Több mint hétszáz cigányosztály van Magyarországon

Egy roma gyermeknek ma tizenötször kisebb az esélye arra, hogy továbbtanuljon az általános iskola befejezése után, és több mint ötvenszer kisebb arra, hogy befejezze a középiskolát. Minden ötödik roma gyermek - túlnyomó többségük nem fogyatékos - kisegítőbe kerül Magyarországon. Az Oktatáskutató Intézet 1999-ben és 2000-ben végzett kutatása szerint hétszáznál több, általában alacsonyabb színvonalú oktatást biztosító elkülönített cigányosztály van ma a normál iskolákban.

A kilencvenes évekig csak a - jórészt versenyképtelen szakmákat adó - szakmunkásképző iskolák nyíltak meg a romák előtt: a gimnáziumokban, illetve a felsőoktatásban arányuk nem éri el az egy százalékot. A kutatások szerint tizenötször kisebb egy roma tanuló esélye arra, hogy az általános iskola után továbbtanuljon, és ötvenszer kisebb arra, hogy diplomát szerezzen. Az esélyegyenlőtlenséget a szülők szociális helyzetén, és az óvodai nevelés elmaradásán vagy gyenge színvonalán túl nagy mértékben határozza meg az is, hogy az iskolák jó részében elkülönítve, gyengébb minőségű oktatást adva tanítják a roma gyerekeket. Az elkülönítés három formája a "cigányiskolák" kialakulása és kialakítása, a cigány osztályok létrehozása, valamint a roma gyerekek tömeges speciális (korábbi nevén: kisegítő) iskolába irányítása. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium adatai szerint 1992/93-ban (az utolsó évben, mielőtt az adatvédelmi törvény megtiltotta hasonló statisztikák készítését) tíz roma gyermekből négy olyan iskolába járt, amelynek anyagi és pedagógusellátottsága az átlagnál alacsonyabb volt, és kisebb a szaktanárok által megtartott órák száma.

Az Oktatáskutató Intézet egy tavalyi kutatása szerint több mint hétszáz elkülönített "cigányosztály" van ma Magyarországon. Bár a külön cigány osztályok kialakítását pedagógiai érvekkel próbálják alátámasztani, ezek a felzárkóztató osztályok szakértők szerint sokkal inkább konzerválják, mint ledolgozzák a hátrányokat.

Bár a tudomány mai állása szerint minden populációban közel azonos arányban kell lenniük értelmi fogyatékosoknak, míg az 1974/75-ös tanévben durván minden negyedik kisegítő iskolába járó tanuló volt roma, addig ez az arány az elmúlt két évtizedben folyamatosan emelkedett, és az utolsó, 1992-es iskolastatisztika már 42%-os arányról számolt be. Egy 1998-ban elvégzett Borsod megyei vizsgálat szerint pedig az eltérő tantervű iskolába járó tanulók 94%-a volt roma. A kisegítősök aránya egyébként európai összehasonlításban is rendkívül magas: az OECD 1996-os jelentése szerint, míg például Törökországban ezerből kettő, Finnországban négy, Olaszországban kilenc enyhe értelmi fogyatékosnak nyilvánított gyermek jut, addig Magyarországon 35.

Nemzetközi kutatás a romák oktatási helyzetéről

Egész Európában szégyenteljesen alacsony színvonalú a romák oktatása, a nyugati országokban csupán a roma gyermekek fele jár iskolába, Közép- és Kelet-Európában sokat közülük kisegítő iskolába küldenek - derül ki abból a nemzetközi kutatásból, amely kapcsán szerdán kezdődött háromnapos konferencia Budapesten.

A brit székhelyű Save the Children Fund (Mentsük meg a Gyermekeket Alapítvány) 14 európai országra kiterjedő felmérését bemutató szerdai sajtótájékoztatón Mike Aaronson, a szervezet igazgatója kiemelte: Európában több millió roma, illetve nomád közösségben élő gyermek jövője válik kilátástalanná oktatásuk alacsony színvonala miatt. Ez ma a kontinens legnagyobb emberi jogi problémája – mondta az alapítvány vezetője, és hozzátette: a mintegy 3 millió európai roma gyermek egyharmada egyáltalán nem jár iskolába, harmadukat - többnyire tévesen - kisegítő iskolákba irányítják, a maradék egyharmad pedig különböző problémák miatt az oktatási rendszer valamelyik szintjén morzsolódik le.

Találtak reménykeltő jeleket is, a jó szándék azonban nem elég, szükség van a megfelelő, hosszú távú finanszírozásra, az eredmények folyamatos figyelemmel kísérésére és a bevált programok széles körű alkalmazására is - mondta Mike Aaronson. Jelenleg Finnországban a legígéretesebb a helyzet, ahol az emberi jogok biztosítása iránti politikai elkötelezettséget a társadalom is osztja, jó az oktatáspolitikai alap és a megfelelőek az anyagi források is.

A legtöbb országban a probléma megoldását célzó innovatív programok 90 százalékát civil szervezetek dolgozzák ki, és külső forrásokból finanszírozzák. A legfőbb kihívást az jelenti, hogy a kormányok hogyan tudják a bevált programokat az oktatásban széleskörűen alkalmazni.

Christina McDonald, a Nyílt Társadalom Intézet oktatási szakértője elmondta: hét roma oktatási programot külön is vizsgáltak, elsősorban eredményességükre koncentrálva. A két kutatás eredményeit 18 ország kormányzati szerveinek és civil szervezeteinek, valamint számos nemzetközi szervezetnek - köztük az Európa Tanácsnak, a Világbanknak és az UNICEF-nek - a képviselői, szakértői vitatják meg a péntekig tartó nemzetközi konferencián. A Save The Children Fund jelentésében megfogalmazott, Európa kormányait a romák oktatási helyzetének javítására felszólító felhíváshoz csatlakozott Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is. A tanácskozás résztvevőihez intézett video-üzenetében a főbiztos rámutatott: a kormányoknak el kell hárítaniuk minden akadályt, amely meggátolja a romákat abban, hogy éljenek alapvető jogukkal a tanuláshoz.

Az alapítvány munkatársa Magyarországról azt mondta, hogy a kormány elismeri a probléma jelenlétét, megoldásának szükségességét, míg van olyan ország, ahol még ez sem történt meg. A nyugat- és kelet-európai országok közötti fő különbségként azt fogalmazta meg, hogy míg a volt szocialista országokban az 1989 előtti asszimilációs politika eredményeként a romák az oktatási rendszerben maradnak - többnyire az alacsonyabb szintű oktatást biztosító kisegítő iskolákban - addig a nyugat-európai országokban, ahol ilyen intézmények nem működnek, a roma gyermekek fele egyszerűen nem jár iskolába.

Roma Sajtóközpont

Korábban:

A szülők nyomására különítik el a roma gyerekeket Verpeléten