Ötvenes, katolikus nőből él a legtöbb Magyarországon

Az idei népszámlálás során kiderült, hogy a legutóbbi, 1990-ben lezajlott adatfelvételhez viszonyítva a munkanélküliség háromszorosára nőtt Magyarországon. Az EU-csatlakozásra váró országok közül Magyarországon egyedül végeztek szinte teljes körű, a mezőgazdaságot is érintő felméréseket.

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2001-es népszámlálás első részletes eredményeit. Magyarországon az év elején 10,196 millió ember élt. 20 éve folyamatosan csökken a népesség, tíz év alatt 1,7 százalékkal lettünk kevesebben. Ez szorosan összefügg azzal a jelenséggel, hogy ebben az időszakban jelentősen csökkent a szülőképes korba lépő nők száma.

Ha már a nőknél tartunk: az elmúlt egy évtizedben folytatódott az a folyamat, hogy a születendők között egyre több nő található. Ma ezer férfira 1096 nő jut, amely meghaladja a második világháború utáni évek "nőuralmát".

A KSH demográfiai adatait tovább elemezve kiderül, hogy kevesebben tartoznak a fiatalabb korosztályokba, mint 1990-ben, amiből következik, hogy az akkori nagyobb lélekszámú korosztályok ma az idősebb generációt duzzasztják. Ezzel párhuzamosan a lakosság átlagos életkora tovább emelkedett.

A korábbi évek csökkenő tendenciája megállt, és ma - csakúgy mint 1990-ben - 100 nő átlagosan 188 gyermeket hoz élve a világra. Ez valószínűleg összefügg azzal a ténnyel, hogy a termékenység már jóval a szülőképesség felső határa előtt befejeződik. Ugyanakkor a 15-19 éves nők termékenysége magasabb, mint volt.

A népszámlálás különlegességének és leginkább megkérdőjelezett témájának a Magyarországon élők vallása számított. Kiderült, hogy a lakosság háromnegyede tartja magát valamilyen módon vallásosnak, és mindössze tíz százalék zárkózott el a válaszadás elől. A Magyarországon élők 14 százaléka nem tartja magát egyetlen egyház, felekezet tagjának sem.

A vallásosok 69 százaléka (az egész lakosság 52 százaléka) vallotta magát római katolikusnak, 21 (14) százalék reformátusnak, 4 (3) százalékuk evangélikusnak. A népesség több mint 5 százaléka egyéb egyházhoz tartozónak vallotta magát. Izraelitának mindössze 12,5 ezer ember mondta magát.

Kedvező tendencia, hogy a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya egyre nő, amivel párhuzamosan egyre kisebb az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya. A 15 éves és idősebb népesség kilenctizede elérte az általános iskola 8. évfolyamának megfelelő szintet. A 18 éves és idősebb populációnak pedig immár 39,5 százaléka végezte el a középiskolát, tíz százalékot javítva ezzel az utóbbi időszakban.

Az országban négyzetkilométerenként 109,6 fő él. A legsűrűbben lakott vidék az ország középső része, aminek fő oka a budapesti 3378 négyzetkilométerenkénti lakosságszám. A legkevesebben Nógrád megyében élnek, és ugyanitt is csökkent a legnagyobb arányban (3,7 százalékkal) a népesség. Ugyanakkor Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben többen laknak, mint tíz éve.

Az olyan háztartások, amelyek családot takarnak, évről évre csökkennek, ez a tendencia mára megállt, míg az egyszemélyes háztartások hányadának növekedése mérséklődött. Pillanatnyilag a háztartások egynegyede áll egy személyből. Egyre kevesebben vannak, akik (többgenerációs együttélés) idősebb, avagy fiatalabb családtaggal élnek közös háztartásban. Az egy és két gyermeket vállaló családok száma az utóbbi évtizedhez hasonlóan nő.

A családok száma ugyanakkor tíz év alatt 11 ezerrel csökkent. Jelenleg 2,88 millió családban él 8,44 millió személy. Eközben az élettársi kapcsolatok súlya nőtt, ma a népesség 11 százaléka él ilyen formációban. Az egyszülős családok aránya 16 százalék.

A népszámlálás pillanatában 4,3 millió lakás és üdülő volt Magyarországon, a lakott lakások és üdülők száma pedig 3,7 millió, ami 10 ezerrel kevesebb, mint 1990-ben. A lakások négyötöde összkomfortos vagy komfortos. Itt annyi mindenképpen megjegyzendő, hogy a legrosszabb körülmények között az egyedülállók élnek.

A lakott lakások átlagos alapterülete 75 négyzetméter. A leggyakoribb, hogy ketten élnek egy lakásban (28 százalék), míg az egyszemélyes lakások száma 19-ről 23 százalékra nőtt. Ezeknek a 60 százalékában időskorú személy él.

A lakhatási körülmények javulnak, hiszen az egyszobás és kétszobás lakásokban élők aránya csökkent, míg a háromszobás lakásban élők hányada két százalékkal nőtt. Az ennél több szobában élő családok aránya pedig immár meghaladja a 16 százalékot.

A magántulajdonban lévő lakások száma nőtt (77-ről 95 százalékra). Ugyanakkor az önkormányzatok tulajdonában lényegében már csupán szociális célú lakások maradtak.

Vezetékesvíz-ellátással az ingatlanok 92 százaléka rendelkezik, 91 százalékuknál megoldott a szennyvíz-elvezetés. Vízöblítéses WC azonban a lakások csupán 87 százalékában található, 8 százalékában pedig sem hálózati, sem házi vízvezeték nincs, 315 ezer lakás csatornázatlan.

A gazdaság területéről gyűjtött információk szerint Magyarországon 3,7 millió ember foglalkoztatott, ami a tíz évvel ezelőtti adathoz viszonyítva 7 százalékos csökkenés. 100 dolgozóra 176 aktív tevékenységet nem folytató személy jut. Az idei népszámlálás során kiderült, hogy a legutóbbi adatfelvételhez viszonyítva a munkanélküliség háromszorosára nőtt, ma már eléri a 400 ezer főt. A munkanélküliség a nőket kevésbé érintette, mint a férfiakat.

A munka világánál maradva: A szellemi foglalkozást űzők aránya egyre nő, immár 41 százalékot tesz ki. Ez a tendencia jellemző a szolgáltató szektorra is. Ugyanakkor a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet folytatók és az iparban, valamint az építőiparban dolgozók száma egyre csökken.

Korábban:

Egyre több az eltartott Magyarországon

Bohus Péter