Súlyos parlamenti baki az ítélőtáblák ügyében

Mandur László parlamenti alelnök rosszul tette fel szavazásra az ítélőtáblák felállításáról szóló törvényt. Kétharmados törvényként rendelte el a szavazást, holott feles törvényről van szó, így első körben nem fogadták el a törvényt. Végül újra szavaztak a törvényről, amikor kiderült, néhány paragrafus kétharmados, de a többség feles többséget igényel.

Kedden szavazott az Országgyűlés az ítélőtáblák felállításáról. Mandur László, az ülést vezető parlamenti alelnök kétharmados többséget igénylő kérdésként tette fel szavazásra a törvényt. Mivel az ellenzék tartózkodott, nem volt meg a kétharmados többség, Mandur pedig bejelentette, hogy a törvényt az Országgyűlés nem fogadta el. Ugyanakkor több képviselő jelezte, hogy egyszerű többség is elég ehhez a törvényhez, ez pedig megvolt, tehát úgy is lehetett értelmezni a helyzetet, hogy a parlament elfogadta a törvényt. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az [origo] tudósítójának azt mondta, hogy az alkotmányügyi bizottságnak kell megvizsgálnia a kialakult helyzetet.

Végül sikerült feloldani a patthelyzetet, az alkotmányügyi bizottság bevonása nélkül is. Az előterjesztő igazságügyminiszter ugyanis jelezte, a törvénynek két paragrafusa valóban 2/3-os többséget igényel, és értelmezése szerint ezekről szavaztak csak a képviselők. Így újabb szavazás következett, a törvény egyszerű többséget igénylő paragrafusairól. Így a törvényt végül sikerült elfogadni, bár néhány perccel korábban még úgy tűnt, csak a jövő lehet visszatérni a szavazáshoz.

Mandur első, a törvény parlamenti elutasítására vonatkozó bejelentése után sorra szólaltak fel a megdöbbent a képviselők. Többek között a szocialista Vastagh Pál és a fideszes Isépy Tamás is közölte: az alelnök tévedett, hiszen egyszerű többség is elég ennek a törvénynek az elfogadásához. Rogán Antal fideszes képviselő azt javasolta, hogy a jövő héten vitassák meg a házelnökkel, hogy mit lehetne tenni. A parlament elutasító határozatát ugyanis már kimondták, de egy hibásan feltett szavazás után. A szintén fideszes Turi-Kovács Béla szerint az előterjesztőt terheli a felelősség, és ki kell vizsgálni az ügyet. Mandur László azt javasolta, hogy lépjenek tovább, és újabb szavazásokat tett fel.

Később az előterjesztő, Bárándy Péter igazságügyminiszter jelezte, hogy nem történt tévedés, azért kért kétharmados szavazást, mert a törvényben két paragrafust csak minősített többséggel lehet elfogadni. Így a többi paragrafusról újra szavaztak a képviselők, és mivel itt már az egyszerű többség is elég volt, januárban megalakulhatnak az ítélőtáblák.

Az ítélőtáblák felállításáról még a Horn-kormány idején, 1997-ben döntött a parlament, de az Orbán-kabinet elhalasztotta a törvény megvalósítását. Az Alkotmánybíróság 2001-ben alkotmánysértőnek találta a táblák felállításának elodázását. A túlterhelt bíróságok tehermentesítésére alakulnak középszintű, a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság közötti ítélőtáblák. A törvény új ügyészi intézményeket is létrehoz, a fellebbviteli főügyészséget és a Katonai Fellebviteli Ügyészséget. Most az MSZP szerette volna érvényesíteni a korábbi döntést. E szerint 2003. július elsején három ítélőtábla kezdi meg működését Budapesten, Szegeden és Pécsen. 2005. januárjától pedig Debrecenben és Győrben is működni kezdenek az ítélőtáblák.

Az előző ciklusban egy hasonló zavarra volt példa az Országgyűlés működésében, amikor a képviselők véletlenül egy olyan törvényt szavaztak meg, amelyből kimaradt egy fontos bekezdés az előterjesztett változathoz képest. Akkor úgy oldódott meg a helyzet, hogy a köztársasági elnök visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek.