MSZP-SZDSZ vita az átvilágítandók köréről

Egy lényeges vita van az MSZP-vel az úgynevezett ügynöktörvénnyel kapcsolatban: az SZDSZ 1990 óta valamennyi közszereplőre kiterjesztené a hatályát, az MSZP pedig csak a jelenlegiekre - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A javaslatról ősszel tárgyal a parlament.

Az SZDSZ tizenkét éve szorgalmazza, hogy a közelmúlt történelmét meg lehessen ismerni, és ne csak a III/III-asokét, hanem valamennyi, az előző rendszerben az állambiztonságnál szolgáló, most közszerepet vállaló múltját tárják fel - mondta Kuncze Gábor, aki hozzátette: mindezek hinyában a politikusok zsarolhatóak.

Az ügynökkérdés teljes rendezése a Medgyessy-ügy kirobbanása után kapott aktualitást, amikor is egy régi dokumentum nyilvánosságra hozásával kiderült, hogy a kormányfő az előző rendszerben III/II-es ügyosztályon szolgált kémelhárítóként. A jelenlegi ügynöktörvény csak a III/III-asokra vonatkozik.

A kormány által javasolt törvény hatálya azokra terjed ki, akik olyan tisztséget töltenek be, amelyhez az Országgyűlés vagy az államfő előtt kell esküt tenni, valamint az egyházi vezetők, polgármesterek, országos médiumok vezetői is a közszereplők körébe tartoznának. Kuncze fontosnak tartja, hogy ne csak a jelenlegi közszereplőkről szóljon a törvény, hanem 1990. május 2-tól minden fontos tisztséget betöltő személyről derüljön ki, hogy érintett-e, így a rendszerváltás utáni első parlament tagjaira is vonatkozna.

Az új jogszabály szerint bár teljes körű hozzáférést biztosítanának az egykori III-as főcsoportfőnökség ügynöklistáihoz, csak a III/III-as és a III/IV-es ügynökök listáját hoznák teljes egészében nyilvánosságra. A III/I, II, V-ös listákról nemzetbiztonsági okokból csak közszereplők nevei lesznek nyilvánosak, de a kutatók betekinthetnek az összes iratba.

Azoknak a közszereplők a neveit, akiket érintettnek találnak, a Magyar Közlönyben teszik közzé és a Magyar Távirati Irodának is hírt kell adnia róla.

A javaslat szerint a törvény hatályba lépését követően egy tényfeltáró bizottság vizsgálná a közszereplők érintettségét. A bizottságba egy-egy tagot delegál az országgyűlés elnöke, mindegyik parlamenti frakció, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az igazságügy-miniszter és a kulturális miniszter. A testület zárt ülésen vizsgálná a törvényben meghatározott személyi kör múltját, titkos szavazással hozzák a határozatokat, ami ellen a Fővárosi Bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni.

A tervezetet szerdán három országgyűlési bizottság is támogatta: a rendészeti, a kulturális és a honvédelmi. Az testületek ellenzéki tagjai nem támogatták az indítványt. A Fidesz korábban önálló javaslatot dolgozott ki, amelyben az szerepelt volna, hogy az érintettek nem vállalhatnak közéleti tisztséget. Mivel ez alapján például Medgyessy Péter sem lehetne miniszterelnök, a kormányoldal nem támogatta a koncepciót.