A bizottság azoknak az interpellációknak az ügyét tárgyalta, amelyekben a két kormánypárti képviselő a legfőbb ügyésznek tett fel kérdéseket a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Happy End Kft. szerződéskötéseivel, valamint a Kaya Ibrahim és Josip Tot nevéhez köthető cégekkel kapcsolatban, azonban Polt Péter válaszait a parlament leszavazta.
Keller László a bizottság előtt megismételte korábbi kijelentését, miszerint nem kapott kielégítő választ a legfőbb ügyésztől a MeH és a Happy End Kft. szerződései ügyében. Az MSZP-s képviselő különösen azt kifogásolta, hogy az ügyészségnek már 2001 nyarától tudomása volt a szerződésekről, mégsem tett konkrét kezdeményezéseket.
Polt Péter ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség ebben az ügyben politikai befolyásoltság nélkül, törvényesen és szakszerűen járt el. Hozzátette, hogy az ügyészségnek eltérő véleménye volt az ügyben jelentést tevő Állami Számvevőszéktől, de az Igazságügyi Minisztériumtól is kértek állásfoglalást, és mindezek alapján válaszoltak Keller Lászlónak.
A bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az ügyészség késedelmesen intézkedett, és túl hosszúra nyújtotta az eljárást a MeH és a Happy End Kft. szerződései ügyében, míg az ellenzéki képviselők szerint jogi kérdésekre alapozott politikai támadások folynak a legfőbb ügyész ellen. Serfőző András (MSZP) szerint az ügyészség "késedelmes és elégtelen" intézkedései következtében a Miniszterelnöki Hivatal újabb összegeket "herdált el", Simon Gábor (MSZP) pedig arra kérdezett rá, hogy vizsgálta-e az ügyészség a szerződések értékarányosságát.
Salamon László (MDF) annak a véleményének adott hangot, hogy a legfőbb ügyész minden tőle telhetőt megtett az ügyben, eleget tett alkotmányos és törvényes kötelezettségeinek. Az ellenzéki honatya véleménye szerint megalapozatlan és szakszerűtlen, jogi természetűnek álcázott érvekkel politikai támadás folyik Polt Péter ellen. A fideszes Áder János úgy vélte, a legfőbb ügyész minden kérdésre világos választ adott.
Az időnként személyeskedéstől sem mentes vitát követően Polt Péter megismételte, az ügyészség szakmai szempontok szerint járt el, Keller László azonban továbbra is azt hiányolta, hogy nem tett lépéseket kellő időben a vádhatóság, mert a 2001 ősze és 2002 áprilisa közötti időszakban "nem történt semmi az ügyben". Közölte: nem fogadja el Polt Péter válaszát.
Ezt követően a bizottság a Gusztos Péter által a legfőbb ügyészhez intézett interpellációt tárgyalta. Ennek során a szabad demokrata politikus elmondta, hogy az egyik hetilapban az üggyel kapcsolatban újabb információk jelentek meg, így többek között fény derült egy olyan személy kilétére, aki kapcsolatban állt Kaya Ibrahimmal és Josip Tottal. Polt Péter erre reagálva megjegyezte: Gusztos Péter egészen másról beszél, mint amiről interpellációjában szó volt. Fodor Gábor (SZDSZ) szerint az újságcikk alapján olyan új információk kerültek napvilágra, amelyek további vizsgálatokat igényelnek. Választ várt arra a kérdésre, hogyan történt a Fidesz közelinek mondott cégek "fantomizálása".
Az ügyről kialakult indulatos, sokszor személyeskedésbe csapó vitában Áder János azt kifogásolta, hogy az interpelláció nem arra keresett választ, mint amiről a bizottság vitatkozik. Véleménye szerint elévült ügyekről van szó, amelyekről nincs értelme beszélni, a kormánypárti képviselőknek nincsenek konkrét bizonyítékaik az általuk mondottakról. Megjegyezte: "jogilag alá nem támasztható hecckampányt" folytat a bizottság a legfőbb ügyész ellen, a testülethez méltatlan ez az eljárás és magatartás. Répássy Róbert (Fidesz) úgy fogalmazott, szégyenteljes és megalázó módszert alkalmaz a testület, ami az alkotmányügyi bizottság működésének mélypontja.
Fodor Gábor az ellenzéki véleményekre utalva hangsúlyozta: a szóban forgó újságcikket komolyan kellene venni, főleg, ha feljelentés épül rá. A vita után Polt Péter kiemelte, hogy az ügyben a nyomozást nem az ügyészség folytatta, illetve elévült ügyekről nincs értelme a vitának. Mint mondta, az ügyészség ebben az ügyben is törvényesen és szakszerűen járt el, de tudomásul veszi, hogy ezt kétségbe vonják a kormánypárti képviselők, illetve a személyét is megkérdőjelezik a legfőbb ügyészi poszton. Gusztos Péter értetlenségének adott hangot amiatt, hogy kérdése indulatokat gerjesztett. Mint mondta, a legfőbb ügyész válasza nem volt érdemi, ezért azt nem fogadta el.