Jelentősen nőtt a titkos megfigyelések száma

Több mint kétharmadával megnőtt az engedélyhez kötött titkos megfigyelések száma - értesült a Magyar Hírlap. Többek között ezek hátteréről is kérdezik mai bizottsági meghallgatásán az igazságügy-minisztert. Mindez azért is fontos, mert változatlanul parlamenti ellenőrzés nélkül működnek egyes állami szervezetek nyomozórészlegei.

Az első fél évben a tavalyi azonos időszakhoz képest 70 százalékkal több volt az igazságügy-miniszteri vagy bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés. Erről tanúskodnak a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak rendelkezésére álló adatok - mondta az egyik képviselő. Kérdés persze - tette hozzá -, a miniszter mennyire lehet tisztában azzal, hány esetben teljesült a törvény azon előírása, hogy indokolni kell, ha feltétlenül szükséges az engedélyhez kötött titkos eszköz alkalmazása, és nem vezetett volna esetleg eredményre az "egyszerűbb" megfigyelés is.

Ma Dávid Ibolya igazságügy-miniszter számol be többek között erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában, amely "szokásos" meghallgatására hívta meg a tárca vezetőjét. A képviselők többek közt arról is faggatják, hogyan alakult a hivatalához kötött engedélyezési eljárás az elmúlt esztendőben, mennyire tartja megalapozottnak az eléje terjesztett kérelmeket. Jelenleg a törvényhozás nincs abban a helyzetben, hogy megnyugtatóan ellenőrizze a szaporodó "cégek" munkáját - hangoztatja aggodalmát a honatya.

Több ellenzékben lévő képviselő tartja rossznak a törvényi szabályozást: a nemzetbiztonsági törvény a rokon nevű parlamenti testület hatáskörébe sorolt szolgálatokat sorolja ide. A "klasszikus" titkosszolgálatok mellett egyre-másra kaptak jogot leplezett nyomozásra más tárcához tartozó szervezetek. A költségvetési bizottságtól nem is lehet elvárni, hogy rajta tartsa szemét a Pénzügyminisztériumhoz tartozó adóhivatal és vámszervezet nyomozó hivatalán - jegyezte meg a képviselő. "Senki földjének" számít az Ügyészségi Nyomozó Hivatal, amely kizárólagos jogkörben jár el országgyűlési képviselők bűnügyeiben, s nem köti az a kötelezettség, hogy értesítenie kell a nemzetbiztonsági bizottság elnökét. Tíz szervezet fele alig, vagy semmilyen parlamenti ellenőrzés alá sem esik.

A kormánypártok oldalán nem látják ennyire rossznak a helyzetet. Korábban Kosztolányi Dénes (Fidesz) elmondta: jól működnek a titkosszolgálatok, s az elmúlt években nem bukkantak náluk törvénysértésre. Az engedélyhez kötött műveleteket végző szolgálat nem kívánt lapunknak adatot szolgáltatni, ám a bizottság megkapja a jelentést - közölte a szolgálat.