A WikiLeaksről és Gyöngyöspatáról is kérdezték Orbánt - parlament percről percre
2011. szeptember 26. 12:48
A játékadó ötven százalékkal emelkedik, a dohánytermékek jövedéki adója hét százalékkal , az alkoholtermékeké öt százalékkal, az aromázott szeszesitalok jövedéki adója pedig ötven százalékkal nő, ha a parlament megszavazza a Nemzetgazdasági Minisztérium indítványát. A gázolaj jövedéki adója 97 forintról 110 forintra nőhet. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szeptember 6-ai lovasberényi kormányülés után jelentette be, hogy megemelik a játékadót és a jövedéki adókat.
A kormány tervei szerint már november 1-jén életbe lépne a jövedéki adó emelése, ezért módosítani kell az államháztartási törvényt. Eszerint az adótörvények kihirdetése és hatálybalépése közötti legalább 45 napos időtartamot 30 napra csökkentenék.
A devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztését lehetővé tévő, múlt hétfőn elfogadott törvény nem mentesíti a jövedelemadó- és az illetékfizetés alól azokat, akik szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, de a jelzálogot a lakóingatlanukra terhelték. A képviselők ezen is változtathatnak a hétfői ülésen.
A parlament dönthet arról a javaslatról is, amely a távhőszolgáltatásnál új támogatási rendszert vezetne be. Eszerint a termelők helyett a hőszolgáltatókat támogatnák. Ezt akkor fogadhatja el az országgyűlés, ha egyetlen módosító javaslat sem kap többséget. A kormány sürgős tárgyalást kért a javaslatról azért, hogy az október 1-jén, a távhő hatósági árának megállapításával együtt hatályba léphessen.
A képviselők - Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter indítványára - arról is dönthetnek, hogy a magyar nyelv napjává nyilvánítják november 13-át, a magyar nyelvet hivatalossá tévő 1844-ben született törvénycikk elfogadásának napját.
A napirend előtti felszólalások, az interpellációs időszak és a határozathozatalok után a parlament három részletes vitával zárja munkáját. Például megtárgyalja azokat a módosító indítványokat, amelyek az új alaptörvény rendelkezései miatt jövőre nyugdíjba vonuló bírák mielőbbi pótlásáról szóló fideszes javaslathoz érkeztek.
Tragikus hirtelenséggel szombaton elhunyt Pallag László egykori békési kisgazda politikus, országgyűlési képviselő, aki az olajügyek kapcsán szerzett országos ismertséget - írta a Békés Megyei Online hétfőn. Pallag László 1950-ben született,1989-től a Független Kisgazda és Földmunkás Pártban politizált, amelynek helyi, majd megyei elnöke lett. Nyolc éven át volt országgyűlési képviselő, 2000-től az olajszőkítéseket kivizsgáló parlamenti bizottság elnökeként dolgozott. 2002-ben nem jutott be az országgyűlésbe és Békés képviselő-testületébe sem, ahol tizenkét évig volt képviselő. Azóta a közélettől visszavonultan élt Békésen.
Nem Kövér László házelnök, hanem Lezsák Sándor, a parlament fideszes alelnöke nyitja meg az ülést.
Az országgyűlés egyperces néma felállással emlékezett Pallag László volt kisgazda képviselőre.
Egyszeri nagyarányú adócsökkentésről beszéltek, de a kiskeresetűek adóterheit növelik - kezdte napirend előtti felszólalását az MSZP-s Szekeres Imre. "A kormány terve a gazdagoknak kedvez" - mondta a szocialista képviselő, aki szerint a kis keresetűeknek havi 11 ezer, a közepes keresetűeknek pedig havonta hatezer forinttal kell több adót fizetni. Szekeres egy internetes plakátra hívja fel a kormány figyelmét, amelyen az áll: "Ne lopj!" Az MSZP azt javasolja, hogy az alapvető élelmiszereknél az áfát csökkentse öt százalékra a parlament.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a kormány egykulcsos, családbarát adópolitika mellett "tette le a voksát". Az államtitkár szerint "kusza és torz adórendszert örökölt" az Orbán-kormány a szuperbruttóval és az adójóváírással, ezt szüntették meg. A kormány rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek biztosítják, hogy senki ne kerüljön hátrányba az adóváltozások után - mondta Cséfalvay, aki példaként említette azt, hogy a közszférában jövőre is lesz bérkompenzáció, a minimálbért 92 ezer forintra emeli a kormány, és 5 százalékos béremelést javasol a versenyszférában.
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke szerint "gyarmati létben" van Magyarország. Habár a kormány megszakította a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, "gazdasági szabadságharcot hív", Balczó szerint önként teljesíti az elvárásokat, és megszorító politikát folytat. A jobbikos politikus beszédében többször idézte Bogár László közgazdászt, aki az első Orbán-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt, és szerinte "Magyarország három tucat globális vállalat lerakata", majd Balczó pártelnökéhez, Vona Gáborhoz hasonlóan előrehozott választásokat követelt.
Cséfalvay Zoltán reagált Balczó Zoltán felszólalására is, amelyet az államtitkár "antiglobalista beszédnek" minősített. Cséfalvay arra kérte a Jobbik alelnökét, hogy ne becsülje le a kormány tevékenységét, amelyet az államadósság csökkentéséért tesz.
Scheiring Gábor LMP-s képviselő a devizahitelesek problémáiról beszél napirend előtt. A képviselő szerint "az emberek kezdenek kijózanodni", mert szerinte kevesen tudják előteremteni a végtörlesztéshez szükséges pénzt, viszont "a törvény által okozott árfolyam-ingadozásnak már sok vesztese van". Az LMP szerint nem a gazdagokat kellene "kistafírozni", "a multikat támogatni adókedvezménnyel". Az "álbaloldali Gyurcsány-Bajnai duótól" egy dolog különbözteti meg a jelenlegi kormányt: az Orbán-kormány rájött, hogy a spekulációra alapozott politikának vége - mondta Scheiring, aki szerint zöld fordulatra van szükség a pénzügyi rendszerben. A képviselő bankadó helyett a pénzügyi tranzakciók megadóztatását, a spekulációs adót, eszközkezelő helyett pedig ingatlanalapot javasolt, és védett számlát, amiről csak élelemre és fűtésre lehetne költeni.
Cséfalvay Zoltán arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány minden bajba jutott devizahitelesnek talált segítséget. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára példaként említi, hogy elindult a nemzeti eszközkelező társaság, a kormány bevezette "az árfolyamgátat", és az egyösszegű végtörlesztés is "egy eszköz a menekülésre" - mondta Cséfalvay Zoltán. Szerinte Scheiring és az előtte antiglobalista beszédet mondó Balczó Zoltán "egy kottából játszik".
A kereszténydemokrata Varga László a kulákságról beszélt, akiket már kárpótolni sem lehet, de utólag talán bocsánatot kellene kérni tőlük. A középparaszti réteg a kulákosítással megszűnt, ez pedig a magyar mezőgazdaságnak is ártott - mondta Varga László. A KDNP-s képviselő azt kérte, hogy "szenteljünk egy napot a kulákok emlékének".
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azzal kezdte a felszólalást, hogy "higgadt és bölcs embernek ismerte" a szocialista Szekeres Imrét, akiben csalódott "szakmaiatlan hozzászólása miatt". Ezután arról beszélt a frakcióvezető, hogy mit kér a Fidesz képviselőcsoportja a miniszterelnöktől a költségvetésről szóló keddi egyeztetésen. A frakció azt szeretné, hogy a kormány csökkentse az államadósságot, kérik a devizahitelesek megmentését, az új munkahelyek teremtését, a beruházásösztönzést és az eddigi adóváltozások megerősítését. "Aki többet dolgozik, többet keres - ilyen adórendszerben gondolkozunk" - mondta Lázár. A Fidesz-frakció emellett szeretné, ha megszűnnének az állami stiklik, ezért is javasolja Lázár a parlamenti képviselők jogállásának és fizetésének újraszabályozását. A kormány részéről senki nem reagált.
Miután a képviselők elfogadták a napirendet, a parlament ülése az interpellációkkal folytatódik. Baja Ferenc MSZP-s képviselő szerint őszintén kellene beszélni arról, hogy megbukott az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszere, és "káosz van a gazdaságpolitikában". Baja szerint nem teremtett munkahelyet a kormány, és a gazdasági növekedés is kisebb lesz a vártnál. Baja azt kérdezi, nem kíván-e lemondani Matolcsy György.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint Bajának műfaji problémái vannak, mert nem azt a szöveget olvasta fel, amelyet interpellációként beadott, és tartalmilag is eltért a szövegtől. Ettől függetlenül az államtitkár válaszolt az interpellációra, és megismételte, hogy senki nem jár rosszul az új adórendszerrel. "Felesleges riogatni azzal, hogy káosz van a gazdaságpolitikában" - mondta Cséfalvay. Az ülést vezető Lezsák Sándor felhívta Baja Ferenc figyelmét, hogy Cséfalvay "nem lett volna köteles válaszolni", mert az MSZP-s képviselő valóban eltért a szövegtől. Ezután Baja nem fogadta el a választ, de az országgyűlés igen.
"Naivitás vagy politikai paktum áll annak hátterében, hogy az Orbán-kormány külügyminisztériuma a Gyurcsány-kormány bizalmasait foglalkoztatja kiemelt diplomáciai posztokon?" - kérdezte Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő. Gyöngyösi leginkább azt kifogásolta, hogy Benedek Márton, Göncz Kinga unokatestvére Magyarország brüsszeli képviseletén dolgozik.
Kommunistákat talán inkább a Jobbikban kéne keresni - mondta válaszában Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára, aki szerint a jobbikos képviselő "árnyékra vetődött". Németh Zsolt hozzátette: "nem tudom, hogy ez naivitás vagy politikai paktum". A Gyöngyösi által megnevezett személyek közül egyetlen személyt sem foglalkoztat a Külügyminisztérium - mondta az államtitkár. Gyöngyösi nem fogadta el a választ, a parlament igen.
Mire számíthat az edelényi kórház az elkövetkezendő időszakban? - kérdezte a fideszes Daher Pierre a nemzeti erőforrás minisztertől. Edelény önkormányzata ugyanis nem adná állami fenntartásba a kórházát, inkább zárt körű részvénytársaságként üzemeltetné tovább, viszont Daher Pierre szerint, aki a kórház igazgatója is, az intézmény dolgozóinak döntő többsége nem támogatja a társasági formát. Réthelyi Miklós miniszter megnyugtatta a képviselőt, hogy a kormány által kidolgozott Semmelweis-terv egy korszerűbb egészségügyet biztosítja, és a gazdasági társasági forma sem "jelent kibúvót az állami átvétel alól". Daher Pierre elfogadta a választ.
"Itt élned, halnod kell" - élhető Magyarország helyett röghöz kötés - ezzel a címmel nyújtott be interpellációt a nemzeti erőforrás miniszterhez Osztolykán Ágnes és Szilágyi László LMP-s képviselő. Osztolykán szerint a kormány "már nem szeretné a Himnusz kottáját az alkotmányba foglalni, de a Szózat sorait, hogy 'itt élned, halnod kell', szó szerint értelmezi". A képviselő kritizálta, hogy a kormány húsz évre röghöz köti a rezidenseket, és emellett még kiszúrnak azokkal is, akik ügyvédek vagy közgazdászok szeretnének lenni, mert ők a jövőben csak tandíjért tanulhatnak.
Réthelyi Miklós arra kérte Osztolykánt, hogy "ne gúnyolódjon a Szózattal", majd úgy folytatta: szerinte abban egyetértenek, hogy magyar orvosdiplomával magyar embereket gyógyítsanak. A fizetős képzésről azt mondta a miniszter: "költségtérítés eddig is volt, ma is van". Az LMP-s képviselők nem fogadták el a választ, a parlament viszont igen.
Az MSZP-s Pál Béla azt kérdezi a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy mi lesz a nyugdíjrendszerrel, és mi lesz a rokkantnyugdíjasokkal. "Sok álhír és rémhír terjed" - mondta, majd arról beszélt, hogy a hírek szerint húsz százalékkal csökken majd jövőre a nyugdíj.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta Pál Béla kérdésére, hogy egyelőre semmilyen előterjesztés nem szerepelt még a kormány napirendjén, és elvonásra utaló számokat sem látott. Az államtitkár türelmet kért, amit az MSZP-s képviselő elutasított. Ezután felmutatta a Fidesz kampányplakátját, amelyen az "Itt az idő" kifejezés szerepelt. A parlament elfogadta az államtitkár válaszát.
Gúr Nándor szocialista képviselő szerint a legalacsonyabb keresettel rendelkezők járnak rosszul az adóváltozásokkal. A képviselő azt mondta, a kormány a jómódúakat még kedvezőbb helyzetbe, a szerény jövedelműeket "megszorított állapotba hozza". Az interpellációra ismét Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt. Szerinte Gúr Nándor "osztályharcos lendületben van", mert olyan szavakat használ, hogy "népnyúzás". Az államtitkár megismételte most is, hogy az új adórendszerrel nem jár rosszul senki. A szocialista képviselő nem fogadta el a választ, de a parlament igen.
Véget értek az interpellációk, az azonnal kérdésekkel folytatódik az ülés. Novák Előd jobbikos képviselő arról kérdezi Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy miért mondta azt a WikiLeaks által kiszivárogtatott iratok szerint, hogy "hagyják figyelmen kívül, amit mondok". Novák Előd azt kérdezi a kormányfőtől, hogy "miért hazudott nekünk, miért lépett Gyurcsány nyomába".
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Novák Előd kérdése "az amerikai szórakoztatóipar legújabb darabjához kapcsolódik", hozzátette, hogy "a parlamentben ezzel nem foglalkozunk". Orbán Viktor rövid válaszát úgy zárta, hogy "sem most, sem a jövőben nem ülök fel a provokációjának, és a kormány nem lesz partner az ön pletykapolitikájában".
Novák Előd viszontválaszában azt mondta a miniszterelnöknek, hogy "a mellébeszélést meghagyhatta volna az országértékelésre, ott ezt már megszokhattuk". Orbán Viktor erre úgy reagált: "a tett az első, a szó a második, a szemednek higgy, a tények alapján dönts". A kormányfő azt mondta a jobbikos politikusnak: "értem, hogy ezt nem érti, ön beszél, mi dolgozunk - azt kívánom, hogy ez a munkamegosztás sokáig megmaradjon".
Gúr Nándor MSZP-s képviselő az új Munka törvénykönyvéről kérdezi a miniszterelnöktől, hogy miért kell csökkenteni a szabadságok számát és csorbítani a munkavállalói jogokat, ahogy az a koncepcióban szerepel. A képviselő nem érti, miért nem válaszol a kormányfő a levélre, amelyet pártelnökével, Mesterházy Attilával küldtek neki ezekkel a kérdésekkel. Orbán Viktor azt mondta, válaszolt a levélre, és le is írta, hogy segély helyett munkát kínál a kormány az embereknek.
Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő arról kérdezi a miniszterelnököt, hogy milyen következményekkel jár a Fidesz-frakcióban, hogy Balázs József fideszes képviselő egy hangfelvétel szerint megfenyegette Gyöngyöspata új, jobbikos polgármesterét, hogy nem kap fejlesztési forrásokat, ha nem működik együtt. Orbán Viktor szerint Gyöngyöspatát semmilyen hátrány nem érte, sőt közmunkaprogram is indult. A kormányfő szerint a fejlesztési források odaítélésének "megvan a kijelölt illetékes szervezete", és ha a kormánynak is állást kell foglalni, akkor "ragaszkodik ahhoz, hogy kikérje a helyi képviselő véleményét". Minden tettnek van következménye, a közéletben a választókra tartozik a következmények levonása, a választók döntsék el, kinek van helye a közéletben - mondta Orbán Viktor.
Vége az azonnali kérdések órájának, percről percre tudósításunk ezzel véget ért, a parlament fontos döntéseiről azonban továbbra is beszámolunk. Az országgyűlés később a gázolaj, az alkoholos és a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről dönt, illetve a képviselők az államháztartási törvényt módosítják úgy, hogy a jelenlegi minimum 45 helyett csak 30 napnak kelljen eltelnie az adótörvények kihirdetése és hatálybalépése között. A parlament korrigálhatja a devizahitelek egyösszegű végtörlesztését engedélyező jogszabályt is, amelyet a múlt héten fogadtak el, és dönthetnek arról, hogy november 13. legyen a magyar nyelv napja.