Egy nap alatt elfogadták a válságadót - tudósítás percről percre
2010. október 18. 12:09
Események
![döntött az országgyűlés a válságadó bevezetéséről, Orbán Viktor a parlamenben](https://cdn.origo.hu/2024/01/JAf-UpzmE2hfDqMjvsYHETBMC-6XFzOScJbHyOL_ozk/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzIzZmJiYzcwM2IzYjQyOTViNGIwMWRhZGUwMjk4NDY5.webp)
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik hétfőn az országgyűlés ülése. A kormányfő várhatóan második akciótervét, vagyis gazdaságpolitikai terveit ismertet. Ennek néhány elemét - például az úgynevezett válságadókat - már múlt hét szerdán bejelentette, szombaton pedig a kormány benyújtotta a jövő évi adótörvények tervezetét. Orbán ugyanakkor azt mondta: nem minden elemet árul el tervei közül, mert akkor senki nem nézné hétfőn a parlamenti közvetítést. A miniszterelnök valószínűleg már utalni fog a 2011-es költségvetésre is, amelyet a jövő héten nyújt be a kormány.
A telekommunikációs- és az energiaszektort, illetve a kereskedelmi láncokat érintő különadóról szóló törvényt a kormánytöbbség a házszabálytól eltérve, már meg akarja tárgyalni és el akarja fogadni. Ehhez a jelenlévő képviselők négyötödének (308 képviselő, ha mindenki a teremben van) támogatása szükséges. A Fidesz és a KDNP együtt 263 képviselője van, vagyis a gyors elfogadáshoz a kormánypártoknak az ellenzékre is szükségük van. Ha megkapják a támogatást, már hétfőn megszülethet az új adóról szóló jogszabály, ellenklező esetben csak szerdán.
Az MSZP valószínűleg támogatja a házszabálytól eltérést. Tóbiás József frakcióigazgató pénteken az MTI-nek azt mondta: az MSZP-nek két feltétele volt. Azt kérték, hogy az előterjesztésről a szokásosnál hosszabb vita legyen, és az a televízió által közvetített idősávban legyen. Az MTI információi szerint a Jobbik is támogatja a házszabűlytól eltérést, egyedül az LMP ellenzi. Schiffer András frakcióvezető szerint "egészen elképesztő", hogy a kormány hatástanulmányok és minimális egyeztetés nélkül akar új adókat bevezetni.
A számvevőszéki és költségvetési bizottság délben kezdődő ülésén dönt arról, hogy tárgysorozatba veszi-e a különadóról szóló törvényjavaslatot. Erre azért van szülség, mert a javaslatot nem a kormány, hanem Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke nyújtotta be. A testület késő délután is tart egy ülést, hogy megtárgyalja az esetleges módosító indítványokat.
A tervezett interpellációk közt is az adótörvények köszönnek vissza: Lenhardt Balázs jobbikos képviselő például azt kérdezi a nemzetgazdasági minisztertől, hogy "miért az egykulcsos adó neoliberális modelljét vezeti be a kormány a korábban megígért és társadalmilag igazságos progresszív családi adózás helyett?".
A parlament lakhatási albizottságának ülésén kiderült. hogy Orbán Viktor napirend előtt bejelentést tesz a bedőlő lakáshitelek kiváltására szánt úgynevezett Nemzeti Eszközkezelőről is. Az albizottsági ülésen elhangzottak alapján valószínű, hogy nem egy nagy állami intézmény lenne az eszközkezelő, hanem egy többlépcsős rendszer. A bedőlt hitellel terhelt lakásokat az önkormányzatok vásárolhatnák meg, ehhez elővásárlási jogot és állami támogatást kapnának (részletekről itt olvashat).
Megkezdődött a költségvetési bizottság ülése, de a válságadóról szóló törvényjavaslatot beterjesztő Rogán Antal még nem érkezett meg.
Megérkezett a Fidesz-frakció üléséről Rogán Antal, aki szerint a képviselőcsoport támogatja a válságadót. A képviselő szerint a kormány eddig nem volt tisztában a költségvetés valódi állapotával, kiderült, hogy intézkedések nélkül a 3,8 százalékosnál jóval magasabb lenne a költségvetési hiány. Ezeknek az intézkedéseknek a második hullámához tartozik a válságadó, amely a bankadóhoz hasonló, azokat a szektorokat terheli, amelyekben korábban igen magas volt a jövedelmezőség.
Véleményem szerint minden eszköz megvan a magyar országgyűlés kezében, hogy megakadályozza ezeknek az adóknak az áthárítását a fogyasztókra - mondta Rogán, aki szerint az energiaszektorban ma is maximált árak vannak. A telekommunikációs cégek esetében olyan erős a verseny - mondta a képviselő -, hogy hátrányba kerül az a társaság, amely áthárítja az adót. A kereskedelmi láncok esetén Rogán szerint vannak már elképzelések arra, hogy a legnagyobb cégek ne tudjanak visszaélni az erőfölényükkel.
Azt az érzést kelti, mintha a kormánynak lenne parlamentje és nem fordítva - mondta a költségvetési bizottság jobbikos elnöke, Nyikos László, arra utalva, hogy a kormány tervezetét egyéni képviselői indítványként nyújtották be. A fideszes Babák Mihály szerint erre azért van szükség, mert az idő sürget, a lakosságra pedig nem lehet többet terhelni.
A Jobbik meg fogja szavazni a válságadót - mondta Rozgonyi Ernő képviselő, aki ugyanakkor azt javasolta, hogy a bankadó ne ideiglenes legyen, hanem, maradjon meg a jövőben is.
Milyen hatása lesz a költségvetésre? Mekkora a hiány valódi mértéke? - kérdezte Vágó Gábor LMP-s képviselő, aki szerint az információhiány az oka, hogy pártja nem támogatja a válságadó tervét. Vágó külön kiemelte, hogy telekommunikációs szektorban az alsó sáv is igen magas, ami a vidéki kábelszolgáltatókat sújthatja.
Kerényi János fideszes képviselő szerint érheti ugyan az a bírálat a javaslatot, hogy ez nem egy modern adó (1988 előtt volt szokás az árbevételt adóztatni a nyereség helyett), de olyan szintre jutott az adóelkerülés, hogy ezt kell tenni, mert az árbevétel, mint adóalap nyomon követhető, az adó pedig egyszerűen behajtható.
Az MSZP egységben akarja szemlélni az adótörvényeket - mondta Tukacs István szocialista képviselő, aki szerint mindegy, hogy ki nyújtja be a javaslatot, az nyilvánvalóan a kormány szándékait tükrözi. Az egykulcsos szj igen nagy kiesést jelent, a másik oldalon a válságadó növeli a bevételeket. Tukacs szerint az egykulcsos szja. a magas jövedelműeknek kedvez, a válságadót pedig mindenképpen át fogják hárítani a cégek, vagyis "sokan fizetnek majd keveseknek". Az MSZP módosító indítványokat fog benyújtani az adótörvényekhez, és azok elfogadásától teszi függővé, hogy szavaz majd a végén.
Rogán Antal szerint a bizottsági vitából is az derült ki, hogy a válságadó méltányos és igazságos. Tekintettel voltak arra, hogy az energiaszektorban már fizetnek úgynevezett Robin Hood-adót. A képviselő szerint jó, hogy az adót árbevétel alapján vetik ki, mert egyes cégek (a tőzsdén jegyzettek) a minél nagyobb eredmény kimutatásában érdekeltek, mások viszont a minél kisebb könyv szerinti eredményben.
24 igen szavazattal, 4 nem ellenében támogatta a költségvetési bizottság a válságadóról szóló törvény tárgysorozatba vételét.
Új, eddig ismeretlen részleteket árul el a kormány gazdaságpolitikai terveiről Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz és a KDNP frakciójának hétfői ülésén - derült ki Lázár János fideszes frakcióvezető sajtótájékoztatóján. Lázár szerint Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke tájékoztatta a képviselőket a több szektor cégeire kivetett válságadóról és az ülésen felszólalt Orbán Viktor is.
Megszólalt a csengő a parlamenti folyosón, ami azt jelenti, hogy hamarosan kezdődik az ülés. Orbán még nincs bent az ülésteremben.
Elfoglalta a helyét Orbán Viktor, de a csengő még mindig szól, Kövér László házelnök még nincs a helyén.
Megérkezett Kövér László is, megnyitotta az ülést, és megköszönte a türelmet.
A mandátumáról lemondott (a palament helyett a fővárosi közgyűlést választó) Horváth Csaba helyére az MSZP a budapesti listáról Tóth Csabát delegálta. A parlament igazolta Tóth mandátumát, a képviselő pedig letette az esküt. Ismét teljes az országgyűlés létszáma.
Érdemes végiggondolni az elmúlt hónapok történéseit, hogy tisztán láthassuk a mai munka jelentőségét - mondta Orbán Viktor, aki szerint október 3-án a választók véghezvitték második politikai fordulatot, "megüzenték, hogy tovább". Ezzel a kormányfő szerint lezárult a magyar politika megváltoztatásának időszaka, a választók megtették, amit kellett.
A közérdeket csak az állam tudja érvényesíteni, az államnak pedig csak a közérdeket szabad érvényesítenie - mondta Orbán, aki szerint ehhez kisebb, de erősebb állam kell.
A kormányak és az országgyűlésnek minden döntésénél az a dolga, hogy azt keresse, hogyan tudja érvényesíteni a közérdeket - mondta Orbán, aki szerint erről szól a második akcióterv is. A kormányfő szerint minden erőforrásra szükség van, hogy az ország kilábaljon a válságból, és sikeressé váljon. A miniszterelnök azt mondta: az állam a válság idején sokat segített a gazdaság szereplőinek, de most itt az idő, hogy ezt visszafizessék, azok vállaljanak többletterheket, akik jelentős profittal rendelkeznek.
A kormány olyan szektoroktól vár áldozatot, ahol kiszámítható és nagy a profit - mondta Orbán, aki hangsúlyozta, hogy a válságadó arányos és ideiglenes lesz. A három év, amit a válságadóval nyernek, Orbán szerint lehetőséget ad a kiadási oldal átalakítására is. A kormány hamarosan tárgyalásokat kezd az önkormányzatokkal a feladatok átvállalására - jelentette be a miniszterelnök.
A kormányfő szerint a választások után a leköszönő kormány olyan szerződést kötött az energiacégekkel, amelyben 170 milliárd forintről mondott le a javukra.
Tarthatatlan, hogy az állam arra kényszeríti az embereket, hogy kockáztassák a pénzüket - mondta Orbán a magánnyugdíj-pénztárakról. A kormányfő szerint "a Lajtán túl" ilyen nem létezik, mert csak az állam tudja biztosan garantálni a nyugdíjak értékét, a magánvállalkozások erre nem képesek. Lehetőséget adunk a visszalépésre az állami rendszerbe - mondta Orbán, aki szerint meg kell adni az embereknek a választás szabadságát.
Közös holdingba tömörítjük a Volán vállalatokat és a MÁV-ot, és kidolgozzuk az együttműködést a BKV-val - jelentette be Orbán.
Öt százalékkal csökkenti a kormány bürokrácia költségeit - jelentette be Orbán, de nem mondta ki egyértelműen, hogy ez létszámleépítést jelent-e.
Vissza kell állítani az adófizetés becsületét, ezért a kormány bevezeti az arányos adórendszert - mondta Orbán, aki szerint mindenki jól jár majd az egykulcsos adóval.
Német típusú szakképzési rendszert vezet be a kormány, illetve járulékkedvezményt ad azoknak a cégeknek, amelyek részmunkaidőben alkalmaznak nőket - jelentette be Orbán.
Számunkra a közérdek azt diktálná, hogy ilyen mértékű változásokat a kormány társadalmi és közigazgatási egyeztetés után nyújt be - mondta Schiffer András LMP-frakcióvezető, aki szerint a csomagnak vannak támogatható elemei, de a probléma a "Rambo-tempóval van". Schiffer kiemelte, hogy a telekommunikációs cégek adója a kis hazai vállalkozásokat fogja sújtani, akik amúgy is nehéz helyzetben vannak a multikkal szemben. A frakcióvezető helyesnek nevezte, hogy a PPP-programokat meg kívánják szüntetni, de emlékeztett arra, hogy ezt először az első Orbán-kormány alkalmazta.
Az adótörvényekről Schiffer azt mondta, az jelentős jövedelem-átcsoportosítást okoz a tehetősebbek javára. Az egykulcsos adó az LMP szerint "rettenetesen igazságtalan". A válságadókra pedig azért van szükség, hogy betömjék az ezzel okozott költségvetési lyukakat. "Ez pénzbehajtás, nem reform" - mondta Schiffer, aki szerint az akcióterv mellé hatékony antikorrupciós csomagra is szükség lenne.
Európában nincsenek szent tehenek, amelyeket az éhínség idején sem bántanak - mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki azt hangsúlyozta, hogy a válságadók nem a termelés, hanem a szolgáltatás szektorát érintik, és csak három évre szólnak. A családi adókedvezményről a frakcióvezető azt mondta: az már az első Orbán-kormány is erősítette a gyermekvállalási kedvet. A Gyurcsány-kormány eltörölte ezt, és csak a segélyszerű családi pótlékot biztosította, ami Harrach szerint "megélhetési gyermekvállaláshoz" vezetett, és rontotta a társadalom hangulatát.
A Jobbik egyetért a PPP-konstrukciók megszüntetésével, mert az szélhámosság volt - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki fontosnak nevezte, hogy a cégek ne háríthassák át a fogyasztókra a válságadót, és a kormány álljon készen az energiaszektor államosítására. A Jobbik egyetért az LMP-vel abban, hogy a kisebb, helyi telekommunikációs cégek esetében gondot okozhat a különadó. Vona szerint pártja már a választási programjában javasolta, hogy vonják állami felügyelet alá a magánnyugdíj-rendszert, amely szerinte "globális pilótajáték". A pártelnök bírálta a kormányzati kommunikációt is.
Igaza van miniszterelnök úrnak, hogy az államnak a közérdeket kell szolgálnia, de abban már vitánk van, hogy mi a közérdek - reagált Orbán szavaira Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. Szerinte nem közérdek, ha olyan adórendszert vezetnek be, amely a kisebb keresetűeket sújtja. A pártelnök idézte a Fidesz 2008-as közleményét, amelyben azt írták, hogy az energiaszektor akkori különadója "rossz üzenet a befektetőknek", illetve azon aggódtak, hogy a szolgáltatók áthárítják a fogyasztókra az adót.
Mesterházy szerint a kormány intézkedései csak ideiglenesek, nem rajzolódik ki belőlük, hogyan lesz nulla a költségvetési hiány, vagy hogyan lesz egymillió új munkahely. A pártelnök szerint nem igaz, hogy a kormány nem kér áldozatot a munkavállalóktól, a magánnyugdíj-pénztárak pénzének eltérítése ilyen áldozat, és Matolcsy György miniszter nem adott választ arra, hogy mi lesz ennek a 14 hónapnak a befizetéseivel.
Az idén két nagy társadalmi egyeztetés volt - októberben és tavasszal is -, ahol az emberek pontosan meghatározták, mi a közérdek - mondta Lázár János Fidesz-frakcióvezető, aki bírálta az MSZP-t, amely szerinte "Magyarország legnagyobb lobbicége". Lázár szerint a szocialisták politikája vezetett oda, hogy válságadót kell kivetni, hiszen az előző kormány meghamisította a költségvetési adatokat. A magánnyugdíj-pénztárakról Lázár azt mondta: szembe kell azzal nézni, hogy az emberek pénze jobb helyen van ma az államnál, mint a "spekulánsoknál", akik ráadásul még 5 százalék kezelési költséget is levonnak. Az egykulcsos adó a frakcióvezető szerint két dolgot mindenképpen növelni fog: a megtakarításokat és a fogyasztást.
Lassan talán beleunnak az ellenzéki frakcióvezetők abba, hogy volt-e egyeztetés vagy sem - mondta viszontválaszában Orbán Viktor, aki szerint a választási programjuk és a kormányprogram elemeit hajtják végre. "A legfontosabb egyeztetés megtörtént" - utalt Orbán is a választásokra. A kormányfő szerint ennek ellenére a kormány résztvesz különböző egyeztetéseken, de azokon csak a részkérdésekről tudnak beszélni, mert a lényeg a kormányprogramban van.
Orbán szerint elfogadhatók azok érvei, akik radikális járulékcsökkentést szeretnének, de jelente erre nincs lehetőség. A kormányfő szerint addig, amíg az adófizetési morál nem áll helyre, nincs értelme a járulékcsökkentésnek, de amint lehet, ezt is meg fogják tenni. Orbán megismételte azt az állítását, hogy az egykulcsos adóval - még az adójóváírás kivezetésével együtt is - rosszabbul járna. Azok az adózók pedig, akiknek gyermekük van, mindenképpen jobban járnak.
A válságadó nem piacszabályozási eszköz - reagált Orbán Schiffer aggodalmaira. Szerinte ezeket a jelenségeket a kormány is érzékeli, és arra kérte az LMP-t, hogy amikor majd ezek kerülnek napirendre, tegyék le az asztalra a saját javaslataikat, és támogassál a kormány elképzeléseit. A kormányfő elismerte, hogy a válságadó nem rendszerszerű, de most örökölt helyzetet kell kezelni, a pénzügyi világ elvárása pedig az, hogy tartani kell a hiánycélokat.
Családtámogatás szempontjából csak azok a rendszerek a jók, ahol az emberek elhiszik, hogy a kedvezmény hosszabb távon is fennmarad - mondta Orbán, aki alkotmányos garanciákat szeretne arra, hogy a családi adókedvezmény megmarad.
Lesznek kísérletek a válságadó áthárítására, de a magyar államnak vannak eszközei arra, hogy ezeket megakadályozza - jelentette ki Orbán, aki szerint már konzultáltak a PSZÁF-fal és a fogyasztóvédelemmel.
A válságadó valóban rossz üzenet a nemzetközi befektetőknek - értett egyet Mesterházyval a kormányfő, de szerinte épp arról kell meggyőzni a befektetőket, hogy a három év ideiglenes adóztatás után már lesz olyan nagy a növekedés - Orbán 4-6 százalékról beszélt -, és lesz annyi új munkahely, hogy Magyarország e nélkül is képes lesz tartani az EU által előírt célokat.
Értem, amit mond, és az erkölcsi alapjait is látom - reagált Orbán Vona Gábor magánnyugdíj-pénztárakról szóló javaslatára. Szerinte az államosítást a kormány megfontolta, de el is vetette. A kormány nem kényszerrel szeretné kivinni az embereket a magánnyugdíj-rendszerből, hanem a józan eszükre apellálva. Aki akarja, a jövőben is kockáztathatja a fizetése egy részét - mondta Orbán, de szerinte a mai nyugdíjak védelmében nem támogathatják a "hazárdjátékot".
A Jobbik javaslata, hogy helyezzék állami felügyelet alá a második pillért, vagyis a magánnyugdíj-pénztárakat - mondta napirend előtt Hegedűs Tamás képviselő, aki azt kérdezte, mi lesz azokkal, akik visszalépnek az állami rendszerbe, mi történik az ő számláikon összegyűlt tőkével. A képviselő szerint lehet találni erre megoldásokat, de az biztos, hogy igazságtalan lesz.
A Jobbik szerint a megoldás az lehetne, hogy egy vegyes állami rendszer jön létre, amely magában foglalná a felosztó-kirövő rendszert és a tőkefedezeti rendszert is. Hegedűs azt javasolta, hogy az állam hozzon létre egy magánnyugdíj-pénztárat, amelybe átléphetnének az emberek, akiknek így megmaradhatna a tőkéje.
Megfontoltuk Jobbik a javaslatait, de alapvető jogokat nem sérthetünk - reagált Matolcsy György gazdasági miniszter Hegedűs felszólalására. Matolcsy szerint a jelenlegi rendszer hibás és torz, ami veszélyezteti mindenki pénzét. A kormány tervei szerint megszüntetnék a kötelező pénztári tagságot, az átlépők tőkéjét jóváírnák az állami rendszerben, illetve azok, akik a magánrendszerben jobban jártak volna, mint az államiban, készpénzben megkaphatják a különbözetet.
Véget értek a napirend előtti felszólalások, megszólalt a csengő a parlamenti folyosón. Ez arra figyelmezteti a képviselőket, hogy térjenek vissza a terembe, mert hamarosan szavazni kell a napirendről, többek közt arról, hogy hozzájárulnak-e a válságadók házszabálytól eltérő tárgyalásához. Ha a parlament négyötöde igent mond, a törvényjavaslatot még hétfőn elfogadhatják.
299 igen, 62 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett az országgyűlés hozzájárult a házszabálytól való eltéréshez, így a válságadóról szóló törvényjavaslatot még hétfőn elfogadhatják. Nemmel szavaztak az MSZP és az LMP képviselői, tartózkodott a korábban MSZP-s, jelenleg független Szili Katalin. 12 szocialista képviselő nem szavazott, amivel lényegében lehetővé ették a házszabálytól eltérést (a házszabály szerint ehhez a jelenlévő képviselők négyötöde kell, vagyis ha mindenki jelen van, 308 képviselő).
Módosító indítványt nyújtott be a válságadóról szóló törvényjavaslathoz az LMP-s Scheiring Gábor és Vágó Gábor. A javaslat szerint az 50 millió forint alatti bevétellel rendelkező telekommunikációs cégek nem fizetnének válságadót, míg 50 és 500 milliós bevétel esetén 2 százalék helyett csak 0,2 százalék lenne az adó. Az 500 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező cégek továbbra is 4, 5 milliárd felett 6,5 százalék lenne a válságadó. Az indítványról késő délután dönt a költségvetési bizottság.
A jobbikos Hegedűs Tamás és Volner János egyik módosító indítványa mentesítené a válságadó fizetése alól a vezetékes, vezeték nélküli vagy műholdas internet-hozzáférést biztosító szolgáltatókat. A módosításra az indoklás szerint az információs társadalom további felzárkóztatása érdekében lenne szükség.
Az egykulcsos adó "neoliberális" ötletét bírálta a jobbikos Lenhardt Balázs, aki szerint az egykulcsos adó nem felel meg az igazságosság követelményének. A képviselő interpellációjában azt mondta: nem véletlen, hogy ezt támogatta annak idején az SZDSZ is. A Jobbik támogatná a családi adózást, de progresszív rendszert szeretne, vagyis amelyben a nagyobb jövedelműek nagyobb kulccsal adóznak. A képviselő azt kérdezte, miért változtatta meg a Fidesz az álláspontját erről az adófajtáról.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az egykulcsos adó lényege, hogy nem bünteti a teljesítményt, vagyis azt, ha valaki többet keres. Bevezetése mellett szól még az államtitkár szerint, hogy a régióban komoly adóverseny van, illetve hogy az egykulcsos adó segít keterjeszteni az adózók körét. Lenhardt Balázs nem fogadta el az államtitkári választ, de a parlament többsége igen.
Elérhetővé vált a parlamenti honlapon a Költségvetési Tanács véleménye a válságadóról. A tanács számításai szerint a válságadó idén 144,3 milliárd, jövőre 164,2 milliárd, 2012-ben pedig 185 milliárdot hozhat a költségvetésnek. Ebbe már beleszámolták azt is, hogy a cégek költségként elszámolják a különadót, így kevesebb társasági adót fizetnek be.
Kíván-e a kormány intézkedéseket tenni a bajba jutott devizahitelesek megsegítése érdekében? - kérdezte Tukacs István MSZP-s képviselő, aki szerint az kormányzati intézkedések csak azoknak segytenek, akik ha nehezen is, de tudják fizetni a hiteleiket. A Nemzeti Eszközkezelőről régóta nem hallottunk konkrétumot - mondta Tukacs, aki arról kérdezte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát, hogy mit tesz a kormány ebben az ügyben.
Cséfalvay Zoltán államtikár válaszában azt mondta: politikájuk arra épül, hogy a lakáshiteleseket nem egy módon, hanem többféle eszközzel kell segíteni. A segítség az államtitkár szerint nem ösztönözhet arra senkit, hogy ne törlesszen. Cséfalvay azt mondta: A kormány már megtárgyalta az eszközkezelő koncepcióját, és egy komplex, többlépcsős megoldás mellett döntött.
Ebben a rendszerben az utolsó lépés az lenne, hogy ha semmi más nem segít, akkor az önkormányzatok - állami segítséggel - megvehetnék a lakását, amelyben a lakók bérlőként maradhatnának. Az eszközkezelő egy költségvetési szerv lenne, amely koordinálná ezt a folyamatot. Tukacs István a konkrét intézkedések hiánya miatt nem fogadta el a választ, de az országgyűlés igen.
A központi költségvetés bevétele helyett egy külön költségvetősi előirányzatba helyezné a válságadóból befolyó pénzt az MSZP-s Baja Ferenc és Veres János egyik módosító indítványa, hogy nyomon követhető legyen a pénz felhasználása. Az indoklás szerint "a központi költségvetés forrásainak növelése pusztán önkényes kormányzati célkitűzések finanszírozását szolgálná". Egy másik indítvány kitolná a törvény hatályba lépését, vagy csak jövőre kezdenék beszedni a válságadót.
Ismét összeült a parlament költségvetési és számvevőszéki bizottsága, hogy megtárgyalja a válságadóról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványokat.
A költségvetési bizottság kormánypárti többsége leszavazta az összes, a válságadóról szóló törvényhez benyújtott összes ellenzéki módosító indítványt. A fideszes Babák Mihály saját módosító javaslatokat hozott, amelyeket elképzelései szerint bizottsági indítványként adnának be.
Az adófizetési kötelezettség alól kikerül a gépkocsi-nagykereskedelem, bekerülnek azonban a piaci kereskedelem és a csomagküldő szolgálatok. A módosító indítvány értelmében a kis kábelszolgáltatók - 100 milliós bevétel alatt - nem fizetnének válságadót. Hasonló módosító indítványt nyújtott be az LMP-s Vágó Gábor és Scheiring Gábor is, de azt a fideszes többség leszavazta.
Végetért a költségvetési bizottság ülése, amelyen a képviselőknek kiosztották a Költségvetési Tanács válságadóról készített elemzését, de arról egyáltalán nem tárgyaltak, a képviselők többsége kézbe sem vette a dokumentumot.
Megkezdődött a válságadóról szóló törvényjavaslat vitája. Rogán Antal, a javaslat egyik benyújtója ismét azt mondta, hogy az előző kormány nem valódi adatokat közölt a 2010-es költségvetésről, ezért egy közel 500 milliárdos lyuk tátong a büdzsén. Ennek egy részét az első akcióterv már pótolta, de szükség van egy második lépésre is. Rogán szerint a három érintett ágazatban összesen körülbelül a profit 50 százalékát vonják el.
Az adókivetés alapját az adott év árbevétele jelenti - mondta Rogán Antal, aki szerint ezért a 2010-ben befizetendő válságadó csak csak adóelőleg, a következő évben majd a valós árbevételhez igazítják. "Az adó alól nem lehet trükkökkel kibújni" - mondta a képviselő,. aki szerint ezt a célt szolgálja, hogy a kapcsolt vállalkozások bevételét egyben kell számolni, vagyis nem lehet több klisebb cégre darabolni a nagy cégeket.
Bár 10 perces időkeret állt volna a kormány rendelkezésére, és Orbán Viktor is a teremben van, a kabinet részéről senki nem szólt hozzá az előterjesztéshez.
A most benyújtott törvényjavaslatból is jól látszik, hogy Magyarországon egy új korszak van - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, aki szerint a válságadó tisztességes és igazságos, mert nem azokról húznak le újabb bőrt, akik eddig is megfizették a megszorítások árát. Szertinte a javaslat illeszkedik a korméány intézkedéseinek sorába, és nem fenyeget munkahelyeket, mert csak a nyereséget vonja el (az adó alapja nem az eredmény, hanem az árbevétel - a szerk.). A kormány célja szerinte az, hogy az országot a piacról lehessen finanszírozni, de ehhez piaci bizalomra van szükség. A bizalmat pedig úgy lehet biztosítani, hogy a kormány tartja a hiánycélt, és ehhez van szükség a válságadóra.
Szijjártó a vitában is az MSZP-t bírálta, hosszan sorolta a Bajnai-kormány megszorító intézkedéseit. Azt mondta: hiába riogat az ellenzék az adó áthárításával, a törvények és a piaci verseny ezt nem teszik lehetővé. A képviselő több nyilatkozatot és közleményt is idézett, amelyekben különböző cégek jelzik, hogy nem fogják áthárítani az adót a fogyasztókra.
Be kellene ismerni, hogy erre a különadóra azért van szükség, mert meg kell teremteni a nagy jövedelműeknek kedvező egykulcsos szja. fedezetét - mondta Puch László szocialista képviselő. Puch idézte a költségvetési tanács véleményét, amely szerint a válságadó 0,1 százalékkal csökkenti a versenyszféra alkalmazottainak számát és a GDP-t, illetve 0,2 százalékkal visszafogja a beruházásokat. A képviselő szerint az adó nem teljes mértékben, de 65 százalékban meg fog jelenni a fogyasztói árakban is. A költségvetésben lévő állítólagos lyukról Puch azt mondta: bár azt a "csotvázbrigád" sokáig kereste, annak nagy része az elmúlt hónapokban keletkezett.
Megszorítások nem lesznek, de áremelések lesznek - mondta Baja Ferenc szocialista képviselő, aki szerint az MSZP azért sem támogatja a törvényjavaslatot, mert a benyújtás módja nem méltó az országgyűléshez. Ahhoz, hogy az ellenzék partnere legyen a kormánynak, tisztességes eljárásrendek kellenek, amelyeket be is kell tartani - mondta Baja, aki szerint a javaslat puccsszerű, az érdekeltek nem tudtak róla semmit. A képviselő szerint hamis az a beállítás, hogy ez az adó csak a multikat érintené, valójában a fogyasztókat sújtja.
Baja sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányoldal nem támogatta a módosító indítványukat, amely biztosította volna, hogy az adóbevételből visszajuttassanak az embereknek, például az internethez hozzáférést biztosító támogatások formájában. Azon túl, hogy a makroszámokat tartani kell, fontos lenne, hogy az átalakítások a jövőbe vezessenek - mondta Baja, aki szerint a törvényjavaslat modernizációellenes, és nem szolgálja a társadalmi igazságosságot.
Nem lepődtem meg a szocialista vezérszónokok hozzászólásaitól - mondta Hargitai János, a KDNP képviselője, aki szerint nyugodtan ki lehet mondani, hogy a válságadóra az adóátcsoportosítás miatt van szükség, hiszen nem a kisemberektől szedik be az adót, hanem olyan cégektől, akik eddig kevésbé vettek részt a közteherviselésben. A képviselő szerint az adó árnyoldala mindössze 15 milliárd forintos társaságiadó-kiesés. A Költségvetési Tanács elemzésére hivatkozva azt mondta: csak nagyon csekély mértékben lesz lehetősége a cégeknek áthárítani az adót.
Magyarország 2004 óta költségvetési deficiteljárás alatt van, ez példátlanul hosszú idő - mondta Hargita, aki szerint ebből a helyzetből kell kiszabadulni. "És mi szabadulni is fogunk" - jelentette ki a képviselő.
A javaslat lényegével egyetértünk - jelentette ki Hegedűs Tamás, a Jobbik képviselője, aki szerint az adót olyan ágazatokra vetik ki, amelyek az elmúlt években - részben monopolhelyzetükkel visszaélve - "nagyot kaszáltak". Ki kell azonban mondani azt is, hogy az ördög mindig a részletekben rejlik - mondta a képviselő, aki szerint mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az adót áthárítsák a fogyasztókra. Ötletként Hegedűs azt vetette fel, hogy esetleg ki lehetne terjeszteni a hatósági ármegállapítást a távközlési szektorra is, amelyben szerinte fennáll a kartell veszélye.
A kereskedelmi cégek esetében az a veszély áll fenn, hogy nem a fogyasztókra, hanem a beszállítókra hárítja át az adót - mondta Hegedűs, aki szerint érdemes lenne megfontolni, hogy az adót a nagykereskedelmi láncokra is kivessék. A képviselő fontosnak nevezte azt is, hogy a többletbevétel ne tegye kényelmessé a kormányt, és ne engedje, hogy a cégek könyvelési trükkökkel eltüntessék a nyereségüket, és kivonják azt a társasági adó hatálya alól.
Bár tartalmilag közel áll hozzánk a javaslat, fontos eljárásrendi hibák miatt nem tudjuk támogatni a törvényt, ezért tartózkodni fogunk - mondta Scheiring Gábor, az LMP képviselője, aki szerint még az előterjesztők sincsenek tisztában a törvény valódi hatásaival. Scheiring szerint tartalmi kifogásuk is van: a költségvetési lyukat szerinte a kormány okozza a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadójának csökkentésével. Az LMP ellenzi az egykulcsos jövedelamadót, mert úgy vélik, a progresszív adó lenne az igazságos, a foglalkoztatás növeléséhez pedig a járulékok csöükkentését tartják szükségesnek.
Scheiring szerint a válságadó szoros összefüggésben áll a magánnyugdíj-befizetések elvonásával, mert az szja-csökkentés költségeit nem fedezi önmagában a különadó. A pénztárak súlyának csökkentését az LMP nem tartja rossz ötletnek, de a módszert lopásnak tartja, mert a már befizetett összegeket Scheiring szerint nem fogják jóváírni az állami rendszerben, a 14 hónapos befizetési stop pedig ellehetetleníti a pénztárakat.
A szakmai szervezetek nagy része is támogatja vagy legalábbis tudomásul veszi a válságadó javaslatát - mondta Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, aki szerint a javaslatcsomag megteremti a gazdasági növekedés lehetőségét, de nem lehetetleníti el a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket. A nagy cégek, amelyeket az adó sújt, a képviselő szerint különösebb nehézség nélkül ki fogják tudni fizetni azt. Az ellenzéki kritikákról Szatmáry azt mondta: valószínűleg sajnálják, hogy nekik nem volt bátorságuk megtenni azokat a lépéseket, amelyeket a mostani kormány megtett.
Szijjártó Péter fontos részleteket hallgatott el az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontjából - mondta Veres János szocialista képviselő, korábbi pénzügyminiszter. A szakmai szervezet ugyanis azt javasolta, hogy a kereskedelmi cégeknek ne az árbevétel, hanem az árrés után kelljen adót fizetni, illetve december 20. helyett 27-én, a karácsonyi bevásárlások után kelljen befiozetni a kötelezettséget. A válságadó Veres szerint egy második forgalmi adót vezet be, ami miatt számolni kell az adó áthárításával. Nincs olyan jogi garancia, ami ezt megakadályozná, legfeljebb ennek mértékéről lehet vitatkozni - mondta.
Ez a javaslat nem segíti, hogy tartós egyensúly alakuljon ki Magyarországon - mondta a korábbi pénzügyminiszter. Szerinte az előző kormány sem jókedvvel fogadta el a 3,8 százalékos hiánycél, de ugyanaz a helyzet volt, mint most, hogy a nemzetközi befektetők elvárták azt. A válságadó hibájának nevezte azt is, hogy az visszafogja a beruházásokat és a gazdasági növekedést is.
"Tűz van babám, ég a ház!" - mondta a jobbikos Rozgonyi Ernő, aki szerint a tűzoltó sem kezd el egyeztetni az égő ház lakóival. A képviselő szerint arról majd később kell beszélni, hogy ki gyújtotta a tüzet, de nem szabad felróni a kormánynak, hogy tüzet olt. "Legyünk hálásak, hogy a kormány azonnal lép, amikor kell" - mondta Rozgonyi, a kormánypárti képviselők pedig tapssal jutalmazták.
A javaslat csak egy részben kezeli a magyar gazdaság problémáit - mondta az LMP-s Vágó Gábor, aki szerint a válságadó csak arra jó, hogy elriassza a befektetőket. Vágó furcsának nevezte, hogy a válságadó árbevétel alapú lesz, de csökkenti a társaságiadó-alapot, vagyis "egy adóalapcsökkentő adó". A képviselő szerint annyiban előremutató az új adó, hogy a nagy cégeket is a mainál nagyobb mértékben bevonja a közteherviselésbe.
Akik nem akarják támogatni ezt az adófajtát, nem is fogják - reagált a vitában elhangzottakra Rogán Antal. Az egyik előterjesztő szerint azok az érvek sem állják meg a helyüket, hogy a cégek át fogják hárítani az adót a fogyasztókra, mert ezt a hatóságok meg fogják akadályozni. Az előterjesztők Rogán szerint kalkuláltak azzal is, hogy a válságadó csökkenti a társaságiadó-alapot.
308 igen szavazattal, 41 ellenében, egy tartózkodással elfogadta a parlament az előterjesztők által is támogatott, a költségvetési bizottság által benyújtott módosító indítványokat. A többi, ellenzéki módosító indítványt a parlamenti többség leszavazta.
A parlament 294 igen, 44 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta. A kormánypárti képviselők tapssal reagáltak. Az országgyűlés kérte a köztársasági elnöktől a jogszabály sürgős kihirdetését is. Nemmel az MSZP-sek szavaztak, illetve egy fideszes képviselő, Varga István. Megszavazta a különadót az MSZP-ből kivált Szili Katalin és Jávor Benedek LMP-s képviselő is. Az LMP többi tagja tartózkodott, a jobbikosok megszavazták a törvényt.