Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A felsőoktatásról szóló törvény módosítását Balog Zoltán humánminiszter nyújtotta be az Országgyűlésnek. A tervezet itt érhető el, és alapvetően az Oktatási Hivatal friss jelentésében feltárt hibákat próbálná meg orvosolni. A hivatal 28, itthon működő külföldi egyetemet világított át, köztük a Közép-európai Egyetemet (CEU) is, amelyet Soros György alapított még a 90-es évek elején. Többek között az ő tevékenységükben is hiányosságokat tártak fel. Lázár János most erről is elmondhatja a kormány véleményét.
Hétfőn robbant a hír, hogy hónapokon át tartó harc után letette a fegyvert a Heineken és az Igazi Csíki Sör, a két márka békét kötött egymással. A székelyföldi manufaktúra tulajdonosa az Origón jelentette be, hogy a megegyezés egyik feltétele az "igazi" jelző elhagyása volt az Igazi Csíki Sör névből, így nyártól már egyszerűen Csíki Sörként lesz kapható a termékük. Abban, hogy a Heineken végül felhagyott a Csíki Sör szapulásával, Lénárd András szerint is komoly szerepet játszott a kormányzati fellépés. A kancellárminiszter biztosan fog reagálni a fejleményekre, már csak azért is, mert a Csíki kisüzem elnyomására adott válasz, a lex-Heinekenként elhíresült törvényjavaslat, amely a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelemben való tiltásáról szól, már Brüsszelnél van véleményezésen.
A héten elrajtol az új nemzeti konzultáció, amelynek fő üzenete az lesz, hogy "Brüsszelt meg kell állítani". A kormány szerint azért van szükség a konzultációra, mert Brüsszel több területen - így a rezsiárak megállapítása vagy az adózás szabályainak megalkotása - jogköröket vonna el a tagállamoktól. A postaládákba kézbesített íveket május 20-ig lehet ingyen visszaküldeni, a kormány 5 témában, összesen hat kérdésben kéri a magyarok véleményét. Lázár János további részleteket is elárulhat a konzultációról.
Az Európai Néppárt (EPP) - amely pártcsaládnak a Fidesz is tagja - Máltán tartja kétnapos kongresszusát. Az Origo a helyszínről követi a fejleményeket, arról már beszámoltunk, hogy a magyar miniszterelnöknek erős napjai vannak, és sorban tárgyal állami vezetőkkel. Orbán Viktor beszédet is tartott, amelyben arra hívta fel az EPP figyelmét, hogy Európának fel kell ébrednie, ha továbbra is a legjobb hely akar maradni a világon. Lázár János a reményeink szerint kifejti majd, milyen eredményeket ért el a kormányfő a dél-európai szigetországban.
A héten lépett életbe az a szigorítás, amely kvázi az elejét veszi annak, hogy bárki illegálisan jusson be az ország területére. Ezt hívjuk jogi határzárnak. Keddtől azokat, akik nem jogosultak a Magyarországon való tartózkodásra, a hatóságok visszaszállítják a határra. A lépés azért indokolt, mert korábban a bevándorlók nagy része, miután menekültstátuszt kérelmezett, egyszerűen elhagyta a kijelölt táborokat, és mindenfajta engedély nélkül szabadon mozoghatott nemcsak itthon, de Európában is. A kormány döntése komoly belföldi és nemzetközi indulatokat szült, Lázár János ezekre is reagálthat és az első tapasztalatokat is megoszthatja.
Lázár János és Kovács Zoltán még nem érkezett meg.
Megérkezett a miniszter és a kormányszóvivő is.
"A jövő heti kormányülésen már a következő évi büdzsé tárgyalása is megkezdődik" - közölte a Miniszterelnökség vezetője, miután köszöntette az újságírókat.
Lázár János a múlt héten aláírt római nyilatkozattal kezdi a Kormányinfót. Ez a dokumentum az Unió alapításának 60. évfordulójának alkalmából született meg. Magyarország elkötelezett volt a nyilatkozat elfogadása mellett, számos javaslatot is megfogalmazott. A legfontosabb üzenete, hogy csak erős országok tudnak erős közösségeket létrehozni. A V4-ek erre koncentráltak, éppen ezért szóltak a javaslataik a határvédelemről és a terror elleni küzdelemről, illetve a munkahelyteremtés fontosságáról.
Magyarország határára érkező bevándorlók megállítása - ez a célja a kedden életbe lépő jogi határzárnak. Ennek kapcsán kedden tárgyalt az uniós menekültügyi biztossal Pintér és Trócsányi miniszterek. A látogatást "nyomásgyakorlásként" értékelte Lázár. Kiemelte, hogy a kvótaper első tárgyalását is hamarosan kitűzik, a kormány megállapítása viszont az, hogy a kötelező betelepítési kvóta elfogadása érdekében a magyar kormányra nagy nyomást helyezhetnek a következő időszakban. "Ez az uniós bíróságok, a bizottság és civil szervezetek részéről érkezhet" - fogalmazott a miniszter.
Várhatóan több, a két bangladesi ügyéhez hasonló döntés születik majd az emberi jogok bíróságán. Ez a nyomásgyakorlás része, hogy Magyarország adja fel a határzárat. Lázár szerint ebben egyetlenegy partnere van Brüsszelnek itthon, ez pedig a Helsinki Bizottság. A miniszter azt mondta, hogy a szervezet nyíltan politikai tevékenységet folytat, úgy kutatja fel, hogy kiket képviselhetne Magyarországgal szemben. "Remélem, hogy nem üzletről van szó!" - jegyezte meg.
A kormány azt kéri, hogy ha a Helsinki Bizottságnak a bevándorlók védelme nem pénzről szól, akkor azt a közel 3 millió forintot, amelyet a két bangladesi ügyében ítélt meg nekik a bíróság, ajánlják fel az ökomenikus segélyszervezeteknek és a máltaiknak.
Hat kérdésben és öt témában kezdődik meg a nemzeti konzultáció, így az adó- és foglalkoztatáspolitika, az energetika, a civil szervezetek külföldi támogatása és a bevándorlás kapcsán is tesz fel kérdéseket a lakosságnak a kormány. Lázár szerint ez egy demokratikus kezdeményezés, és ha a kormány megkérdezi az emberek véleményét, arra nem kellene sajnálni a pénzt. "Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a választópolgárok elmondhassák a véleményüket" - tette világossá. Lázár szerint a nemzeti konzultációba kizárólag függetlenségi témák kerültek. A konzultáció azért kell, mert a kormánynak támogatásra van szüksége, hiszen egyedül képtelen harcolni.
"A nemzeti érdek érvényesítésének szimbóluma a Csíki Sör esete" - mondta Lázár. Megígérte, hogy minden olyan esetben, amikor a multik magyar érdekeket támadnak, a magyar kormány megtalálja majd a megoldását annak, hogy megvédje Magyarország érdekeit.
Lázár arról a Nébih-tesztről beszél most, amelyben 100 terméket vizsgáltak meg és hasonlítottak össze. A miniszter szerint a vizsgálat arra jutott, hogy az itthoni termékek jelentősen rosszabb minőségűek, mint a külföldi hasonló árucikkek. "Kettős minőséget tapasztalunk az olasz és az osztrák termékek és a Magyarországon forgalmazottak között" - közölte. 90-ből 70 termék más minőségű volt itthon, mint a külföldi boltokban. A kormány célja, hogy az EU szabályban rögzítse, hogy legyen feltüntetve az ilyen termékeken, hogy ezek más minőséget képviselnek, hiába azonos a csomagolásuk.
Lázár bejelentette, hogy március végéig 8921 milliárd forintnyi uniós forrást írtak ki, ez a tempó öt évvel gyorsabb, mint ahogyan azt annak idején a szocialisták intézték. Összesen 124 ezer pályázat érkezett be.
Már 2016-ban megkezdődött a magyarországi külföldi egyetemek vizsgálata, azért, mert 2017-ben lejár az engedélyük. Ezt ugyanis öt évre kapják meg, aztán meg kell újítani. Az Oktatási Hivatal által végzett vizsgálat alapján látták indokoltnak a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek a törvényesség visszaállítása a célja. Az a javaslat, hogy 2018 szeptemberétől csak olyan, harmadik országbeli egyetemek működjenek itthon, amelyekről egy nemzetközi szerződés is rendelkezik a mindenkori magyar kormány és a származási országok között. "Az előterjesztés megtárgyalásakor a kormányban nyugodt légkör uralkodott, nem számítottunk ekkora hisztériára" - mondta a miniszter. Szerinte siralmas, hogy 28 Magyarországon működő egyetemből 27-nél szabálytalanságok vannak.
A kormány semmi mást nem szeretne elérni, csak azt, hogy mindenki tartsa be a játékszabályokat. Nyolc esetben hiányoznak a nemzetközi szerződések az egyetemek esetében, egy év van rá, hogy ezeket megkössék. Ez az idő elegendő erre. "Minden, ami ezen túl van, az politikai hisztériakeltés, mindenki higgadjon le. Palkovics László ajtaja mindenki előtt nyitva áll" - szögezte le.
Lázár befejezte a beszámolóját, most az újságírók kérdezhetnek.
"Keresik a kollégák, hogy a Helsinki Bizottság kikről beszél egyáltalán, merthogy a bevándorlási hivatal senki ellen nem intézkedett" - reagált Lázár arra a felvetésre, hogy a Helsinki Bizottság szerint gyerekeket és egy beteg anyát is tranzitzónába szállítottak a magyar hatóságok.
Kovács Zoltán szerint is titokzatos az ügy, már csak azért is, mert a Helsinki Bizottság a jogi határzár életbe lépése után egy nappal jelezte ezt a panaszát, és már egy strasbourgi bírósági döntést is lebegtetett. "Ezt hogy sikerült elintézni ennyi idő alatt?" - vetette fel a kormányszóvivő.
A magyar kormány elkötelezett a múzeum megnyitása kapcsán, de a zsidó kerekasztalnál vita robbant ki a tartalomról. Ebben a munkában az áldozatok is részt vesznek. Ha a tartalomról kialakul végre egy konszenzus, akkor megoldódik az ügy. A Mazsihisz felelőssége is, hogy ebben normális vita legyen, hogy méltó emlékhelyet állítsanak a holokausztnak. "Nem szeretnénk botrányt, és megjegyezném, hogy Berlinben ugyanez a munka 8 évig tartott" - fogalmazott. Lázár szerint a Mazsihisz egyébként ebben a dialógusban eddig nem volt rugalmas.
Jogi területen kell először is védekezni, de politikai szövetségeket is kell kötni. A V4-es országok partnerek, de Ausztriában is változik a helyzet. Egy ottani miniszter azt nyilatkozta, hogy oda már senkit ne küldjenek, ők már elég bevándorlót fogadtak be. Magyarország már kifejezte a szolidaritását Európával, több mint 200 milliárdot költött a határzárra. "A jogi csatákban fel kell venni a kesztyűt" - nyilatkozta Lázár. Ez viszont nem jelenti azt, hogy lehetséges egy "Huxit", vagyis hogy Magyarország kilépne az unióból.
"A CEU ügye nem érintheti az amerikai-magyar államviszonyt" - mondta Lázár a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán. Leszögezte, hogy a Soros-féle egyetem is fair eljárásra számíthat a kormány részéről. Nem hiszi, hogy a CEU számára a jelzett feltételek teljesíthetetlenek lennének. Ha mégis, az egy szegénységi bizonyítvány az egyetem számára.
Lázár a nyári úszó-világbajnokságról szóló kérdésre azzal kezdi a válaszát, hogy ez az esemény óriási lehetőség Magyarország számára, hiszen százmillióknak lesz érdekes az ország abban a néhány hétben. Szerinte pitiáner vita zajlik a sajtóban az építkezések körül, a kormány a pénzeket szabályosan és jól használta fel.
Balatonfüred is helyszín lesz, a nyílt vízi számokat ott rendezik meg. Ideiglenes nézőtér is épül ott, a munkálatok jól haladnak. Komolyak a követelmények, de Budapest és Balatonfüred is meg fog felelni nekik. Minden költséget az állam áll, a balatonfüredieknek a verseny nem kerül extra kiadásba.
Törvénymódosítást kezdeményeztek Lázárék, hogy gyorsabb legyen a külföldön született magyar gyermekek magyar papírjainak elkészítése. Ebben a folyamatban a miniszter lát hiányosságokat. A szülők együttműködése is kell ehhez, ugyanis van olyan dokumentum, amelyet csak kérelemre állítanak ki a magyar hatóságok.
Lázár úgy válaszol, hogy a reklámadó volt az első olyan fajsúlyos magyar döntés, amelynek a végrehajtását felfüggesztette az Európai Bizottság. "Én úgy értékelem, hogy nem emelkedik, sőt 20 milliárd forintot kapnak vissza a reklámadó kötelezettjei" - jegyezte meg a miniszter. A motiváció az ötlet mögött az volt, hogy a hazai kisebb médiaszereplők kevesebb adót fizessenek, mint mondjuk az RTL. A bizottság azt mondta, hogy nem mehet a sávos adózás, ezért lesz várhatóan 2018-tól egységesen 9 százalékos kulcs. Idén azonban visszajár a pénz azoknak, akikre a reklámadó korábban vonatkozott.
"Jön a kampány, ez egy politikai ügy, hisztéria szerintem" - tért vissza Lázár egy kérdés kapcsán a CEU esetére. Lázár szerint a CEU nem fog megszűnni, ha betartja a szabályokat, és emlékeztetett rá, hogy van ma Magyarországon egy másik olyan amerikai egyetem, amely már most is megfelel a szabályoknak. Szerinte nem lehetett meglepő senki számára, hogy vizsgálat folyik a külföldi intézetek kapcsán, hiszen ez tervezhető volt, és minden érintett tudott róla. Szerinte nem megengedhető, hogy egy magyar egyetem hátrányban legyen egy itthon működő egyetemmel szemben. Ezt arra értette, hogy ma kiadhat egy külföldi felsőoktatási intézmény magyar és külföldi diplomát is úgy, hogy közben a származási országában nem folytat képzést. Egy magyar egyetem nem adhat ki külföldi diplomát ugyanígy.
Kovács Zoltán azzal egészítette ki, hogy bízik benne, hogy a CEU pótolja majd a hiányosságokat.
A főpolgármester nem fizetné be a közterületi kamerák által rögzített közlekedési vétségek után kiszabott bírságokat, ezzel Lázár is egyetért. Az ORFK szerint a közterület-felügyelet kamerái nem is felelnek meg a követelményeknek, amelyek alapján bírságolni lehetne.
Pintér Sándort megkérik majd rá, hogy világosabb legyen a szabályozás, ugyanis jelenleg hét jogszabály rendelkezik erről a témáról.
Ekkora összeget fordít arra a kormány, hogy a rendőrség, a katasztrófavédelem, a NAV és a honvédség új gépjárműveket szerezhessen be.
Lázár szerint a mindenkori parlamenti elnökének szolgálati lakást kell biztosítani. Az a beruházás, amelyről most a HVG írt, biztosan nem készül el 2018 tavaszáig, vagyis a választópolgárok döntenek arról, hogy oda ki költözhet majd be: Kövér László mostani házelnök, vagy más.
Lázár János azért beszélt erről a témáról, mert egy kérdés azt firtatta, hogy nem kellemetlen-e, hogy a magyar külügyminiszter a sokak által "diktátornak" titulált Duterte államfővel találkozott. A miniszter emlékeztetett rá, hogy nem politikai találkozó történt, hanem kereskedelmi, ráadásul több állam külügyi vezetője is megfordult már a Fülöp-szigeteken, így a norvég diplomácia feje is. "Nem Szijjártó Péter volt az első" - szögezte le.
Valaki azt kéri Lázártól, hogy erősítse meg, hogy a legnagyobb magyar exportcikk, a téliszalámi import húsból készül. Lázár szerint az nem valószínű, hogy az EU-n kívüli hús kerülne bele a szalámiba, az unión belüli hús behozatalában pedig semmi problémát nem lát, ha van ilyen.
A kormányhoz nem jutott el a játékokat ellenző kezdeményezés, és Lázár reméli, hogy az eddigi konszenzus nem szűnik meg mögüle, és nem fog úgy járni, mint az olimpiai.
Lázárt arra kérték, kommentálja, hogy Trócsányi miniszter előzetesen egyeztetett-e a CEU rektorával a felsőoktatási törvény módosításáról. "Nem tudom, nem monitorozom a kollégáimat, nincs GPS a minisztertársaimon" - mondta.
"A vita megnyitása előtt semmit nem vonunk vissza, viszont minden érvet meg fogunk hallgatni" - mondta Lázár arra a kérdésre, hogy kiveszik-e azt a javaslatot a felsőoktatási törvény módosításából, hogy a származási országban lévő kampuszhoz is kötnék a külföldi egyetemek magyarországi működését. A CEU-nak nincs ilyen az USA-ban, Lázár szerint ha akarják, jövő februárig orvosolhatják ezt a hiányosságot.
"Sem az adótörvények vitája, sem a felsőoktatási törvény vitája nem kezdődött még meg, ezért arra kérek mindenkit, hogy nyugodjon meg" - kérte sokadjára Lázár azoktól az újságíróktól, akik ezekben a témákban érdeklődtek. Megjegyezte, hogy szerinte az ország egyik legnagyobb problémája, hogy mindenkinek 160/120-as a vérnyomása, és jó lenne, ha vissza tudnánk állni a 120/80-as értékre.
Lázár megerősítette, hogy az élelmiszerek minőségének vizsgálata, legalábbis az eredmények Brüsszelben is téma lesz. Nem csak Magyarországon probléma az, hogy a forgalmazott élelmiszerek minősége eltér a külföldi termékekétől. Lengyelországban és a cseheknél is van vizsgálat.
Nem vonja vissza a magyar kormány a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelemben való szerepeltetésének tilalmáról szóló törvényjavaslatot, az most brüsszeli véleményezésen van. Lázár szerint továbbra is szükség van erre a szabályozásra, és lehet, hogy ezt Brüsszel is belátja. "Ha nem és ott nem kapunk többséget, akkor vissza kell majd vonnunk a javaslatot" - mondta.
A következő lépés a V4-ek együttműködése lehet élelmiszerügyben. Ha sikerül közös álláspontra jutniuk, azt fogják kérni az EU-tól, hogy tegye kötelezővé a gyártónak vagy a forgalmazónak, hogy ha kettős minőséget alkalmaz az élelmiszerekben, azt tüntesse is fel a termékeiken országspecifikusan.
"Soros Györgynek van egy határozott álláspontja a világról, amelyet hirdethet Magyarországon nyugodtan, de a szabályokat akkor is be kell tartaniuk nekik is" - reagált egy kérdésre a miniszter.
Minden pályázatra 5-10-szeres túljelentkezés van, Lázár szerint ez azt jelenti, hogy jó helyre mennek az uniós források. A miniszter megjegyezte, hogy ezek a források nem ingyen jönnek, Magyarország megnyitotta a határait a kereskedelem előtt, és a munkaerejét is szabaddá tette az unió előtt. "Ezért kapunk forrásokat" - szögezte le. Lázár szerint 2020 után is lesznek források, de nehezebb lesz lehívni őket, és nem lesz vissza nem térítendő a tételek között.
"28-ból 27 külföldi egyetem a létező szabályokat sem tartja be, ez ma a helyzet" - mondta most Kovács Zoltán, miután őt kérdezték CEU-ügyben. Lázár leszögezte, hogy szeretnék tisztítani ezt a szektort, a CEU magára vette ezt a történetet, pedig nem politikai döntésről van szó.
Lázár János szerint igenis megnyilvánul értékvállalás, de nemcsak Strasbourgban, itthon is a bírósági ítéletekben. "Nemcsak jogalkalmazás van, hanem szabad mérlegelés is, amelyben világnézet is lehet. De ez nem hiba, félreértés ne essék, csak mondjuk a két bangladesinek megítélt 3-3 millió forint kártérítés vicc kategória, lévén, hogy a két bangladesi nincs is itt" - mondta. Szerinte a strasbourgi emberi jogok bírósága a mértéktartó vélemények szerint is "bevándorláspárti".
Készült egy KPMG-GKI tanulmány, amely a 2007-2013-as uniós büdzsé magyarországi felhasználást vizsgálta. Ehhez kapcsolódóan Lázár azt mondta, hogy a mostani kormány a 2014-2020 közötti költségvetésért felel, az előző ciklus programját nem ők kötötték, hanem a szocialisták. Az viszont fontos kérdés, hogy uniós források nélkül lábra tud-e állni a magyar gazdaság. Meg kell nézni, hogy ahhoz, hogy ez sikerüljön, milyen technológiai fejlesztést kell végrehajtani az országban.
"Ne legyen illúziója, az elmúlt 30 év legdurvább kampánya jön, amely nem a Fideszen múlik" - mondta egy újságírónak Lázár János.
A szervezet egykor elismert jogvédő volt, de ma inkább politikai tevékenységet folytat Lázár szerint. Hozzátette, hogy a Helsinki Bizottság nem az államtól kér pénzt, hanem inkább Soros Györgynél áll sorban.
"Komoly mennyiségű nyomozás van folyamatban a 4-es metró ügyében, ismeretlen tettes ellen. Én vagyok az egyik feljelentő, ennél többet nem tudok mondani" - reagált a miniszter arra, hogy Aba Botond, a BKV volt vezetője kvázi terhelő vallomást tett egy bizottsági meghallgatáson Demszky Gábor egykori főpolgármester és a szocialista alpolgármesterek ellen. Lázár bízik benne, hogy a büntetőeljárás nem lesz eredménytelen. Az a véleménye, hogy az OLAF súlyos csalásokat állapított meg, ez pedig nem egy megnyerhető vita. Ezzel együtt is vannak olyan szakértők, akik szerint a visszakövetelt, több tízmilliárd forintnyi támogatás valamennyivel lefaragható.
A miniszterelnök arra utasította Lázár Jánost, hogy tegyen javaslatot a fúrt kutak szabályozása kapcsán. Ez a tervezet jövő hétre elkészül. Ebben a miniszter megfogalmazása szerint "mindent" megvizsgálnak, így a fenntartási költségeket, engedélyeket és ezek eljárásrendjét is. Kijelentette, hogy nem lesz új adó ezen a téren, "szó sem lehet róla".
Maratonira sikerült a 83. kormányinfó is, Lázár János és Kovács Zoltán 2 óra 30 percig állta a sarat. Most viszont a végére értünk a tájékoztatónak, a miniszter és a kormányszóvivő is elköszönt, így mi is megköszönjük az olvasók figyelmét. Viszontlátásra!
