Negyvenegy lőszer volt elfogásakor a pécsi lövöldözőnél - tárgyalás percről percre
2010. december 15. 08:46
Szerdán a bíróság előtt megszólalhat a több mint egy éve hallgató G. Ákos, aki tavaly novemberben egy embert megölt, hármat pedig súlyosan megsebesített a pécsi egyetemen. A bíróság három napon keresztül tárgyalja a Magyarországon páratlan lövöldözés ügyét, a vádlotton és a sértetteken kívül 55 tanút és hat szakértőt hallgatnak meg, de ítélethirdetés várhatóan csak tavasszal lesz az ügyben. Az ügy előzményeiről itt olvashat.
Még nem engedtek be senkit a tárgyalóterembe, ahol a kommandósok és a büntetés-végrehajtás dolgozói rendezgetik a székeket. A vádlottat állítólag egy hátsó ajtón fogják bevinni. A sajtón kívül alig vannak érdeklődők.
A 8 óra 40 percre kiírt tárgyalásra kis késéssel szólították a megidézetteket. G. Ákos vádlott fekete öltönyben, kézbilincsben, két maszkos rendőr és három büntetésvégrehajtási őr kíséretében érkezett meg a terembe. A bíró kérdésére azt mondta, nem járul hozzá, hogy képek készüljenek róla.
A vádirat ismertetésével kezdődött el a tárgyalás. Az ügyész szerint G. Ákos visszahúzódó ember, aki hosszabb ideje járt idegorvoshoz, utoljára nem sokkal a gyilkosság előtt, 2009. november 20-án írtak fel neki kedélyjavító gyógyszert. A vádirat szerint a vádlott az egyetemen sem tudott jó kapcsolatot kialakítani a csoporttársaival. Három fiút említ az ügyész, akik, ahogy másokkal, G. Ákossal is gyakran viccelődtek, a vádirat szerint G. Ákos ezt nem tudta feldolgozni. Csoporttársainak többször tett fenyegető kijelentéseket.
A vádirat szerint G. Ákos közvetlenül a gyilkosság előtt külföldi tömeggyilkosságokról, ámokfutásokról, fegyverekről szóló oldalakat látogatott az interneten, és a gyilkosság előtt törölte magát az Iwiwről is.
A vádirat szerint a gyilkosság után G. Ákos a pécsi klinikára menekült, ahol a hetedik emeleten szólt, hogy telefonálni szeretne, majd értesítette a rendőrséget, bejelentette, hogy ő követte el a gyilkosságot, elmondta a nevét és hogy hol találják meg.
A vádirat szerint a gyilkosság idején G. Ákos sem alkohol, sem drog, sem gyógyszerek hatása alatt nem állt. Ugyanakkor személyiségzavaros, ami enyhe fokban korlátozta, hogy felismerje tettei súlyát.
A vádirat meghallgatása után a bíró G. Ákost kérdezte, aki azt mondta, nem kíván vallomást tenni az ügyben. Előtte a bíró arról rendelkezett, hogy lazítsák meg a kezén a bilincset, hogy tudjon jegyzetelni.
G. Ákos írásban benyújtott vallomását olvassa fel a bíró. Ebben G. Ákos azt írja, egészségi helyzete miatt nem akar vallomást tenni, most is négyféle gyógyszert szed. Azt írja, a lövöldözés napján azért vitt magával fegyvert, mert az egyetemi gyakorlat után lőni akart menni. Azt írta, nem emlékezik arra, hogy mi történt az egyetemen, csak annyira, hogy rosszul lett, ezért kiment a vécére. Azt írja, látta, ahogy az egyik fiú (a halálos áldozat) elterül.
G. Ákos vallomása szerint a klinikára azért ment, mert vécét keresett, valahol át akarta gondolni, mi történt. Hallotta a szirénázást, nála volt a fegyver, ezért arra gondolt, hogy ő követhetett el valamit, ezért hívta a rendőröket. Szerinte csak a rendőrségen értesült arról, hogy valójában mi történt.
Rövid vallomása végén G. Ákos bocsánatot kért mindenkitől azért, amit tett, bár tudja, hogy ezt nem lehet megbocsájtani. A vallomás felolvasása után a bíró kérdésére megerősítette, hogy ezen kívül nem akar semmit mondani.
A vádlott szenvtelenül ül a tárgyaláson, érzelmeket nem lehet leolvasni az arcáról, de a bíró kérdéseire halkan válaszolt, úgy tűnt, meg van szeppenve.
Elsőként azt a fiút hallgatja meg a bíróság, aki életveszélyesen megsérült a támadásban. A fiú G. Ákos csoporttársa volt, és a lövöldözében elhunyt fiú barátja. A bíró kérdésére azt mondta, gyakran poénkodtak, többször G. Ákossal is, de szerinte ezek a tréfák nem mentek túl azon, amit egymás között megengedtek maguknak.
A meglőtt fiút a bíró részletesen kikérdezte arról, milyen az a terem, ahol gyakorlatuk volt a gyilkosság előtt. A vallomás alatt G. Ákos bal kézzel sűrűn jegyzetel egy A4-es fehér papírlapra.
Hiába vannak mikrofonok a teremben, a meglőtt csoporttárs nagyon halkan válaszol a bíró kérdéseire, a terem harmadik sorában nehezen hallani, hogy mit mond. A bíró részletesen kikérdezte a lövödöldözés körülményeiről. Azt mondta, előbb egy durranást hallott, többen kifutottak a teremből, mások az asztal alá bújtak. Őt a lábán érte lövés, és a földre került, ezek után látta meg G. Ákost kezében a fegyverrel. Azt mondta, G. Ákos a szemébe nézett fegyverrel a kezében.
A sértett fiú azt mondja, hogy amikor megjelent G. Ákos a teremben fegyverrel, az egyik csoporttársuk szólt neki, hogy "Ne, Ákos, beszéljük meg". G. Ákos ezek után az ő szemébe nézett, és ráfogta a két kézzel tartott fegyvert, így azt már látta, amikor másodszor rálőtt. Ez a szerinte "mindenképpen célzott" lövés az alhasán érte. G. Ákos ezek után nagyon rövid időn belül elhagyta a termet. A fiú összesen körülbelül tíz lövést hallott.
G. Ákos eddig csak előre nézett, az előtte álló sértett hátát, a bírót, illetve az ölében fekvő papírt nézte, jegyzetelt. Miközben a bíró a sértett fiú cipőjéről és övéről készült fényképeket mutatja, körbenézett a teremben. Az újságírókon kívül kevés, alig tíz érdeklődő ül a teremben.
A bíró felolvasta a fiú sérüléseivel kapcsolatos orvosi szakvéleényt. A sértett azt mondta, már nem kezelik a sérüléseit, és pszichológushoz sem jár.
A bíró újra arról kérdezi a sértettet, milyen viszonyban voltak G. Ákossal az egyetemen. Megkérdezte tőle, előfordult-e, hogy padhoz kötötték a táskáját. A fiú ezt elismerte, egy korábbi vallomása szerint ezt akkor még Ákos is jó viccnek tartotta, nevetett rajta.
A vádiratban is szerepelt, és a sértett is azt mondja, hogy előfordult, hogy G. Ákos a viccekre azzal válaszolt, hogy "Mindenkin fog a golyó". A fiú azt mondja, ő nem tudott arról, hogy G. Ákosnak van fegyvere és lőegyletbe jár.
A bíró megkérdezte a vádlottól, hogy akarja-e kommentálni az első sértett vallomását, de azt mondta, nem akar sem kérdezni, sem kommentálni.
A bíróság a második sértettet szólította a terembe. A lövöldözés idején 36 éves férfi azt a laborgyakorlatot vezette a csoportnak, amelyen G. Ákos lövöldözni kezdett.
A bíró nagyon részletesen elkérdezte a laborgyakorlat vezetőjétől is, hogy hogyan néz ki az a terem, ahol a lövöldözés történt, hogyan jutnak be a diákok. A hosszas kérdezgetés végén G. Ákos ásítani kezdett.
A laborvezető szerint miután délben elkezdődött a gyakorlat, észrevette, hogy Ákos nincs a teremben, azt gondolta, kiment mosdóba. Később újra ez történt. Nem sokkal később nagy csattanást hallott, kiment a teremből, és a folyosón meglátta G. Ákost, aki fegyverrel a kezében állt. A laborvezető azt mondja, ezek után szaladni kezdett, majd ütést érzett.
A laborgyakorlat vezetőjét a combján és ágyékán lőtte meg G. Ákos, menekülés közben. A férfit ezt nem akadályozta meg, hogy tovább meneküljön, nem emlékszik arra, hogy ezek után hallott-e még lövéseket. A sérüléseiből azóta felépült. Az orvosszakértő szerint nem közelről lőtték meg, két sérülése egy golyótól is származhatott. Az orvosszakértő szerint a laboráns sérülései maradandóak.
A laboráns szerint G. Ákos sokat hiányzott, ezért a csoporttársaitól megkérdezte, tudnak-e róla. A csoporttársai azt mondták, nem tudnak róla, nem szoktak vele beszélgetni, mert "furcsa". A laboráns szerint a halálos áldozat temetésén a csoport egyik tagja azt mondta neki, hogy a lövöldözés előtt volt egy kis szóválták, pontosabban G. Ákos zörgött, mire az egyik lány rátette a kezét a kezére, és szólt neki, hogy "Ákos, ne zörögj".
A laboráns kikérdezése után a bíró a terembe szólította a lövöldözés harmadik sérültjét. Az 55 éves nő a bal válla alatt mankóval érkezett meg a terembe.
A nő azt mondja, épp tiszta ruhákat készített elő a professzoroknak, amikor nagy zajt hallott. Kilépett a folyosóra, ahol a tőle 3-4 méterre lévő üvegajtó mögött meglátta G. Ákost. "Halál nyugodtan kimért és becélzott" - mondta a nő. Ákos az üvegfalon keresztül lőtte meg, a combján találta el. Azóta 67 százalékos rokkantságot állapítottak meg nála, máig pszichiátriai kezelésre jár.
G. Ákos egyik sértettől sem kérdezett semmit. A bíró a helyszínelési jegyzőkönyvet olvassa fel.
A helyszínelésnél megtalálták G. Ákos hátizsákját, amiben gyakorlati füzete és az igazolványai mellett ott volt a fegyvertartási engedélye és egy üres lőszertartó, ami 50 darab lőszernek való.
Amikor a rendőrség a klinikán elfogta a lövöldözőt, pisztolya egy asztalon volt, mellette két töltött tár és lőszerek. Még negyvenegy tölténye volt.
A vádlott ügyvédje helyszíni szemlét és bizonyítási kísérletet indítványozott. Szerinte erre azért van szükség, hogy kiderüljön, pontosan ki hol állt, látták-e a sérültek a tettest, és célzott-e a lövöldöző.
A bíró a halottszemle és a boncolás jegyzőkönyveit olvassa fel. G. Ákos rezzenéstelen arccal, de szemét folyton hosszan lehunyva hallgatja. A szakértői vélemény szerint a halálos áldozatot két lövés érte, amelyek olyan súlyosan sértették több belső szervét, így például a tüdőt és a mellkasi főeret, hogy életét a gyors orvosi segítség sem tudta volna megmenteni.
A lövöldözés után készült elmeorvosi vélemény szerint G. Ákos a lövöldözés előtt utoljára 7-10 nappal korábban szedhetett antidepresszánst. A szakértő személyiségzavart állapított meg nála, paranoid skizofrénia lehetőségét vetette fel a véleményében. A vádlott ügyvédje kérte a bírót, hogy ezt a szakvéleményt vegyék figyelembe, ne azt, amely hónapokkal az eset után készült. A közvetlenül lövöldözés utáni szakvéleményt elkészítő orvos szakértő időközben elhunyt, őt már nem lehet meghallgatni a bíróságon.