Magyarország a 31. korrupciós listán

A Transparency International legújabb jelentése szerint Magyarország a második legkevésbé korrupt ország az európai uniós csatlakozásra váró országok között. A jelentés Magyarország kapcsán nehezményezi a közbeszerzési pályázatok átláthatatlanságát, megemlíti az autópályák pályáztatás nélküli építtetését, és egy-egy mondat erejéig kitér a Székely-ügyre, valamint a parlamenti olajbizottság tevékenységére is. Az igazságügy-miniszter szerint viszont sikeres a kormány korrupció elleni fellépése és az ország nemzetközi megítélése is javult az elmúlt három év alatt.

Az elmúlt egy év korrupciós eseménytörténetét dolgozza fel a Transparency International (TI) globális korrupciós jelentése - hangzott el a kiadás alkalmából tartott, keddi sajtótákékoztatón.

A TI 2001-es, 91 országra kiterjedő listáján Finnország foglalja el a legelőkelőbb helyet, míg Banglades a sereghajtó. Magyarország a lista 31. helyén áll, az EU-csatlakozásra váró országok között Észtország után a második.

Marschall Miklós, a TI kelet-európai régióigazgatója elmondta, a szervezet négy kérdéskörben vizsgálódott. Elemezték a pártok finanszírozásának kérdését, a pénzmosást, a gyémántkereskedelem átláthatóságát, valamint vizsgálták, mennyiben sikerült az OECD-országok által 1997-ben aláírt korrupcióellenes egyezménynek érvényt szerezni. A jelentés szerzői között egyaránt megtalálhatók újsáírók, kutatók, valamint a TI nemzeti szervezeteinek munkatársai.

Marschall az Egyesült Államokbeli események kapcsán elmondta, a pézmosás a terrorizmus melegágya lehet, majd hozzátette, globalizált világunkban a fejlett technikai eszközök, valamint a nemzetközi piac hatalmas pézösszegek mozgatását, és átutalását teszi lehetővé. Terták Ádám, a TI magyarországi vezetője közölte, hogy a szervezet nem elszigetelt jelenségekkel, hanem jelenségcsoportokkal foglalkozik, és ezek alapján tendenciákat állít fel.

A jelentés Magyarország kapcsán nehezményezi a közbeszerzési pályázatok átláthatatlanságát, megemlíti az autópályák pályáztatás nélküli építtetését, és egy-egy mondat erejéig kitér a Székely-ügyre, valamint a parlamenti olajbizottság tevékenységére is.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter másképp értelmezi a jelentést. A miniszter asszony azt emelte ki a tanulmányból, hogy az elmúlt 3 év alatt az ország független nemzetközi megítélése nem változott, sőt némileg javult - áll az igazságügy-miniszter közleményében. Míg ugyanis 1996-ban Magyarország 4,86 pontot kapott, addig a 2001-ben 5,3 pontot kapott és a legtisztább országhoz, Finnországhoz képest a középmezőnyben, a 31. helyen található. A közép- és kelet-európai országok közül egyedül Észtország előzi meg a rangsorban mint korrupcióval kevésbé fertőzött ország.

Dávid szerint az eseti ügyek mind azt mutatják, hogy a kormány erőfeszítései nyomán egyre szorosabb annak a hálónak a szövete, amelyen fennakadhatnak a korrupciós ügyek, és egyre szigorúbb az ezt követő retorzió.

A dokumentumban hangsúlyozza: a kormány szándéka a korrupció elleni harcban komoly, ezért nem pusztán elvárásokat fogalmaz meg, hanem 2001. június 1-jétől felállította a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalt, amelynek kiemelt feladata a korrupciós ügyek nyomozása.

A közleményben az igazságügy-miniszter emlékeztet arra, hogy a kabinet számos törvényjavaslatot terjesztett be a parlamenthez, többek között a kiskapuk bezárása céljából a pénzügyi rendszer átvizsgálása nyomán szükséges módosításokat, a világos viszonyok megteremtése érdekében a jogalkotás során történő érdekérvényesítés rendjéről szóló javaslatot, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a köztársasági elnöktől kezdődően minden hivatalos személyre történő kiterjesztéséről szóló törvénymódosításokat.

Ezeket figyelembe véve lehet azt mondani: a kormányzat szándéka minden korábbinál komolyabb, és az elmúlt 3 évben minden korábbinál jobban aktivizálta a jogot, biztosította a szükséges eszközöket a jog alkalmazója számára. Ezt az eredményt tükrözi a Transparency International jelentése is - áll az igazságügy-miniszter közleményében.