Politikai vitanap az Országgyűlésben Paksról
2014. szeptember 26. 08:54
Schmuck Erzsébet napirend előtt, a vitanapot bevezető felszólalásában a paksi bővítés erkölcsi vonatkozásairól beszélt. A verseny és a növekedési kényszer nem szabadna, hogy felülírja a társadalom hosszútávú érdekeit és a szolidaritást, mondta az LMP képviselője.
Az LMP szerint az életünket is veszélyezteti a bővítés. Azt a közvélemény-kutatások szerint a lakosság sem támogatja. Ezért felmerül a kérdés, hogy kinek a nevében állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök. Az egyoldalú tájékoztatást a mai vita nem tudja ellensúlyozni, de az ellenzéknek minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy elmondja a választóknak: Paksnak csak alternatívája van.
Valóban mindannyiunk érdeke megvédeni a meglévő erőművet, amely az ország villamosenergia-fogyasztásának 40 százalékát adja - válaszolt Aradszki András. A paksiak szakértelmét az egész világ elismeri, utalt az Atomenergia Ügynökség legutóbbi ülésére az államtitkár.
2014-ben úgy szavaztak bizalmat a kormánypártoknak a választók, hogy egyértelmű volt: lesz bővítés. Ennél nagyobb felhatalmazásra nincs szükség - mondta.
Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő hosszasan beszél Budapest gyengítéséről. Ha gyengül a főváros, gyengül az ország is - állítja.
Kiszivárgott hírek szerint még a kerületeket is meg akarják szüntetni a választások után. A kérdése is erre vonatkozik.
Ha annyira fontos az MSZP-nek Budapest, akkor miért nem állítottak soha szocialista főpolgármester-jelöltet, tette fel a kérdést Rétvári Bence.
Budapest szocialista képviselőiről mindenkinek Hagyó Miklós, Hunvald György jut eszébe, meg azok az elhúzódó fejlesztések, amelyeket nem tudtak befejezni.
A legfájóbb bizonyítványt Önökről azonban legutóbb Demszky Gábor, volt főpolgármester mondta egy konferencián, aki úgy nyilatkozott: nem értik a fövárost a szocialisták - fogalmazott az államtitkár.
Demeter Zoltán sikertörténetről ad számot Borsodból. 30 milliárd értékű beruházás kezdődik Kazincbarcikán, ahol citromsavgyárat építenek. A szocialsiták azonban nem törődve az íratlan játékszabályokkal saját eredményeiknek tüntetik fel a 165 embernek munkát adó fejlesztést.
Szijjártó Péter megköszönte a fejlesztést Demeter Zoltán fideszes polgármesternek. A kínai RZBC citromsavgyára mellett a japán Takata is jelezte, hogy 1000 főt foglalkoztató autóipari befektetést tervez Miskolcon. Utóbbi beruházást a magyar állam 4 milliárd forinttal támogatja majd, mondta a miniszter.
Megjelent A magyar föld sorsa című könyv, amelyből minden egyes képviselőnek juttat egy példányt a Jobbik. A szerzők egyike Ángyán József. Magyar Zoltán szerint, ha csak a tíz százalékát is elfogadják a leírtaknak, akkor nem folytatódik a mostani gyalázatos törvényhozás a parlamentben, amely a nagybirtoknak játsszotta és játssza át a magyar földet.
A Jobbik a kormánypártok helyett benyújtotta az üzemtörvényt, ami évek óta késik, mondta.
A kormány célja, hogy minél több ember tudjon megélni a mezőgazdaságból és minden asztalra magyar termékek jussanak - válaszolt Zsigó Róbert. Amiről Ön beszél, az a szocialisták alatt történt.
Az üzemszabályozási törvény még ebben a ciklusban a Ház elé kerül - ígérte meg az államtitkár.
Kezdődik a vita Paksról. Az időkereteket ismertetik. Fidesz: 83 perc, MSZP: 46 perc, KDNP: 37 perc, Jobbik: 41 perc, LMP: 25 perc, függetlenek: 8 perc.
A vitaindító előadást Szijjártó Péter miniszter mondja el.
Az egyik legfontosabb kérdésről folyik ez a vita: az energiabiztonságról és energiaellátásról, ami szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéssé lépett elő. 2011 októberében elfogadta az Energiastratégiát a kormány. Ebben az energiaellátás diverzifikálása szerepel.
Az Országgyűlés 2009-ben 95 százalékos felhatalmazást adott a meglévő blokkok kapacitásának fenntartására és növelésére. Tehát nem egy hirtelen felindulásból elfogadott tettről van szó, hanem egy ciklusokon átívelő előkészítő munkáról.
Magyarország együttműködik az Európai Unióval, hogy az orosz-magyar megállapodás mindenben igazodjon az uniós szabályokhoz, mondta Szijjártó Péter.
A hitelmegállapodásról júliusban döntött az Országgyűlés. 2014 és 2025 között kedvező kamatozású hitelből történik a bővítés. A költségek 80 százalékát az orosz fél, 20 százalékát Magyarország fedezi. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb megállapodása olcsó hitelt nyújt egy termelő beruházáshoz.
A bővítéssel olcsó energiához jutunk. A lakossági rezsicsökkentés után meg kell teremteni az ipari rezsicsökkentést. A paksi beruházás ennek a záloga.
A magyar kormány európai stratégiát is szorgalmaz az olcsó energiáért. Szijjártó Péter elmondta: mintegy 100 milliárd dollárnyi beruházástól esett el Európa az Egyesült Államokhoz képest drága energiárak miatt.
A beszállítói szerepvállalás 40 százalékos lesz. 160 cég alkalmas már most is arra, hogy beszállítóként részt vegyen, további 300-nál kis fejlesztésre van szükség; a kormány mindent megtesz, hogy alkalmassá tegye ezeket a cégeket arra, hogy bekapcsolódjanak a fejlesztésbe.
Günther H. Oettinger energia biztos szerint a jövőben az atomenergia minden uniós tagállam energiamixében megjelenik.
Szlovákiában és Belgiumban már ma is az energiaellátás 50 %-a származik atomenergiából, Franciaországban az arány 75%, mondta Szijjártó Péter.
A Fidesz vezérszónokaként Bencsik János egykori államtitkár szólal fel. Ha mindenáron válaszolni akarunk a vitanap kérdésére, akkor a válasz úgy szól: a bizonytalan villamos-energiaellátástól fosztja meg Paks az országot. Az elöregedett kapacitáspótlással valósul meg a megújulás - Bencsik János. A Fidesz úgy tűnik a megújulók közé sorolja az atomenegiát.
"Nem tartozom az energiarajongók közé." De a megoldást kereste Bencsik János az Nemzeti Energiastratégia tárgyalásakor, mondta.
Az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság három célkitűzése közül az atomenergia nemcsak az első célt valóstja meg. Fenntarthatósági szempontból a szén-dioxid-kibocsátás említendő meg. Az atomenergia karbonmentessége a teljes életciklusra nézve még a napelemnél is nagyobb. Végül az atomenergia versenyképes, mivel nagyon kevés nyersanyagból jóval több energiát termel, mint bármely más energia.
A következő években 2000 milliárd lesz megujuló energiákra, és energiahatékonyságra - ígérte meg Bencsik János, a Fidesz vezérszónoka.
Mit veszít Magyarország? Szuverenitását és Európa tiszteletét, mondta Tóth Bertalan szocialista képviselő.
A 2009-es felhatalmazás a létező blokkok felújításának előkészítésére hatalmazott fel, nem a bővítésre.
1966-os állami szerződésre hivatkozva Orbán Viktor kizárta a versenyt.
A bővítéssel 100 évre kényszerpályára kerül az ország, társadalmi és országgyűlési felhatalmazás nélkül, mivel a háttértanulmányokat titkosították.
Németországban megújulókkal kiváltották az atomenergiát. A jelenlegi bizonytalan és változó környezetben nem lehet egy bővítési kalandba bonyolódni, mindenféle civil kontroll nélkül - fogalmazott Tóth Bertalan.
Az MSZP szerint mivel az áram árába nem épül be a beruházás, az anyagilag is rendkívül megterheli majd Magyarországot.
A vitás kérdéseket nem egy nemzetközi bíróság előtt kell majd rendezni, ezért várható, hogy Oroszország súlya lesz a döntő.
Oroszország fenyegetést jelent Európára - idézi zárszavában Orbán Viktor hét évvel ezelőtti nyilatkozatát a szocialista felszólaló.
Sokkal konkrétabb és bővebb az a lista, amely az előnyöket sorolja fel - kezdi felszólalását a kereszténydemokrata Aradszki András. Az európai célokkal összhangban célunk függetlenedni a külső függőségektől.
Az európai és a magyar földgáziport 85 százaléka Oroszországból származik. Az energiamix összeállításába az Unió nem szól bele, csak a célok megvalósítását kéri számon. Az Unióval folyamatos a kapcsolattartás.
A termelő új blokkok 15-20 százalékos árelőnyt biztosítanak majd más energiaforrásokhoz képest. Ennek köszönhetően a legolcsóbb energia Magyarországon lesz Eruópában, ami az újraiparosítást szolgálja.
Az uniós források 60 százaléka segíthet a kis és közepes vállakozásoknak, hogy akár negyven százalékot meghaladó módon vegyenek részt beszállítóként a bővítésben -zárta felszólalását a kereszténydemokrata párt vezérszónoka.
A felelőtlenség évtizedei után a felelősség évtizedeinek kéne következnie. Kepli Lajos Áder János államfő New York-i klímacsúcson elhangzott szavaival kezdte vezérszónoki felszólalását.
Felelőtlen liberális zöldpolitika helyett meg kell vetni az alapjait egy nemzeti energiapolitikának. A Jobbik elutasítja az álzöld politikákat.
Kepli Lajos szerint, ha a szocialisták lennének kormányon ugyanúgy támogatnák a bővítést, mint a jelenlegi kormánypártok.
Mindenki arról beszél, hogy a fejlett nyugaton nem építenek atomerőműveket. De sajnos egyre inkább hanyatló nyugatról és fejlődő keletről kell beszélnünk.
Számos atomerőmű épül világszerte -hangsúlyozta a jobbikos Kepli Lajos.
Újraiparosítás helyett a vidék felé kellene fordulni. Ahol azonban nem a nap és a szélenergia, hanem a biomasszára és a geotermikus energiára kell építeni. Természetesen nem az erdők elégetése a cél, hanem a mezőgazdasági termelésből származó hulladékok hasznosítása - véli a Jobbik.
Ha nem az atomenergia, akkor a szénkitermeléssel lehet csak fedezni az ország energiaigényét. Ezért politikai célúnak tartja a vitát. Csekélyke politikai haszonért kockára teszik Magyarország energiabiztonságát - állítja Kepli Lajos.
Az LMP frakció a szokásos polóban jelent meg a házban. Szél Bernadett is ebben áll ki a pulpitusra.
Németországot nem sajnálni, hanem példának kell tekinteni,és elsorolja, hogy hány állást teremtett a megujulókba történő beruházás. Az ország szuverenitása is nőtt - mondta.
A hulladék hosszútávú elhelyezése sem megoldott. Hatalmas hulladékhegyet hagyunk magunk után, amikor egy 30 évvel ezelőtti vonatra szállunk föl - folytatja az LMP.
Az atomenergia ára 2009 óta folyamatosan nő, a megújulóké pedig csökken. Az Európai államok sorra deklarálják atommentességüket. A világon az atomeregia aránya csak 28 % és folyamatosan csökken.
Nincs még egy ország, amely egyszerre tudta volna fejleszteni az atomenergiát és a megujulókat. Még a németek sem - mondta Szél Bernadett.
2006 óta nem épülnek Magyarorszgágon szélerőművek - tájékoztat Szél Bernadett.
27-31 forintba kerül majd az atomenergiából származó áram ára, miközben 17 forint a szélenergiából származó áramé, miközben sokkal hamarabb megtérülő beruházásról van szó.
Az emberek nem atomot, hanem munkahelyeket akarnak.
Energiahatékonysági beruházásokkal nem orosz atommal fűtennénk az utcát, és 100 000 munkahely is létrejönne - fogalmazott.
Abban talán nincs vita köztünk, hogy Európához szeretnénk tartozni. Aradszki András dícsérte az atomenergia mérnökeit. De számos mérnök a megujulókkal szeretne foglakozni; ehhez azonban Németországba kell menniük.
A liberálisok szerint erkölcsi kérdés, hogy a szövetségeseink oldalán állunk-e.
Nem csökken, hanem nőni fog függetlenségünk. Függeni fogunk az orosz hiteltől, technológiától és a fütőelemek elszállításától.
Nincs megbízható, földrengésbiztos orosz technológia.
Nem lesz olcsóbb az áram ára -sorolja a hátrányokat Fodor Gábor független képviselő.
Az atomenergia-kapacitás bővítéséről jogosan várja el az ország, hogy legyen népszavazás - fogalmazott Fodor Gábor.
Politikai öngyilkosság az ellenzék oroszfóbiája - véli a fideszes Turi-Kovács Béla, aki szerint csak 2009 óta nincs konszenzus arról, hogy szükség van az atomenergiára.
Németország, Dánia, Svédország tengerparti országok, ahol fúj a szél.
Az energiafogyasztást nem befagyasztani, hanem a gazdaságfejlesztés érdekében növelni kell, mondta Turi-Kovács Béla.
Hogyan hat a bővítés a vidékre? -tette fel a kérdést Harangozó Gábor szocialsita képviselő. Németországban a tejüzemek napelemekkel és szélenergiával működnek, ezekkel kellene versenyezniük a magyar húsüzemeknek.
A megújulókba épp a vidék versenyképességének a növelése miatt kell befektetni, állítja.
Piaci munkahelyeket teremtenének a megújulók. A vidék gazdaságának óriási lökést adna a helyi gazdaság fejlesztése. Ettől fosztja meg a kormány Magyarországot - fogalmazott Harangozó Gábor.
Felszólalása végén a dél-kóreiak ajánlatára is kitért, akik technológia-transzfert ígértek, amennyiben ők építhetik az új blokkokat.
Az atomenergia esetén az áramtermelés mértéke sokkal jobban igazodik a fogyasztáshoz, mint a megújulók esetén -reagált az ellenzék felszólalásaira Aradszki András a kereszténydemokraták képviseletében.
A magyar energiastratégia a megújulókra is fokozatosan ráfordul, de nem hűbelebalázs módjára, mert nem vagyunk olyan gazdagok, mint Németország.
Paks kiállta az idők próbáját és az üzemzavarokból is tanultak a szakemberek. A magyar szakmai tapasztalatokra más országok is kiváncsiak, azt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is elismeri, mondta Aradszki András.
Tíz milliárd euróról van szó, ami értékteremtésre fordít a kormány. A szocialisták 14,8 milliárd eurót költöttek béremelésre, amit négy év alatt vissza kellett fizetni. A mostani eladósodottság az Európai Beruházási Bank hitelénél jóval kedvezőbb kamatokkal történik - mondta Aradszki András államtitkár.
Orbán Gábor államtitkár ennek megerősítése érdekében szólalt föl. Szerinte az ellenzék nem figyel Aradszki Andrásra.
Készséggel elhiszem Önnek - reagált Orbán Gábor felszólalására Schiffer András LMP-s képviselő. De a legutóbbi konferencián 31-36 forintos áramár is elhangzott. Ha látnánk a háttérszámításokat, megnyugodnánk, mondta.
A Fidesz, és az MSZP álláspontja a szerint változik, hogy ellenzékben vagy kormányon vannak-e. Ellenzékben a Fidesz nem támogatta a Déli Áramlatot - emlékeztet Volner János jobbikos képviselő. Paksról Orbán Viktor egy személyben döntött titokban. Mindmáig nem tudjuk, hogy miért, mondta.
A Jobbik egyetért Paks bővítésével, de Magyarország eladósodottságát nem támogatja. A beruházáshoz a lakossági megtakarításokat bevonva, állami kezelésű tőkealapot hozott volna létre.
Volner János szerint a romokban heverő magyar ipar mellett rejtély, hogyan teljesülhet a 40 százalékos beszállítási arány. Ehhez technológia-transzfer és orosz-magyar vegyesvállalatok alapítására lenne szükség, de ezen a téren semmiféle érdemi kormányzati lépés nem tapasztalható.
Egy 2009-es MSZP által beterjesztett határozatra hivatkozva árult országot Orbán Viktor. Bencsik János nemmel szavazott 2009-ben; most ő a Fidesz vezérszónoka - kezdte felszólalását Schiffer András, az LMP frakcióból.
Nemzeti stratégiai kérdés a paksi bővítés - mondta anno Bajnai Gordon. Akkor még Orbán Viktor hazaárulásról beszélt - emlékeztetett.
Paksnak csak alternatívája van. Számos tanulmány készült erről.
Ha egyszer a magyar érdek ütközik az orosz érdekkel, hogyan fog működni egy ilyen kitettség - erre sincs válasz.
Arra sem kaptunk választ, hogy Fukusima után, hogy tud tükörbe nézni a kormány - mondta Schiffer András.
L. Simon László államtitkár Aszódi Attila kormánybiztos érdekében szólal fel, aki jelen van az ülésteremben, de a házszabály miatt nem szólalhat fel. A kormánybiztos 15-17 forintos áramárról beszélt. A 30 feletti áramár arra az esetre vonatkozott, amennyiben nem történik bővítés és üzemidő-hosszabbítás -tette helyre a számokat az államtitkár.
Ne csak beszéljenek, hanem mutassák be a számokat, hogy tisztán lássunk - szólította fel a kormányt Szelényi Zsuzsanna független képvislőnő.
Reális a párhuzamos fejlesztés - cáfolta Szél Bernadettet Fónagy János államtitkár. Példaként Nagy-Britanniát említette.
A körülmények változásával nem meglepő, ha az álláspontja is változik a képviselőknek. Mint mondta nem magáról beszél, de csak az ökör következetes.
Riz Péter fideszes képviselő szerint Paks az egyetlen energiaforrás, amely kiszámíthatóan szolgáltat energiát.
Heringes Anita nemcsak szocialista, hanem egyetlen paksi lakosként szólal fel. Paksnak nyolc éve fideszes vezetése van, Seszták Miklós miniszter mégis azt nyilatkozta, Paks nem tart ott, ahol kellene. Reméli nem attól teszik függővé a város támogatását, hogy milyen színű a városvezetés, mondta.
Milyen politikai vitanap az, ahol az ellenzéknek fele annyi ideje van álláspontja bemutatására, mint a kormánynak, ezért gyorsabban kell beszénie - kérdezte Sallai R. Benedek az LMP frakcióból.
Mindössze egy milliárd forintot szán energiahatékonyságra a kormány? Miért ilyen keveset?
Teljes életciklust elemezve Paks nem éri meg, de időhiány miatt nem tudja befejezni a felszólalását.
Azért nincs szükség Paksra, mert nem tud gazdasági növekedést produkálni a kormány. Ha lesz növekedés, akkor a bezárt erőművek és a geotermikus energia tudja majd fedezni a megnövekedett energiaigényt -mondta Varjú László függetlenként NO PAKS 2 pulóverben.
Kepli Lajos Sallai R. Benedekre reagál két percben. Teljes életciklus elemzésre a szélenergia és a napenergia esetén is szükség van. Sajnos ilyen elemzést ő még nem látott.
A Jobbik csak Paksra építene atomerőművet, mert ott van létjogosultsága.
Aradszki András kereszténydemokrata képviselő megnyugtatja Heringes Anitát, a kormány minden körülmények között támogatja Paks városát. Paksiként viszont Ön nem támogatja a bővítést.
A paksiaknak fontos a bővítés - mondta Heringes Anita, de szakmai és nem politikai alapon. A beruházások a kormány miatt késtek.
Nézzen a kamerába - nekem is mondanak ilyet a Hír Tv-ben, tette hozzá -, és mondja meg nyíltan: támogatja a bővítést vagy nem? - szólította fel Heringes Anitát L. Simon László államtitkár.
L. Simon László felszólalása után ismét a kormánypárti Völner Pál kapott szót.
Nem bíráljuk az ülésvezetést, hanem tanulmányozzuk a Házszabályt - reagált a felzúdulásra Hiller István ülésvezető elnök.
Józsa István nincs az ülésteremben, ezért Csenger Zalán Zsolt (Fidesz) fejti ki álláspontját: szerinte az önkormányzati választások magyarázzák az időzítést.
Volt népszavazás Paksról, hiszen az LMP választási kérdéssé tette áprilisban a bővítést. Az atomerőmű elutasítása öt százalékot kapott, ami nem meglepő, mivel biztonságpolitikai kérdésről van szó, mondja. Gázból három hónapra elegendő energia tárolható csak, ami az ukrán válság miatt még kockázatosabbá vált.
435 atomerőmű létezik és 169 továbbit építenek olyan fejletlen országok, mint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia -tette helyre az ellenzéket.
Egy paksi méretű blokk mindössze 10 000 autót tud ellátni energiával, vagyis az energiafogyasztás drasztikus növekedése várható. Gondolom Önök is támogatják az elektromos autók fejlesztését, kérdezte költőien az ellenzéket a fideszes Csenger Zalán Zsolt.
2037-ig biztosított az energia. Tíz évünk van arra, hogy a megfelelő döntést meghozzuk. Tisztességtelen egy paksinak azt a kérdést feltenni, hogy támogatja-e a bővítést, mert jelenleg nincs más választása - védte meg párttársát Harangozó Gábor szocialista képviselő.
A következő négy évben nem egy milliárd, hanem 130 milliárd forint lesz energiahatékonyságra - teszi helyre Sallai R. Benedek felszólalását a fideszes Szabó Zsolt.