Szeptember 21-én délelőtt megérkezett Budapestre az amerikai kérés: Magyarország nyissa meg légterét az amerikai katonai gépek előtt, és biztosítson földi kiszolgálást a hadseregnek, ezzel segítse Amerika viszonttámadását. Az Egyesült Államok valamennyi NATO-tagországnak elküldte kérését. A nemzetbiztonsági kabinet pénteki rendkívüli ülésén úgy döntött: támogatja az amerikai kérést, és azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy engedélyezze a magyar légtér megnyitását és a repülőterek használatát. A parlament hétfőn dönthet az ügyben. Várhatóan meglesz a kétharmados támogatottság, egyedül a MIÉP ellenzi a légtérhasználat engedélyezését. A döntés azért fontos, mert előfordulhat, hogy 2-3 órán belül kell dönteni a légtér megnyitásáról egy esetleges katonai akció esetén, és ennyi idő alatt nem lehet országgyűlési döntést hozni. A határozat arról szól, hogy a jelenlegi amerikai kérésben foglalt kereteken belül a kormány saját hatáskörben dönthet a légtér, illetve a repülőterek megnyitásáról.
A Gallup szeptember 21-én délután és a koraesti órákban telefonos kérdezéssel érdeklődött a magyar lakosság véleményéről a terrorizmus elleni katonai akcióról és az abban való esetleges magyar részvételről. A közvélemény erősen megosztott azt illetően, hogy "az USA-nak és szövetségeseinek katonai akciókat kell-e folytatniuk azon országok ellen, melyek segítették a múlt heti terroristákat": a többség, a megkérdezettek csaknem fele (49%) nemmel válaszolt a kérdésre, és csak 39 százalék helyeselte a terroristákat támogató országok elleni katonai akciót.
Ugyanakkor a magyar légtér átengedését a megkérdezettek abszolút többsége (58%) támogatja, és csak valamivel több, mint egyharmad (35%) az ellenzők aránya. Azt viszont, hogy Magyarország is küldjön katonákat Afganisztánba vagy a terrorizmust támogató más országba, az emberek csaknem kilenc tizede ellenzi: 89 százalék nem ért egyet ezzel, és csak 9 százalék mondta, hogy egyetért azzal, hogy magyar katonák is részt vegyenek ezekben az országokban a katonai akcióban. Amikor viszont a Gallup kérdéseiben a polgári áldozatokat fenyegető jelentős veszély is szerepelt, lényegesen megnőtt a megtorló akciók támogatását ellenzők aránya: csak 11 százalék támogatná, 84 százalék viszont ellenezné az ilyen akciókat.