Igazságosság vagy a jogállam paródiája - nyugdíjvita a parlamentben
2011. május 17. 09:40
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Igazságosság vagy a jogállam paródiája - nyugdíjvita a parlamentben
Megkezdte a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatát lehetővé alkotmánymódosítás vitáját a parlament. A kormánypárti felszólalók szerint a javaslat csak a rendvédelmi dolgozókra vonatkozik, az ellenzék azonban több százezer ember megélhetését és a jogállamot látja veszélyben. A javaslatot két részletben, összesen tízórás időkeretben tárgyalja az országgyűlés, a folytatás kedd este várható.
Cikkünk folyamatosan frissül65 bejegyzés
Tízórás időkeret alkotmánymódosításnak
Kedden tárgyalja a parlament összesen tízórás időkeretben Lázár János és Balsai István fideszes képviselők alkotmánymódosító javaslatát, amelyet pénteken terjesztettek az országgyűlés elé. Ez rögzítené, hogy nyugdíjat az kaphat, aki elérte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt.
A módosítás szerint "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető, és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető".
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn pontosította a javaslatot, és azt mondta, hogy az elmúlt években az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonult 57 év alatti rendőrökre, tűzoltókra, vám- és pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatára lehetőséget adó alkotmánymódosítás. Ez évi 50 milliárd forintos megtakarítással járna a költségvetésnek Lázár szerint.
Hétfőn sztrájkbizottságot hoztak létre a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek, és a tervezetet "hadüzenetként" értékelték. A javaslat Fideszen belüli fogadtatásáról bővebben itt olvashat.
Az országgyűlés kedden tárgyalhat arról a tervezett büntetőtörvénykönyv-kiegészítésről, amely bevezetné a költségvetési csalást és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélést. A kormány javaslata ezt azzal indokolja, hogy erre a táppénzcsalások és a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések csökkentése miatt van szükség. Az előbbiért akár két év börtön is járhatna.
A globalizáció vesztese Magyarország egy LMP-s képviselő szerint
"Lassan egy év telt el az óta, hogy a második Orbán-kormány hivatalba lépett, és az ez idő alatti verbális háború Brüsszellel azonban eddig kevés eredményt hozott" - kezdte napirend előtti felszólalását Scheiring Gábor LMP-s képviselő. Azt mondta, elismeri, hogy a magyar gazdaság kényszerpályán mozog, de jó ötletnek tartaná a tranzakciós adó bevezetését, amely a pénzügyi spekulációk ellen is hatékony lenne. Scheiring szerint Járai Zsigmond mellett a "szakma krémjét jelentő közel ezer közgazdász is támogatja" az adót. Scheiring szerint Magyarország a pénzügyi globalizáció egyik vesztese.
Mérlegelik a pénzügyi szektor megadóztatását egy államtitkár szerint
A kormány nevében Czomba Sándor reagált Scheiring felvetésére. A foglalkoztatási államtitkár szerint a pénzügyi szektor megadóztatásának esetleges bevezetése előtt komoly tanulmányokra van szükség. Szerinte ezek készülőben vannak, és hamarosan dönthet róluk az Európai Unió.
"Földvédelmi razziába" kezd a Jobbik
"Haza, árulás, hazaárulás" - címmel olvasta fel napirend előtti felszólalását Magyar Zoltán jobbikos képviselő. Magyar a magyar föld védelmének a fontosságáról beszélt felszólalásában, és azt mondta, hogy földvédelmi razziát kezd a Jobbik. Azt mondta, ez először Vas megyében történt meg, ahol szerinte kevés föld maradt már magyar kézen, mert a külföldiek jogi kiskapukat kihasználva vesznek magyar földeket. Szerinte a külföldi gazdák kizsákmányolják a földeket.
"Elképesztő" a földspekuláció a kormány szerint
Megköszönte jobbikos képviselőtársának Ángyán József államtitkár, hogy felhívta a figyelmet a magyar földek kiárusítására. Szerinte a térségben elképesztő a földárakkal kapcsolatos spekuláció. Ángyán azt mondta, hogy a kormány feladata az lesz, hogy megakadályozza a földspekulációk folytatódását.
Tetszenek a fiktív katasztrófák fideszes képviselőknek
A természeti, ipari katasztrófák bekövetkezésekor hatékonyabban kell felhívni a lakosság figyelmét Kocsis Máté fideszes képviselő szerint, aki úgy véli, jó ötlet, hogy emiatt a közmédiumokban fiktív katasztrófákkal tesztelik a lakosságot. Tállai András önkormányzati államtitkár szerint több ilyen próbaakcióra is lehet majd számítani a közeljövőben.
A világörökség védelméről vitáznak
A napirend előtti felszólalások után a világörökségről szóló törvényjavaslatról vitázik a meglehetősen foghíjas parlament. Az első felszólaló Hiller István MSZP-s képviselő volt, aki szerint már az előző kormány is foglalkozott ennek a törvénynek a kidolgozásával, amely szerinte nagyban hasonlít a jelenlegi tervezethez.
Fideszes képviselő dicsért MSZP-st
Széles körű konszenzus támogatja a világörökségről szóló törvényt L. Simon László fideszes képviselő szerint, aki dicsérte Hiller István törvényjavaslattal kapcsolatos munkáját. L. Simon felsorolta a Magyarország világörökségi helyszíneit, és Budapestet Európa egyik legszebb városának nevezte.
Olaszország lehet a példa egy jobbikos képviselő szerint
Olaszország lehet a példa Hegedűs Lórántné jobbikos képviselő szerint, mert ott szinte minden évben világörökségi védelmet kap egy hely. A képviselő azt mondta, minél több magyarországi helyszínnél kellene elérni, hogy a világörökség része legyen.
Pálffynak is tetszett Hiller munkája
"A kulturális örökségvédelem terén olyan munkát végzett Hiller István, amelyet itt meg kell köszönnünk" - jelentette ki a következő felszólaló, Pálffy István KDNP-s képviselő, utalva arra, hogy Hiller minisztersége alatt indult el a tervezet kidolgozása. Pálffy azt mondta, reméli, hogy az MSZP is támogatni fogja a javaslatot.
"Nem számmisztika" a világörökségi védelem az LMP-s Jávor szerint
A világörökségi törvény fontosságáról beszélt Jávor Benedek, az LMP parlamenti képviselője. Szerinte fontos, hogy a világörökségi helyszínek közelében különösen figyeljenek a környezet védelmére. Jávor a törvénytervezet több pozitívumát felsorolta, de szerinte számos hiányossága is van. A törvény létrehozását "reális szándéknak" nevezte a politikus. Jávor bízik abban, hogy még több világörökségi helyszín lesz, de szerinte ez nem "számmisztika", világörökségi védelem nélkül is lehetnek ugyanannyira fontosak bizonyos tájak Magyarország számára.
Külföldön is a világörökség részeit keresi egy fideszes képviselő
"Amikor külföldre utazunk, akkor mi magunk is azokat a helyszíneket keressük fel, amelyek a világörökség részei" - mondott egy érvet Németh Zoltán fideszes képviselő, hogy szerinte miért fontos az, hogy minél több világörökségi helyszínünk legyen. Szerinte a nyolc magyarországi világörökség vonzza a turistákat.
Szekeres Imre a parlamentben - kép
Magyar tájakat magasztalnak a képviselők
A vezérszónokok után több párt képviselője is felszólalt, többek között Pál Béla MSZP-s, Hörcsik Richárd fideszes és Bödecs Barna jobbikos képviselő, akik részletekbe menően dicsérték a magyarországi világörökségi helyszíneket, többen perceken át beszéltek a helyszínek nagyszerűségéről.
Serengeti és Hortobágy
Serengeti, Buffalo Nemzeti Park, Hortobágy - egy példa abból a felsorolásból, amelyet Ivanics Ferenc fideszes képviselő mondott el felszólalása elején, amikor magyar világörökségi helyszíneket sorolt fel külföldi példák mellett. Ivanics szerint fontos, hogy folyamatosan fejlesszék ezeket a magyarországi helyszíneket.
Nagyobb hangsúly kell Budapestre egy ajkai fideszes képviselő szerint
Fontos, hogy a következő nemzedéknek is fontosak legyenek azok az értékek, amelyeket elődeink létrehoztak - jelentette ki Ékes József fideszes képviselő felszólalásában az állítása szerint öt éve készülő törvényről. Az ajkai képviselő azt mondta, sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni Budapestre, és azokra az "építészeti csodákra", amelyek szerinte pusztulóban vannak.
A 400 millió több mint a semmi
Demeter Ervin fideszes képviselő elismeri, hogy nem túl sok a 400 millió forint, amelyet a törvény végrehajtására szánnak, de pontosan 400 millióval több, mint a semmi, és lehetővé teszi a munka megindítását. Demeter épp ezért mindenkinek elfogadásra javasolja a törvényt.
Feladatot kaptunk az UNESCO-tól
A fideszes Hoppál Péter szerint a világörökségi listára kerülés komoly védelmet jelent. Az ország felelőssége, hogy megőrizze az értékeket a jövő nemzedékek számára, a képviselő szerint erre kaptunk feladatot az UNESCO-tól. Hoppál szerint a törvényjavaslat kormányok feletti, hiszen még Hiller István minisztersége idején kezdték kidolgozni, és az akkor meghatározott alappillérei meg is maradtak. Hoppál szerint bizakodásra ad okot, hogy a nyolc jelenlegi világörökségi helyszín mellett tíz magyarországi jelölt is van.
Vitatott beruházásokról beszél a parlament korelnöke
A fideszes Horváth János, a parlament korelnöke lesz valószínűleg az utolsó felszólaló a világörökségi tövényhez, úgy is mint a Budapest Világöröksége Alapítvány elnöke. Szerinte valóban törvényi szabályozásra szorul a budapesti világörökség, ennek bizonyítékaként egy sor vitatott beruházást sorolt fel, a rózsadombi SZOT-szállótól az alsórakpart tervezett kiszélesítéséig.
Halász János reagál a vitára
Halász János államtitkár ritka pillanatnak nevezte, hogy széles egyetértés övez egy törvényjavaslatot, és mindeni egyetért a tervezet céljával. Halász szerint tanulmányozni fogják a módosító javaslatokat, ezeket ígérete szerint megfontolják. Azt az államtitkár is elismeri, hogy a 400 milliós forrás nem elegendő a világörökségi helyszínek nagy rekonstrukciójára, de nem is ez a célja, hanem, hogy elinduljon a tervezés. Egyéb forrásokat majd a következő évek költségvetései biztosítanak, illetve ösztönzik a kezelőket, hogy uniós pénzeket vagy magántőkét vonjanak be.
Kezdődik az alkotmánymódosítás vitája
Az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a világörökségi törvény általános vitáját, következik az alkotmánymódosítás, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény együttes vitája. Az első körben az előterjesztő, a bizottsági előadók és a vezérszónokok szólalnak fel, a képviselők a keddi ülésnap végén kapnak lehetőséget.
Balsai beszél a beterjesztők nevében
Az előterjesztők nevében Balsai István fideszes képviselő beszél. Balsai szerint az elmúlt napokban csak a nyugdíjakról volt szó a médiában, de ő mégis tartaná magát a beterjesztett javaslatok sorrendjéhez. Az első szakasz annak érdekében módosítaná a jelenleg még hatályos törvényt, hogy a kétharmados többséget igénylő törvények felsorolásába bekerüljenek az új alaptörvényben sarkalatos törvényként meghatározott témakörök.
Az Alkotmánybíróság kibővítéséről beszél Balsai
Az Alkotmánybíróság létszámát az új alaptörvény 11-ről 15 főre emeli - emlékeztetett Balsai, hozzátéve, hogy most is üres egy poszt a testületben. Az alkotmánymódosítás, illetve az Ab-törvény módosítása szerint ez a rendelkezés már szeptember 1-jén hatályba lépne. Ez azt jelenti, hogy már idén nyáron öt új alkotmánybírót kell megválasztani. Ugyancsak előrehozzák azt a szabályt, hogy az elnököt nem az alkotmánybírák, hanem az országgyűlés választja. Balsai arra emlékeztet, hogy az első Ab még az 1990-es választások előtt öt tagból állt, majd az új országgyűlés választott öt másik tagot, és az Ab ezután saját tagjai közül választhatott elnököt. A hároméves, rotációs elnökválasztás Balsai szerint nem teszi lehetővé az Ab stabil irányítását, ezért tartják szükségesnek, hogy az országgyűlés válasszon elnököt, aki addig maradhat hivatalában, amíg alkotmánybírói megbízatása tart.
A bányászokra nem, csak a rendőrökre vonatkozik
A legnagyobb vitát kiváltó, a nyugdíjakról szóló alkotmánymódosítást ismerteti Balsai, aki külön kiemelte, hogy törvény a korhatárt be nem töltött embereknek is megállapíthat nyugdíjat. A másik, a nyugdíjak csökkentésére vagy megszüntetésére vonatkozó fordulatról Balsai azt mondta: az feltételes módban fogalmaz, és csak lehetőséget ad arra, hogy a kormány újraszabályozza a rendvédelmi dolgozók nyugdíját, és munkát adjon azoknak, akik erre képesek lennének. Balsai szerint ez nem vonatkozik a bányászokra, a vegyipari dolgozókra vagy éppen a művészekre, akik szintén jogosultak nyugdíjkedvezményre.
A rokkantnyugdíjasok is sorra kerülnek
Nem titok, szándék van arra, hogy felülvizsgálják a több százezer rokkantnyugdíjas helyzetét, és ha lehetséges, visszavezessék őket a munkaerőpiacra - mondta Balsai, aki szerint ezen túl nincs olyan szándék, hogy bárkitől szerzett jogot elvegyenek. "Nem elvenni, hanem adni kívánunk" - mondta a képviselő, aki szerint sok egészséges, fiatal emberrel szeretnék erősíteni a közszolgálatot.
A kormány támogatja a javaslatot
A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár szólal fel. Rétvári szerint az Alktománybíróság létszámának bővítése azért lesz jó, mert segítheti az ügyhátralék ledolgozását, január 1-től pedig konkrét bírósági ítéleteket is felülvizsgálhatnak, amihez gyakorlott jogászokra van szükség.
Rétvári: A nyugdíjasok nincsenek veszélyben
Rétvári szerint nincsenek semmiféle veszélyben azok, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, vagy öt évvel az előtt vannak (legalább 57 évesek). Azoknak sem kell semmitől tartaniuk, akik valóban munkaképtelenek. Az államtikár szerint a választási kampányban minden párt egyetértett azzal, hogy szociális segélyek helyett munkát kell adni az embereknek, most viszont pálfordulás történt, és mindenki támadja az elképzelést. Magyarországon jelenleg az államtitkár szerint az emberek 20 százaléka 50 éves kora előtt nyugdíjba megy, 80 százalék pedig a 62 éves korhatár előtt.
Összesen 28 267 rendvédelmi nyugdíjast érint a javaslat
Nem szabad összemosni a munkajövedelmeket, a szociális ellátásokat és a nyugdíjat - mondta Rétvári, aki szerint az alkotmánymódosításnak két fő haszna lenne: 28 267 olyan, 57 évesnél fiatalabb nyugdíjas van, aki rendvédelmi szervtől vonult vissza, ők átlagosan 179 ezer forint nyugdíjat kapnak. Az államtitkár szerint az előző kormány alatt arra ösztönözték az embereket, hogy menjenek nyugdíjba, hiszen a nyugdíjuk magasabb is lehetett, mint a nettó fizetésük. Rétvári úgy számol, hogy a következő években 20 ezer embert tudnak majd rendvédelmi feladatokra mozgósítani. Ez ígérete szerint nem jelent majd életszínvonal-csökkenést, és nem érinti majd a valóban munkaképteleneket.
"Fontos szempont a társadalmi igazságosság"
A másik fontos szempont a társadalmi igazságosság - mondta Rétvári, aki szerint a szolgálati nyugdíjba vonult rendvédelmi dolgozók sok esetben dolgoznak a nyugdíj mellett. A javaslat az államtitkár szerint a nyugdíjasok érdekeit is szolgálja, hiszen a jelenlegi nyugdíjasok ellátása nagyobb biztonságban lesz.
A szociális bizottság támogatja a javaslatot
A fideszes Iván László ismerteti a szociáis bizottság többségi véleményét, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy felolvas a javaslat indoklásából. Iván szerint a javaslat nem azt célozza meg, hogy elvegye a szociális ellátásokat, hanem csak átstrukturálásra ad lehetőséget, hogy minél többen dolgozzanak, és ne három és fél millió ember tartsa el az országot.
Hatszázezer érintettel számol Sneider Tamás
A szociális bizottság kisebbségi véleményét ismertető Sneider Tamás jobbikos képviselő szerint a II. világháború utáni kommunista diktatúra bevezetése úta nem fordult elő, hogy emberektől megvonják a nyugdíjat. Sneider szerint a javaslat a kormány állításával szemben több mint 600 ezer embert érint, köztük például 22 ezer özvegyi járulékot kapó személyt is.
"Mint a három kismalac a farkassal szemben"
A bizottság kisebbségi véleményét ismerteti az LMP-s Vágó Gábor is, aki laptopját felemelve mutatja a Fidesz egyik szórólapját, amelyben Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnök azt ígérte, hogy garantálják a nyugdíjakat. "Úgy érzem magam, mint a három kismalac a farkassal szemben a mesében: először a kisujjamat engedd be, aztán a lábamat, végük hamm, bekaplak" - mondta Vágó, aki szerint tarthatatlan, hogy folyamatosan toldozzák-foltozzák a nyugdíjrendszert. Mit fog csinálni az a rendőr, aki a következő tűzoltótüntetésen védi a Parlamentet? - kérdezte Vágó.
Az MSZP-t támadja a Fidesz vezérszónoka
Állítása szerint csak a javaslat Alkotmánybíróságra vonatkozó részéről kívánt beszélni Varga István a Fidesz első vezérszónoka, aki aztán mégis a szocialistákat kezdte támadni, amiért folyamatosan tiltakoznak a kormánypártok javaslatai ellen. Az MSZP képviselői bekiabálásokkal reagáltak, az elnöklő Balczó Zoltán figyelmeztette őket. Varga folytatásként a Népszabadságból idéz, amely azt írta, a politika hibája, hogy Wolf Kati rosszul szerepelt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
Varga kalapot emel a Sólyom-féle Ab előtt
Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos módosításban semmiféle politikai szándék nincs - jelentette ki Varga István, aki szerint hamis az az állítás, hogy az új alaptörvény korlátozza az Ab jogkörét. A képviselő szerint kialakult egy új jogorvoslati fórum azzal, hogy az Ab konkrét bírói ítéletek ügyében is eljárhat. "A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság előtt mindenki megemeli a kalapját" - mondta Varga, de hozzátette, hogy az új alaptörvénnyel új időszámítás kezdődött.
Ledolgozhatja az ügyhátralékot az Ab
Felvetődik természetesen, hogy mire lesz jó a 15 fős Alkotmánybíróság - mondta Varga, aki szerint a bővítés lehetővé teszi, hogy a testület ne mindig teljes ülést tartson, hanem kisebb ügyekben hármas tanácsokban járjon el, feldolgozva így az ügyhátralékot. A képviselő szerint a pártkatonákra vonatkozó megjegyzések hamisak, korábban sem a pártpolitikai szempontok szerint választották a bírókat.
Magasabb foglalkoztatást akar a Fidesz
A fideszes Talabér Márta szerint Magyarország nem lehet versenyképes úgy, hogy Máltát leszámítva nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatás az EU-ban. Az alkotmánymódosítás lényege a képviselő szerint az, hogy az 57 évesnél fiatalabb rendvédelmi nyugdíjasoknak vissza kell térniük a munkaerőpiacra. Ugyancsak hivatkozik a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatára, de Talabér szerint ez csak azokat fenyegeti, akik jogtalanul kaptak ilyen ellátást.
A nyugdíj mint jövedelemkiegészítés
Talabér Márta szerint felsorolni is nehéz, Magyarországon hányféle jogcímen lehet korhatár előtt nyugdíjba vonulni, és ezeknek a embereknek egy jelentős része dolgozhat is a nyugdíj mellett. Ezekben az esetekben a nyugdíj nem más, mint jövedelemkiegészítés - mondta a képviselő, aki szerint a korkedvezményes nyugdíjat nem szabad összekeverni a szolgálati nyugdíjakkal. A hivatásos szolgálatban állók esetében külön szabály van a jogállási törvényben, hogy 25 év szolgálat után nyugdíjba mehet. Ez nem nyugdíjkedvezmény, korábban gyakran átszervezéseknél és leépítéseknél is ezt használták.
A nyugdíjkasszát egyensúlyba kell hozni
A tapasztalatok szerint a korhatár előtt visszavonulók nem léptek ki a munkerőpiacról, hanem tovább dolgoztak - mondta Talabér, aki szerint a jelenlegi rendszer hibája az is, hogy kényszerből olyanok is igénybe vették, akik így akár 30 százalékkal kevesebb nyugdíjat kaptak. A képviselő szerint a nyugdíjkasszát egyensúlyba kell hozni, az arra képeseket pedig vissza kell vezetni a munkaerőpiacra.
Tóbiás: A kormány szembeállítja egymással a társadalmi csoportokat
Kinek akar megfelelni a Fidesz? - kérdezte Tóbiás József, az MSZP első vezérszónoka, aki szerint a kormánypártok azért akarják elvenni a garanciákat, mert képtelenek épkézláb gazdaságpolitikát kidolgozni. A képviselő szerint a konvergenciaprogramból is látszik, hogy a kormánypártok kiválasztották a legelesettebbeket és a rossz érdekérvényesítési képességű embereket, akiket a gazdasági fejlődés gátjainak kiáltottak ki. Tóbiás szerint a Fidesz folyamatosan arra törekszik, hogy szembeállítsa egymással a különböző társadalmi csoportokat, a nyugdíjasokat a magán-nyugdíjpénztári tagokkal, a munkavállalókat a munkanélküliekkel.
"Ki akarják lökni őket a nincstelenségbe?"
Ne szeressenek bele a saját tévedéseikbe! - szólította fel a kormánypártokat Tóbiás, aki arra emlékeztetett, hogy a belügyminiszter péntek délelőtt még a rendvédelmi szakszervezetekkel tárgyalt, délután pedig benyújtották az alkotmánymódosítást, amellyel el akarják venni a nyugdíjukat. A képviselő szerint az sem igaz, hogy a javaslat csak a rendvédelmiekre vonatkozik, hiszen a szövegben nem ez van benne. Vonatkozik viszont a rokkantnyugdíjasokra. "Mit akarnak tenni velük? Ki akarják lökni őket a nincstelenségbe?" - kérdezte Tóbiás, aki szerint a kormánypártok célja, hogy még az idén elvegye azok nyugdíját, akik nem szimpatikusak nekik.
Babák Mihályt figyelmezteti az elnök
Az elnöklő Balczó Zoltán a fideszes Babák Mihály képviselőt figyelmeztette, amiért folyamatosan bekiabált Tóbiás beszéde közben.
Schmittet, Orbánt és Selmeczyt hiányolja az MSZP
Most három embernek legalább itt kellene lennie: Schmitt Pálnak, Orbán Viktornak és Selmeczy Gabriellának - mondta Lamperth Mónika, az MSZP második vezérszónoka, emlékeztetve, hogy Schmitt és Orbán a kampányban ígérte a nyugdíjak megvédését, Selmeczy pedig kormánybiztosként ezzel indokolta a magánnyugdíjpénztárak felszámolását.
Orbán és a gyilkos galóca
Lamperth szerint az alkotmánymódosítás szerzett jogot sért, az állam lehetőségeit növeli az emberek jogainak rovására. A képviselő szerint az nem garancia, hogy Balsai azt mondja, csak szűkebb körre akarják használni az új alkotmányos eszközt. "Akkor miért nem azt írják le?" - kérdezte Lamperth, aki elkezdene aggódni, ha Orbán Viktor az után hívná vacsorára, hogy előző nap gyilkos galócát szedett az erdőben.
A tűzoltókat tették meg bűnbaknak
A tűzoltók esküt tettek arra, hogy életük árán is megvédik az embereket - mondta Lamperth, aki szerint épp ezért nem érdemlik meg, hogy a kormánypártok cinikus és pökhendi módon kijelöljék őket bűnbaknak. A képviselő kifogásolta azt is, hogy hétfőn az alkotmányügyi bizottságban még meghallgatni sem voltak hajlandók az ellenzéket, ami még a KDNP számára is sok volt, ők is kivonultak.
"Magyarország a jogállam paródiájává válik"
Orbán Viktor kormányzásának következtében Magyarország lassan a jogállam paródiájává válik, ahol magát az alkotmányt használják eszközként a korábban megszerzett juttatások visszavételéhez - mondta Harangozó Tamás, az MSZP harmadik vezérszónoka, aki szerint a Fidesz puszta koloncnak tekinti a szegényeket, rokkantakat és nyugdíjasokat. Harangozó szerint valószínűleg nem véletlen, hogy a javaslata egyik benyújtója Lázár János, aki már megfogalmazta véleményét a szegényekről.
Nyugdíjas rendőrök mint közmunkások?
Igen, felvállaljuk, hogy a szocialista kormányok a hivatásosok megalázása helyett a nyugdíjba engedésüket választotta - mondta Harangozó, aki szerint korábban a Fidesz sem kérdőjelezte meg a szolgálati nyugdíjat, sőt Pintér Sándor belügyminiszter ma is felveszi a nyugdíját. A képviselő arról érdeklődött, hogyan gondolják megvalósítani a rendvédelmi nyugdíjasok visszatérését a munkaerőpiacra. Nyugdíjas katonák és rendőrök fogják felügyelni a közmunkásokat? - kérdezte a képviselő, aki arra is kíváncsi, hogy a belügyminiszter pénteken hazudott-e a szakszervezeteknek, vagy maga sem tudott "a Fidesz főállású provokátorának", Lázár Jánosnak a javaslatáról.
Pápai idézettel kezdett a KDNP
II. János Pál pápától származó idézettel kezdte felszólalását Vejkey Imre, a KDNP első vezérszónoka, aki megismételte, hogy az alkotmánymódosítás a társadalmi igazságosság érdekében az 57. évüket be nem töltött nyugdíjas rendőrökre, tűzoltókra, bv-őrökre és katonákra vonatkozik. Vejkey szerint sérti a társadalmi igazságosságot, hogy a rendvédelmi dolgozók 25 év után nyugdíjba vonulhatnak, hiszen nem fizetnek több nyugdíjjárulékot, mint más munkavállalók.
A leszázalékolás iparággá vált
A leszázalékolás Magyarországon iparággá vált - mondta Vejkey, aki emlékeztetett arra, hogy nálunk a munkaképes korban lévők közt kétszer többen jogusultak rokkantnyugdíjra, mint a környező országokban. Őket Vekey szerint lehetőség szerint vissza kell vezetni a munkaerőpiacra.
Egy korábbi betegéről beszél a KDNP-s Nagy Kálmán
Az egyén, a társadalom és az állam közti viszonyról szól a vita Nagy Kálmán, a KDNP második vezérszónoka szerint. Az orvos Nagy egy történettel kezdi felszólalását: egy fiatal betege sikeres csontvelő-átültetés után arról beszélt neki, hogy rokkantnyugdíjba akart menni, azért, hogy a mellett egy kis gazdaságot üzemeltessen. A képviselő állítólag leszólta a gyógyult beteget, hogy ne akarjon visszaélni az állam által nyújtott ellátással.
Lelkileg kiegyensúlyozott öregség
Ma erkölcsileg leértékelődve, egy nem befejezett életpálya után vonulnak vissza a rendvédelmi dolgozók - mondta Nagy Kámán, pedig szerinte lelkileg is kiegyensúlyozottabb öregséget biztosítana egy tisztességesen ledolgozott életpálya után visszavonulni. A képviselő szerint az is probléma volt az elmúlt években, hogy nem szabályozták pontosan a nyugdíjba vonulás egészségügyi követelményeit.
A Jobbik a kormányprogramot védi
A nemzeti ellenzékre hárul a feladat, hogy megpróbáljuk megvédeni a kormányprogramot - mondta a jobbikos Sneider Tamás, aki a szociális biztonságról szóló részt idézte a kormány programjából. Bizonyos szigorítás a képviselő szerint támogatható lenne a rokkantnyugdíjak terén, ha a gazdaság olyan állapotban lenne, hogy lenne esélye az embereknek munkát találni. Sneider ezután azt a részt idézte, ahol a kormány a "szerzett jogok" megvédését ígérte.
Sneider: A Fidesz nem készült fel a kormányzásra
Sneider szerint a Fidesz nem készült fel a kormányzásra, főleg a szociális területen láthatók a hiányosságok. A képviselő szerint a kormánynak ki kellene állnia az emberek elé, és beismerni, hogy nem tud mást tenni, teljesíti az IMF követeléseit. Sneider is úgy látja: nem igaz, hogy csak a rendvédelmi nyugdíjasokra vonatkozik az alkotmánymódosítás, hanem például 380 ezer rokkantnyugdíjasra is.
"Ki fogja önöket a népharagtól megvédeni?"
Ezt a magyar társadalom nem fogja tétlenül nézni! - jelentette ki Sneider, aki szerint a kormánynak hiába van kétharmados többsége, ha nem lesz rendőrsége. "Ki fogja önöket a népharagtól megvédeni?" - kérdezte a képviselő, aki kifogásolta azt is, hogy az elszámoltatás nem halad, a szocialista képviselők ma is ott ülnek a parlamentben.
Sneider: Balsai nem olvasta a Széll Kálmán-tervet
Sneider Tamás szerint a kormány minden megszorításának a hátterében az áll, hogy csökkentették a gazdagok adóját, és a kieső pénzt próbálják behajtani. A jobbikos képviselő szerint Balsai valószínűleg nem olvasta a Széll Kálmán-tervet, hiszen azt mondta, hogy csak a rendvédelmi dolgozókra vonatkozik a szigorítás, míg a tervben az áll, hogy csak az kaphat nyugdíjat, aki betöltötte a korhatárt.
Módosítókkal teszteli a Fideszt a Jobbik
A Jobbik módosító indítványokat terjeszt be annak érdekében, hogy kiderüljön, pontosan hány százezer emberre vonatkozik az alkotmánymódosítás. "Majd meglátjuk, hogyan szavaznak" - mondta Sneider.
A Jobbik nem hisz a kormánynak
Nagyon sok mindent hallottunk már, aminek végül mindig az ellenkezője következett be - mondta jobbikos Bertha Szilvia, aki szerint a kormány nem garantálja, hogy a módosítás valóban csak 28 ezer emberre vonatkozik. A képviselő azt is nehezen tudja elképzelni, hogyan áll majd újra szolgálatba egy 50 éves tűzoltó, illetve ennek költségeit honnan fedezik majd.
"Mintha a bolti lopást a boltok bezárásával akarnák megelőzni"
Az APEH és a VPOP összevonásával a jelenlegi kormány, január 1-től ötszáz pénzügyőrt küldött nyugdíjba - mondta Bertha Szilvia, aki azt kérdezte, hogy ezeket az embereket is vissza akarják-e hívni. A képviselő szerint a visszamenőleges rendelkezés alapjaiban rengeti meg az államba vetett bizalmat, aminek az lesz a vége, hogy senki nem fog adót fizetni. Bertha szerint vannak ugyan visszaélések a rokkantnyugdíjakkal, de az alkotmánymódosítás olyan, mintha a bolti lopást a boltok bezárásával akarnák megelőzni.
"A nemzeti cinizmus rendszerének legújabb produktuma"
"A nemzeti cinizmus rendszerének legújabb produktumával egyszerű dolgunk van, eléggé kilóg a lóláb" - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki szerint nem lenne ördögtől való az Alktománybíróság létszámának emelése, vagy az Ab-elnök közvetlen választása, de ezeket az elemeket nem lehet egyenként szemlélni. Schiffer szerint egyszer már megkurtították az Ab hatáskörét, majd január 1-től 90 százalékkal csökkentik a lehetséges indítványozók számát. A közvetlen elnökválasztás mellett a frakcióvezető szerint akkor lehetne érvelni, ha nő az Ab jogköre, de jelenleg nem erről van szó.
Schiffer: Satuba akarják szorítani az Alkotmánybíróságot
Meglehetősen sovány az a magyarázat, amelyet Balsai adott arra, miért hozzák előre az Ab létszámának bővítését - mondta Schiffer, aki szerint a kormánypártok satuba akarják szorítani a korlátozott jogkörökkel is kellemetlenkedő Alkotmánybíróságot. A frakcióvezető szerint csak abban lehet bízni, hogy az új bírákban is lesz annyi szakmai tisztesség, hogy nem lesznek a Fidesz végrehajtói.
Schiffer: A kormány az IMF programját hajtja végre
A kormány gazdasági szabadságharcról beszél, de közben az IMF programját hajtják végre - jelentte ki Schiffer, aki emlékeztetett arra, hogy a Bokros-csomag idején az Ab kimondta a szerzett jogok védelmét. A frakcióvezető szerint abban nincs vita, hogy felháborító, ha 40 éves rendőrök nyugdíjba vonulnak, de ez az elmúlt 20 év kormányainak bűne, köztük a Fideszé is. Schiffer szerint lehet, hogy most csak 28 ezer embert fenyeget a nyugdíjak visszavétele, de ha nem jön be Matolcsy György politikája, azonnal sorra kerülhetnek mások is.
Csak a munkanélküliek száma nő
A munkaerőpiacra erőszakkal visszaterelt emberek csak a munkanélküliek táborát fogják gyarapítani - mondta Scheiring Gábor, az LMP második vezérszónoka, aki szerint az idei első negyedévben tízezer fővel csökkent a foglalkoztatás, ami már nem az előző, hanem a jelenegi kormány hibája. Az alkotmánymódosítással érintett százezreknek nem lesz már hová menekülni: munkát nem kapnak, a szociális ellátásokat pedig folyamatosan csökkentik.
Scheiring: 600 ezer embert fenyeget az alkotmánymódosítás
Korhatár alatti rokkantnyugdíjat 337 ezer ember kap, korhatár alatti öregségi nyugdíjat pedig 238 ezer ember, tehát összesen több mint 600 ezer embert fenyeget az alkotmánymódosítás - mondta Scheiring, aki szerint legalább százezer rokkantnyugdíjas van, aki még nem érte el a korhatárt, de már elég idős ahhoz, hogy esélytelen legyen a munkaerőpiacon.
Saját javaslatot nyújt be az LMP
Az LMP saját határozati javaslatot nyújt be, hogy a szerzett jogok tiszteletben tartásával rendezze a munkanélküliség elől a rokkantnyugdíjba menekülők kiszűrését. A javaslat 2012. január 1-jéig adna határidőt a kormánynak, hogy egyeztessen a részletekről az érdekképviseletekkel.
"Ócska komcsi trükk"
Egy nyugdíjrendszer akkor jó, ha nem nyúlkálnak bele minden hónapban, mint ahogy önök teszik - mondta Vágó Gábor, az LMP harmadik vezérszónoka, aki szerint egy stabil rendszer kialakításához egyeztetésekre van szükség, nem pedig a Fidesz hatalmi arroganciájára. A módszer, amelyet választottak, ócska komcsi trükk - mondta Vágó, aki szerint Matolcsy számára a nyugdíjrendszer egy pénzeszsák, amelyhez mindig hozzá lehet nyúlni.
Elnapolták a vitát
A vezérszónoki felszólalások végén elnapolták a vitát. A képviselői hozzászólások kedd este, a többi napirendi pont megtárgyalása után következnek. Tudósításunkban addig szünetet tartunk.
Mindent egy helyen az Eb-ről
origo.hu
Fordulat történt a drogos magyar énekesnő ügyében
origo.hu
Kiderült, mik voltak a Trump-nagygyűlésen lelőtt hős tűzoltó utolsó szavai
borsonline.hu
3 csillagjegy, akik most teljesen megrekedtek az életben
vg.hu
Üzemanyag: bejelentették az új magyarországi árakat – keddtől életbe is lépnek
ripost.hu
Kivételt tett és megmutatta ikreit Rúzsa Magdi: Hihetetlen, milyen nagy már Lujzi, Keve és Zalán
hirtv.hu
Már több, mint hárommillióan töltötték le mobiltelefonjukra az Egészségablak alkalmazást
origo.hu
Ő az elmúlt tíz év legszebb magyar szépségkirálynője az Origo olvasói szerint
nemzetisport.hu
Így teljesített az U21-es álomcsapatunk az Eb-n
origo.hu
Űrbázist találtak a Holdon
origo.hu
Bűnösnek találták a vesztegetéssel vádolt Bob Menendez demokrata párti amerikai szenátort
origo.hu
Világsztár csatárt igazolhat a Fradi
origo.hu
