el. A képviselő szerint sokatmondó, hogy Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője azt mondta: lehet, hogy nem is kell majd visszafizetni a magánkasszákba a 14 havi tagdíjat, mert nem lesz hova.
Ha rendszervita lenne, akkor még támogatni is tudnánk, hogy beszéljünk a magánnyugdíj-pénztárak átalakításáról - mondta Schering, de szerinte erről nincs szó, csak rövidtávú célok vezetik a kormányt. Az LMP szerint a svéd típusú egyéni számlás, vagy a német mintájú pontrendszer kisebb módosításokkal Magyarországon is bevezethető lenne, az kivonná a politikai ciklusok hatása alól a nyugdíjakat, hiszen automatikusan kezelné a nyugdíjak számítását. A javaslatból azonban kiderül, hogy a kormány még sehol nem tart az egyéni számlés rendszer kialakításában - mondta Scheiring.
Rogán Antal fideszes képviselő szerint ő még szerencsés volt, mert pályakezdőként eldönthette, hogy belép-e egy magánnyugdíj-pénztárba, és ő úgy döntött, marad az állami rendszerbe. Rogán azt mondta, a magánpénztárakban gyűlő pénzzel az emberek nem rendelkeznek, hiszen azt nem lehet kivenni. A képviselő szerint azonban nem ez a legnagyobb baj, hanem hogy a nyugdíjba vonulók csak nagyon kevés járadékot kapnának. A fideszes többség most nem csinál mást szerinte, mint amit már a szocialisták is megtettek az idősebb generációk esetében, lehetővé teszik a visszalépést. Rogán szerint várható, hogy tömegesen lépnek majd vissza az emberek az állami rendszerbe, ezért kell felhatalmazni a kormányt, hogy a vagyonkezelést szabályozza.
A KDNP már beterjesztett az előző ciklusban egy nyugdíjtörvényt, de erről tárgyalni sem volt hajlandó az akkori kormánytöbbség - emlékeztetett Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Abban a javaslatban szerepelt az egyéni nyugdíjszámla, a rugalmas visszavonulási idő és a családi kompenzáció is. Harrach szerint a most a parlament előtt lévő javaslat ebbe az irányba mutat.
Állami kézbe venné a magánnyugdíj-pénztárak portfólióinak kezelését a Jobbik. Hegedűs Tamás képviselő módosító indítványa belevenné a törvénybe, hogy felügyeleti biztost kell kiküldeni a pénztárakhoz, nehogy azok kárt okozzanak a portfoliók eladásával.
Amiről önök itt beszélnek, annak semmi köze a valósághoz - bírálta a kormányoldal tervét Tóbiás József szocialista képviselő, aki szerint a kormánypártok a döntés szabadságáról beszélnek, de elfelejtettek megkérdezni hárommillió állampolgárt. A Fidesz a képviselő szerint menekül az érzékelhető és növekvő társadalmi feszültség elől, ezért szeretné egy nap alatt lezárni a vitát. "A kulcskérdés, hogy hol a lóvé?" - mondta Tóbiás, aki szerint már el is ismerték, hogy a kormánynak egyszerűen szüksége van arra a 420 milliárd forintra, amit a következő 14 hónapban elvesznek a magánpénztárakból. Miért nem vállal garanciát a kormány a törvényben arra, hogy jóváírják az elvett pénzt? - kérdezte a képviselő, akitől az idő lejárta miatt az elnök megvonta a szót.
Hirtelen felindulásból terjesztenek elénk hetente törvényeket a magánnyugdíj-pénztárakról - mondta Sneider Tamás jobbikos képviselő, aki a kapkodás bizonyítékaként idézte a beterjesztett adótörvényekben - amelyeket kedden tárgyal a parlament - ismét kötelező nyugdíjpénztárak szerepelnek, amelyekbe a pályakezdőknek és az egyszerűsített foglalkoztatást választóknak is be kell jelentkezniük. Sneider kifogásolta, hogy a kormány az elmúlt fél évben nem tett le az asztalra egy valódi nyugdíjrendszert.
Az MSZP képviselői elhagyták az üléstermet, mert nem kívánnak résztvenni a nyugdíjpénztár-törvény szavazásán. A folyosón szól a csengő, ami arra figyelmeztet, hogy hamarosan kezdődik a szavazás.
Én azt elismerem, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést tesz szükségessé, de van néhány kérdés, amit nem lehet megkerülni - mondta Szili Katalin független (korábban szocialista) képviselő. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy hol lesz a folyamat vége, hogy tisztán lehessen látni. A képviselő azt mondta, az egyik, a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvényre igennel fog szavazni, a másik szavazásánál tartózkodni fog.
A nyugdíjrendszer úgy tartható fent, ha több gyermek születik, és egyre többen dolgoznak, vagyis nem keletkezik hiány a kasszában - mondta a vita végén Selmeczi Gabriella, aki szerint ez a reform már megindult az adórendszer átalakításával.
Maratoni szavazásba kezdett a parlament, több törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról döntenek a képviselők, majd zárószavazások következnek. A parlamenti többség leszavazta az összes, a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényhez benyújtott ellenzéki módosítót.
Az országgyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a nemrégiben létrehozott, Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak adja a Magyar Televízió, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI vagyonát, a rádió és a tévé archívumát, kottatárát, illetve jelmeztárát. Az alap kezelője az ORTT utódja, a Médiatanács, amelynek tagjait két hete választotta meg 9 évre a parlament (erről itt olvashat). A javaslatra 253 képviselő szavazott igennel, 49-en ellene (az MSZP képviselői már korábban kivonultak az ülésről).
A kormánytöbbség leszavazta a "magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról", vagyis a pénztári befizetések 14 havi eltérítéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott összes módosító indítványt. Ezután a parlament a javaslat egészét 250 igen, 11 nem szavazattal, 41 tartózkodás mellett elfogadta. A parlament kérte a törvény sürgős kihirdetését is a köztársasági elnöktől.
Elfogadta az országgyűlés a "nyugdíjpénztár-választás szabadságáról" szóló törvényt, amely lehetővé teszi a magánnyugdíj-pénztári tagok visszalépését az állami rendszerbe, a pályakezdőknek pedig nem kötelező belépni. 293 képviselő szavazott igennel, 9-en nemmel. A parlament kérte a törvény sürgős kihirdetését is.
Rogán Antal koherenciazavart tapasztalt a lakáshitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatban, amelynek már a zárószavazása következett volna. Lázár János Fideszfrakcióvezető ezért kérte, hogy üljön össze az alkotmányügyi bizottság. Emiatt 20 perc szünetet tart a parlament.
Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a zárószavazás előtti módosító indítványt, így folytatódhat az ülés. Schiffer András LMP-frakcióvezető arra hívta fel a kormánypártok figyelmét: a feszített munkatempó miatt elkerülhetetlen, hogy ilyen hibák történjenek.
Egyhangú szavazással, 288 igennel szavazta meg az országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a lakáshitelezés szabályait módosítja, a bajba jutott tulajdonosok megsegítése érdekében. lőzőleg a képviselők elfogadták azt a módosító indítvámnyt, ami kijavította az utolsó pillanatban észlelt hibát.